Szerző: Dojcsák Dániel

2009. január 20. 16:09

Robbanásszerű növekedés a Last.fm-nél

A 2008-as év egyik leggyorsabban növekedő zenei szolgáltatása lett az amerikai piacon a Last.fm. Felhasználóinak számát annak ellenére tudta megháromszorozni az USA-ban, hogy a Warner Music Group a YouTube mellett innen is letiltotta zenéinek on-demand lejátszását.

[HWSW] A 2008-as év egyik leggyorsabban növekedő zenei szolgáltatása lett az amerikai piacon a Last.fm. Felhasználóinak számát annak ellenére tudta megháromszorozni az USA-ban, hogy a Warner Music Group a YouTube mellett innen is letiltotta zenéinek on-demand lejátszását.

Háromszámjegyű növekedés

Az Nielsen médiakutató 2008-ra vonatkozó adatai szerint a Last.fm közösségi zenei szolgáltatás mind a négy kulcsterületen masszív növekedést ért el az amerikai piacon a tavalyi évben. Az egyedi látogatók száma 204 százalékkal növekedett, miközben a látogatások száma is 2,5-szeresére nőtt (+147%), az oldalletöltések száma 209, az oldalon töltött idő pedig 141 százalékkal emelkedett. A népszerűség kulcsa azon az egyértelmű előnyön túl, amit az ingyenes, reklámalapú, on-demand zenehallgatás és a közösségi körítés jelent, a tavalyi CBS akvizícióban keresendő: úgy tűnik sikerült beépíteni a médiabirodalomba az újszerű szolgáltatást.

"Ezek az eredmények újra megerősítették, hogy az Egyesült Államokban mi vagyunk az egyik leggyorsabban növekedő zenei szolgáltatás" -- büszkélkedett Martin Stiksel, a Last.fm társalapítója. -- "A CBS család részévé válva, egy biztos alapot kaptunk a sikerünkhöz. Emellett az elmúlt év számos fejlesztése is hozzájárult a lenyűgöző eredményekhez."

A Warner innen is kivonul

A számok önmagukban is jól mutatnak, hozzátéve viszont, hogy a szerzői jogi akadályok miatt a teljes Last.fm palettának csak egy része érhető el az USA-ban, még fényesebbé teszi azokat. A mára teljesen nemzetközivé vált Last.fm az USA-n kívül az Egyesült Királyságban a legnépszerűbb, az ottani repertoár is jóval szélesebb, hiszen sok olyan zene licencével rendelkeznek Európában, melyekből az USA-ban csak 30 másodperces mintát játszhatnak le.


Helyi tartalom

A "korai belépő-korai kilépő" Warner Music Group például épp 2008 nyarán döntött úgy, hogy visszavonja az általa kezelt zenék on-demand lejátszásának jogát a Last.fm-től, csakúgy, ahogy kivonja erőit a YouTube-ról is. Igaz a Last.fm-en továbbra is hallgatható R.E.M, Red Hot Chili és a többiek, de kizárólag a "tag" rádiókon belül, ahol a felhasználó nem közvetlenül válogatja ki a számokat.

A brit székhelyű Last.fm az Egyesült Államokon kívül természetesen Európában és attól keletebbre is terjeszkedik, s mostanra már német, spanyol, francia, olasz, portugál, orosz, japán, lengyel, svéd, török és kínai lokalizációja is van. Ez nem csupán a lefordított kezelőfelületet jelenti, hanem helyi támogatást, reklámértékesítést és külön tartalmakat is jelent az adott országokban.

Magyarország nincs a listán

Korábbi kérdésünkre a Last.fm egyik marketinggel foglalkozó munkatársa azt nyilatkozta, hogy egyelőre a magyar lokalizációt nem tervezik, de az új site befejezése után (ez időközben megtörtént) újabb országokban is terveznek megjelenni. A hazai rajongóknak viszont nincs oka a bizakodásra, hiszen Magyarország nincs élvonalban a Last.fm-használat terén. A rendszer keresőjének alapján hazánk 8-9000 ezer regisztrált felhasználóval van jelen, míg a hasonló méretű Csehország 18 ezerrel, a brit hazai pályán 200 ezren, az USA-ban több mint félmillióan, a lokalizációval támogatott Lengyelországban pedig már körülbelül 120 ember hallgat zenét bejelentkezve (!) a webkettes rádióból.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról