Szerző: Dojcsák Dániel

2008. október 15. 13:07

Legális zeneletöltés az amerikai egyetemeken az illegális fájlcsere visszaszorítására

[ARS Technica/HWSW] Meghökkentő statisztikák születtek az idei amerikai Educause kutatás során: a vizsgált 1016 egyetem és főiskola 15 százalékában már üzemeltetnek az intézmény által támogatott legális zene- és filmletöltő szolgáltatást, hogy elkerüljék a fájlcserélők túlzott elburjánzását az iskolai hálózatokon. Az intézmények további 17 százaléka pedig már tervezi, hogy bevezet ilyen szolgáltatást, vagy ehhez hasonló módon próbálja meg orvosolni az illegális fájlcsere okozta problémákat.

[ARS Technica/HWSW] Meghökkentő statisztikák születtek az idei amerikai Educause kutatás során: a vizsgált 1016 egyetem és főiskola 15 százalékában már üzemeltetnek az intézmény által támogatott legális zene- és filmletöltő szolgáltatást, hogy elkerüljék a fájlcserélők túlzott elburjánzását az iskolai hálózatokon. Az intézmények további 17 százaléka pedig már tervezi, hogy bevezet ilyen szolgáltatást, vagy ehhez hasonló módon próbálja meg orvosolni az illegális fájlcsere okozta problémákat.

Túl sok kompromisszum

Az elmúlt években az amerikai sajtóban időről időre felbukkantak az efféle kezdeményezésekről szóló hírek, de a korai tapasztalatok azt mutatták, hogy kevéssé sikerült meggyőzni a hallgatókat arról, hogy a szponzorált letöltőket használják a peer-2-peer hálózatok helyett. Pár évvel ezelőtt -- és sok helyen még ma is -- főként az okozta a problémát, hogy a szponzorált letöltők kizárólag a Windows platformot támogatták, a zenefájlok pedig jogvédettek voltak, így nem lehetett őket bármilyen lejátszóra átmásolni. A Rhapsody és a Napster "felsőoktatási változata" első körben kudarcot vallott a legtöbb helyen, pusztán azért, mert a hallgatók 19 százalékának Apple Mac gépe volt, a legtöbbjüknek pedig valamilyen iPodja, melyekkel nem tudták igénybe venni az iskolai rendszert.

A túlságosan kötött legális megoldásoknak esélye sem volt, hogy a jóval egyszerűbb illegális fájlcserélőket megelőzzék népszerűségben. Olyan iskolák is voltak, ahol a hallgatóknak fizetnie kellett volna a letöltők használatáért, amit végképp elutasítottak a fiatalok. Nem elsősorban azért, mert pénzbe került, hanem egyszerűen az nem tetszett nekik, hogy helyettük választanak szolgáltatót, mégis nekik kell állni a számlát.

A legfrissebb Educause kutatásból is kiderül, hogy a tartalomtulajdonosok nem véletlenül figyelik árgus szemekkel a felsőoktatást, az intézményi infrastruktúrákat, hiszen minden egyetemi campus oázis a letöltők számára. Az intézmények lakóépületeinek 97,9 százalékában szélessávú internetelérés van, ezek 85 százalékban 10 Mbps-nél, 44 százalékban pedig még 100 Mbps-nél is nagyobb sávszélességet kínálnak minden egyes szobában.

Fenyegető szervek

Az amerikai lemezkiadókat tömörítő RIAA a "Digital Millenium Copyright Act" törvényre hivatkozva felszólítások és fenyegető levelek tömkelegét küldte el egyetemeknek, így azok kénytelenek voltak védekező pozíciót felvenni, és megoldást találni a hálátlan helyzetre. Az amerikai felsőoktatási törvény legújabb változatában pedig a Kongresszus is előírja az intézményeknek, hogy kezeljék a problémát. A legtöbb jogkövető intézmény így kényszerűségből is be kell vezesse majd a legális letöltőszolgáltatást, hiszen mindeddig ez bizonyult az egyetlen működő módszernek.

Az Educause kutatásai szerint a "jó útra térés" egyelőre lassan halad, de a nagyobb létszámú intézmények elég agresszíven hajtanak a legális rendszerek beindítására. A fent említett Napster, Rhapsody vagy a Ruckus bizonyára örömmel támogatják a folyamatot, akkor is, ha a kiadók nagy része nem enged nekik DRM-mentes zenét forgalmazni. Sőt, a Ruckus külön pénzt kér a médialejátszóra, CD-lemezre másolás engedélyeiért. A látványos kampány így a felmérés szerint sem járhat egyértelmű sikerrel, maximum azt érik el az egyetemek, hogy a jogvédők figyelmét elaltatják kicsit. Az intézményi hálózatok túlterheltségét és a jogosulatlan másolás kérdését viszont csupán a szőnyeg alá söprik.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról