Az Antenna Hungária a DVB-H-ban látja a mobilos tévézés jövőjét
Miközben a közvélemény a földfelszíni sugárzású digitális tévéadás (DVB-T) bevezetésének botrányba hajló körülményeivel volt elfoglalva, az Antenna Hungária (AH) elindította az arra alkalmas mobiltelefonokkal vehető DVB-H sugárzást is, egyelőre kísérleti üzemmódban. Az AH már működő DVB-H platformja jelenleg a magyar közszolgálati csatornák nyílt (titkosítás nélküli) sugárzására van felkészítve, a csatornaszám azonban később akár húszra is növelhető. Más kérdés, hogy lesz-e a tartalomszolgáltatók, és legfőképpen a fogyasztók oldaláról igény a szolgáltatásra.
A tesztüzemet követően 2008. december 1-jén éleseben is elindult Budapest legnagyobb részén a DVB-H szolgáltatás. Az adás még az épületeken belül is jól vehető (a sajtótájékoztató helyszínén beltérben is nézhető volt a kísérleti adás), a kültéri lefedettség pedig Budapest határain is túlnyúlik. A DVB-H vevővel rendelkező készülékek tulajdonosai jelenleg a Duna TV és a Duna II Autonómia műsorát láthatják.
A gyerekcipőben járó szolgáltatás jövője egyelőre több szempontból is kérdéses: az Antenna Hungária által továbbított DVB-H adás jelenleg csak egyetlen széles körben kapható készülékkel, a Nokia N96-tal fogható. A finn gyártó emellett egy külső tévévevő modult is beépített a kínálatába, mellyel a felhasználók már meglévő, S60-as Nokia okostelefonjaikon is élvezhetik az adást -- így a vétel kisebb beruházással már több tízezer felhasználó számára azonnal elérhetővé válik.
A kezdeti DVB-H lefedettség Budapestre koncentrál
"Nem lehet gond..."
A jelenlegi technológia arra is lehetőséget ad, hogy a szabadon vehető műsorok mellett fizetős csatornák is megjelenhessenek, melyhez a meglévő platformot tartalomvédelmi technológiával kell kiegészíteni. Bár a műszaki feltételek már adottak, egyelőre kérdéses, hogy a kereskedelmi televíziók látnak-e üzleti lehetőséget a rendszerben. "Az AH a következő hónapokban a mobilhálózatok üzemeltetőivel együttműködve igyekszik megtalálni azt az optimális üzleti modellt, amely vonzó az előfizetők számára, és a szolgáltatók részéről is vállalható" -- mondta el Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária műsorterjesztési és műszaki szolgáltatási üzletág-igazgatója. "Nem lehet a szolgáltatással gond Magyarországon, az Antenna Hungária tulajdonosa Franciaországban már sikeresen bevezette a szolgáltatást, van már tehát üzemelő rendszerekkel tapasztalat" -- tette hozzá Kárpáti.
Az adók jelenleg az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi állomásáról, valamint a Száva utcából és a Hármashatár-hegyről sugároznak. Mindegyik adó ugyanazon a frekvencián, az UHF sávi 38-as tv-csatornán sugároz, az adók szinkronizált, egyfrekvenciás (SFN) hálózatot képeznek, ezáltal a vevőkészülékek a körzetek határán való áthaladáskor is folyamatosan vehetik a kiválasztott műsort. Kárpáti hangsúlyozta, egyelőre nem kereskedelmi szolgáltatás a DVB-H sugárzás, a rendszer kereskedelmi bevezetésekor ugyanis az összes közszolgálati adónak és négy rádiócsatornának is kötelezően benne kell lennie a programkínálatban.
Az ingázóknak egyelőre nincs mobiltévé
Kárpáti a szolgáltatás tervezett lefedettségével kapcsolatosan elmondta, hogy a szolgáltató célja hosszútávon a legalább ötven százalékos lakossági lefedettség, elsősorban a nagyvárosokra koncentrálva. Bár a vasútvonalak mentén egyelőre biztosan nem lesz vételi lehetőség, a szakember a HWSW kérdésére válaszolva elmondta, hogy a cég szerint nem veszélyezteti a platform sikerét az, hogy a mobiltévéhez éppen az egyik legnyilvánvalóbb célközönség, a sokat ingázó diákok, dolgozók nem jutnak majd hozzá.
Az Antenna Hungária az elmondottak alapján abban bízik, hogy a mobilszolgáltatók egyöntetűen beállnak a platform mögé, illetve sikerül a csatornaválasztékot mielőbb kibővíteni: "Úgy saccoljuk, hogy a szolgáltatás simán elérhet 200-300 ezer előfizetőt, ha a mobilszolgáltatók rámozdulnak. A kevés számú csatorna nem viszi előre a platformot" -- mutatott rá az Antenna Hungária illetékese.
A mobilszolgáltatók közül jelenleg a T-Mobile és a Vodafone üzemeltet előfizetéses mobiltévé-szolgáltatást, 3G-s hálózatokra épülő videostream-alapokon. Ez a rendszer azonban viszonylag csekély számú előfizetőt képes megbízhatóan kiszolgálni, DVB-H rendszerben hosszú távon több nézőhöz juthat el a tartalom.
Külföldön vegyes a fogadtatás
Európában már üzemelnek elszórtan kereskedelmi DVB-H adások, számos tagállamban azonban a hatóságok tétlenkedése a megfelelő frekvenciatartományok biztosításában, vagy tartalomlicencelési problémák miatt folyamatosan kitolódik a premier. Az ázsiai tapasztalatok azonban egyelőre kevés bizakodásra adnak okot, igaz, a teljesen eltérő kultúra és demográfiai felépítés miatt nem feltétlenül lehet párhuzamot vonni a két régió közt.
Egy nemrég készült felmérés rámutat, hogy a mobiltelevízió egyik őshazájának tekintett Dél-Koreában (ahol DMB-T rendszerben sugároznak ingyenes adókat) hiába alkalmas mintegy hatmillió forgalomban lévő mobilkészülék a tévéadások vételére, gyakorlatilag alig van érdeklődés a platform iránt, a hat koreai DMB-szolgáltató pedig masszívan veszteséges, mivel a reklámbevételek nem fedezik az éves sugárzási költséget. Az alacsony nézőszám miatt a hirdetők is bizonytalanok a mobil tévézés hatásosságával kapcsolatban.