Kié az információ a Facebookon?
Február 4-én a Facebook megváltoztatta a felhasználási feltételeket, melyről a legtöbb tag bizonyára nem is értesült. Az online közösségek azonban komoly vitákba kezdtek, s egyre többen azt kérdezték, hogy ki is rendelkezik valójában a felhasználói adatokkal, információkkal. A szolgáltató vagy maga az egyén, akire vonatkoznak ezek?
Bizalmi kérdés
A felhasználási feltételek újrafogalmazásának eredményeképp a Facebook a jövőben rendelkezhet a felhasználó adataival illetve az általa megosztott információkkal azután is, hogy az törölte magát a rendszerből. Ezt a személyiségi jogokat féltők azonnal démonizálták, és azt állították, hogy a Facebook az elveszített emberek adataival, elérhetőségeivel is kereskedhetne, ahogy teheti ezt teljesen legálisan bizonyos keretek közt a meglévőkével.
Sokan gondolják úgy, hogy a -- sokszor gonosznak beállított -- online szolgáltatók bizonyára vissza is élnek a rólunk megszerzett információkkal és azokat rosszindulatúan használják fel. A gyakorlatban viszont a webes közösségi szolgáltatók legfontosabb érdeke, hogy minden esetben korrektek, kiszámíthatók és megbízhatók legyenek, hisz a felhasználók bizalmát könnyű elveszteni, a tömeges kivonulás pedig a bevételek azonnali csökkenését vonja maga után.
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az erősödő vitákra kénytelen volt reagálni, s egy hosszú blogbejegyzésben taglalja, miért is nem tűnnek el egy felhasználó által generált információk, illetve tartalmak abban az esetben, ha valaki megszünteti a fiókját. Ugyanez a probléma más aspektusban már előkerült több közösségi hálózatnál is, például a hazai iWiW esetében is többen megkérdőjelezték, hogy a regisztráció törlését követően valójában törlődnek-e az adatok vagy csak a publikus részből tűnnek el.
Kontroll alatt
A fiatal webguru is éppen azt írja, hogy "a filozófiánk, hogy az emberek birtokolják saját adataikat és a magukról szóló információkat, s ők határozhassák meg, hogy kivel osztják meg. Viszont mikor valaki a Facebookon megoszt valamit, akkor elsőként meg kell hatalmaznia az üzemeltetőket egy licenccel, hogy használhassák az információt, így láthatóvá lehet tenni mások számára is azt. Enélkül a licenc nélkül nem segíthetnénk az embereknek megosztani a dolgaikat".
A probléma az, hogy amikor valaki információt hoz létre vagy tölt fel, adatot oszt meg, vagy egyszerűen küld valakinek egy üzenetet, akkor azt a rendszer két helyen tárolja. Egyrészt a létrehozó fiókjában, másrészt ott, ahová küldte, vagy azoknál, akikkel megosztotta. Miután valaki megszüntette a fiókját, az ott lévő információk az enyészeté lesznek, az elküldöttek viszont megmaradnak, ha akarja a felhasználó, ha nem.
A viták azért éppen most lángoltak fel, mert a Facebook kivett néhány frázist a felhasználási feltételek szövegéből, mely most azt sejteti, hogy a felhasználók minden adatot törölhetnek, amit a fiókjukon keresztül hoztak létre, pedig valójában nem. Zuckerberg magyarázata szerint túl bonyolult volt a jogi szöveg, amelyet most egyszerűsítettek, de a későbbiekben a cég továbbgondolja a kérdést, és még egyértelműbbé, tisztábbá teszi a feltételeket. Erről természetesen illene értesíteni a felhasználókat is, ellentétben a február eleji esettel.
Ugyanis hiába küzd a cég azért, hogy jó legyen a szolgáltatás és mindenki elégedett legyen, ha az emberek átverve érzik magukat, nehezen szavaznak majd bizalmat egy információ-aggregátornak, amivel legféltettebb titkaikat is megosztják. A felhasználók ugyanakkor egyszerre szeretnének teljes kontrollt, jogokat és birtoklást az általuk hordozott információk felett, miközben azt is szeretnék, ha képesek lennének minden hasznosat megosztani a barátaikkal, s keresni email címek, telefonszámok, fotók és egyéb adatok között. Ez a kettő üti egymást, tehát úgy tűnik, hogy aki nem tűri, hogy egyes információira nincs ráhatása, az ne ossza meg azokat.