Szerző: Dojcsák Dániel

2009. január 21. 10:44

Nemzetgazdasági szempontból hasznos a fájlcsere

[HWSW]A holland Gazdasági Minisztérium egy frissen nyilvánosságra hozott kutatása szerint a fájcsere rövid és hosszú távon egyaránt az ország javra válik. A híresen liberális ország internetezőinek mindössze töredéke fizetett tartalmakért, a nem fizetett letöltések viszont virágzanak ott is, azonban ez nem veszteség, mert a megmaradt pénzt a fogyasztók másra költik.

[HWSW]A holland Gazdasági Minisztérium egy frissen nyilvánosságra hozott kutatása szerint a fájcsere rövid és hosszú távon egyaránt az ország javra válik. A híresen liberális ország internetezőinek mindössze töredéke fizetett tartalmakért, a "nem fizetett letöltések" viszont virágzanak ott is, azonban ez nem veszteség, mert a megmaradt pénzt a fogyasztók másra költik.

A hollandok szerint a fájlcsere jó

A közel 150 oldalas kutatási jelentés sajnos csak hollandul olvasható, igaz a részletes táblázatok azoknak is érdekes adatokkal szolgálhatnak, akik nem szeretnének a gépi fordítással bajlódni. A projekt célja az volt, hogy a fájlcsere (zene, film, játék) gazdasági és kulturális hatásait vizsgálja, mind a letöltők, mind a megosztók, feltöltők szemszögeit figyelembe véve. Az elemzés meglepő módon nem csupán az okozott anyagi kárról számol be, hanem értékeli a teljes társadalomra gyakorolt pozitív hatásokat is.

Az 1500 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás, illetve az adott területeken dolgozó emberekkel készített interjúk eredménye meglepő következtetésre jutatta a szociológusokat: Hollandia rövid és hosszú távon is profitál a fájlcserélésből. A kulturális többlet, amihez az emberek jutnak, mindenképp a prosperitás irányába hat, sokkal kreatívabbak, nyitottabbak lesznek, ami a szakértők szerint áttételesen növeli majd a termelékenységet. A sokszínűségéről híres Hollandiában számít a kulturális diverzitás, és a kulturális javakhoz való hozzáférhetőség is, a fájlcserélés pedig mindkettőben verhetetlen.

Csak a kiadók bánják

A kiesett bevételeket elfogadható veszteségként könyveli el a jelentés, amelynek készítői meg sem próbálták összegszerűen meghatározni a veszteségeket, belátták, hogy a valós kár nem számítható ki egyszerű szorzással és a letöltések nem hasonlíthatóak össze egy bolti vásárlással. A kutatás szerint a vásárláskiesés nem kárt okoz, hanem egyszerűen vagyonátrendeződéshez vezet, a producerek és kiadók helyett a fogyasztó zsebében marad ugyanaz az összeg, amit korábban lemezvásárlásra költött. Igaz, ez utóbbi csak zenékre, filmekre alkalmazható szoftverekre nem.


A fájlcsere beütött

A kutatás nem is használja az "illegális letöltés" kifejezést, hanem a fizetett letöltések mellett csupán egy másik, "nem fizető" kategóriát különböztet meg, melybe beletartoznak a hivatalosan licencelt, ingyenesen letölthető tartalmak is. Az eredmények szerint a hollandoknak csupán 2,3 százaléka fizetett zene-, film- vagy játékletöltésért, viszont kicsivel később kiderül, hogy már 6,5 százalékuk vett tartalmat az iTunesról vagy az Amazonról valaha. Ezek szerint sokan megpróbálták a kiadók számára kedves utakat, de nem csináltak belőle rendszert.

2 milliárd letöltött zeneszám évente

Mivel Hollandiában is hasonló jogi szabályozás él, mint nálunk, tehát a saját célú letöltést nem, csak a megosztást kriminalizálják, ezért ez nem is meglepő, mint ahogy sem az, hogy 200 millió eladott zeneszám mellett, 1,5-2 milliárd darabot töltenek le a 15 milliós országban évente. A lakosság 35 százaléka rendelkezik olyan zenékkel, melyet ingyen töltött le, s arrafelé is beigazolódott, hogy a letöltők legalább ugyanannyit fizetnek zenéért, illetve valamivel még többet is játékokért és filmekért, mint a nem letöltők.

A jelentés kitér arra is, hogy a zene esetében az ingyenes letöltésnek van egy "termékminta" hatása, míg a filmeknél ez nem áll fent, mivel többnyire a filmeket csak egyszer nézik meg az emberek és valószínűtlen, hogy a letöltés után elmennek megvenni azt lemezen is, hogy kirakják a polcra.

A kulturális érték is számít

A társadalmi hatások vizsgálatakor az elemzők azt kalkulálták ki (116. oldal), hogy mivel a fogyasztók több pénzt takarítanak meg, mint amennyit a producerek és kiadók valójában veszítenek, ezért az összgazdasági hatása pozitív a jelenségnek. A letöltött filmek kulturális értéke hozzáadódik az emberek személyiségéhez, míg ha csak fizetett formában juthattak volna hozzá a tartalomhoz, akkor valószínűleg sohasem találkoztak volna nagyrészükkel. (A letöltések számát nem lehet úgy lefordítani, hogy azok elveszett eladások.)

Sőt, a megtakarított pénzüket bizonyára másra költik a fogyasztók, így egy adott ország gazdasága nem szenved valóságos veszteségeket, nincs például adókiesés sem. Az egyre nagyobb számban lévő letöltők, illetve fájlcserélők pedig aktívan támogatni fogják az új üzleti modellek létrejöttét, melybe nem fér bele a személyes használat kriminalizálása, sem magukért a hangfájlokért való fizetés.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról