Szerző: Bizó Dániel

2008. március 17. 19:59

Valóságos óriás az Intel hatmagos Xeonja, a Dunnington

Mint arról február végén beszámoltunk, őszre hatmagos Xeon MP processzor érkezése várható négy- vagy többutas szerverek számára. Az Intel ma további részleteket is nyilvánosságra hozott egy demonstrációval egybekötött sajtókonferencián a közelgő chippel kapcsolatban, mely igazi monstrumnak ígérkezik a processzorok világában.

[HWSW] Mint arról február végén beszámoltunk, őszre hatmagos Xeon MP processzor érkezése várható négy- vagy többutas szerverek számára. Az Intel ma további részleteket is nyilvánosságra hozott egy demonstrációval egybekötött sajtókonferencián a közelgő chippel kapcsolatban, mely igazi monstrumnak ígérkezik a processzorok világában.

Gigászi méret -- és teljesítmény?

A Dunnington kódnéven ismert fejlesztés 6 processzormagot integrál egyetlen szilíciumdarabra, nem kevesebb mint 9 megabájt L2, és 16 megabájt L3 cache társaságában -- vagyis a chipen több mint 25 megabájt cache igyekszik csillapítani a nagyteljesítményű magok adatéhségét. Az Intel nagyteljesítményű 45 nanométeres eljárásával készülő chip bődületes mennyiségű, 1,9 milliárd tranzisztorból épül fel, ennek megfelelően pedig méreteiben sem szerénykedik: a publikált fotók alapján a HWSW úgy becsli, a Dunnington mérete 500 négyzetmilliméter környékére esik, vagyis több mint másfélszer nagyobb például a négymagos AMD Barcelonánál.

Egy pillantást vetve a chipre azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a Dunnington nemcsak mikroarchitekturálisan tartozik a Penryn családhoz, hanem elektronikai implementációjakor is újra felhasználták a Penryn designját. A Dunnington lényegében három darab 3 megabájt osztott L2 gyorsítótárral rendelkező kétmagos Penryn és 16 megabájt L3 cache, ezeket a blokkokat kapcsolja össze a rendszerinterfész, ami egy effektíve 1066 megahertzes rendszerbuszra csatlakozik, elméleti áteresztőképessége 8,5 gigabájt másodpercenként -- egy magra ez kevesebb mint 1,5 gigabájtot jelent.

A chipen található hatalmas gyorsítótárakat az egy magra jutó alacsony sávszélesség és a magas késleltetés indokolja, egyúttal a megcélzott szegmensben az árazás lehetővé teszi, a célkódok pedig (virtualizáció, ERP, BI, OLTP, stb.) hálásak a masszív gyorsítótárakért. A felsőkategóriás processzorokra általában jellemző a nagyméretű cache, az Intel abban különbözik e téren az IBM-től vagy a Suntól, hogy fejlett gyártástechnológiája lehetővé teszi ennek az integrálását a chipre. A szűk keresztmetszetet egyértelműen a buszrendszer képezi, Stephen Smith, az Intel vállalati termékekért felelős igazgatója konzervatívan mindössze kétszámjegyű teljesítménynövekedésről beszélt.

Platform-kompatibilis az előddel

A Dunnington foglalat- és chipset-kompatibilis a jelenlegi Xeon MP-platformmal, az egy éve megjelent, Intel 7300 (Clarksboro) chipsetet alkalmazó Canelanddel, mely dedikált rendszerbuszokkal négy foglalatot és legfeljebb 128 gigabájt FB-DIMM memóriát támogat, célterülete pedig a nagyobb osztottmemóriás kapacitást igénylő üzleti alkalmazások. A Dunningtonnal felszerelve akár 24 nagyteljesítményű processzormagot is kaphatunk egyetlen szerverben a nagy memóriakapacitás mellé, ami ideálissá teszi például nagyterhelésű adatbázisok és szerverkonszolidációs projektek számára.

A Dunnington a Tigertont (Xeon 7300 sorozat) váltja fel a piacon, mely két 65 nanométeres chipet tartalmaz egy tokban. A mikroarchitekturális fejlesztések közé tartozik, hogy a pénzügyi alkalmazások számára értékes osztási és gyökvonási teljesítményt jelentősen megnövekszik a szoftver újrafordításának igénye nélkül -- a gyorsulás extrém esetben akár az 50 százalékot is elérheti. A Penryn-alapú szerverchipek, köztük a Dunnington az alvó magokat védik az adatkoherenciával kapcsolatos kommunikációtól, így a védett állapot révén jelentős energiamegtakarítás is elérhető átlagos terhelésen.

Szintén említésre méltó fejlesztés a virtualizációs teljesítmény fokozása is a virtuális gépek közötti váltogatások számítási költségének csökkentése révén. A fejlettebb gyártástechnológiának köszönhetően a Dunnington energiahatékonysága növekszik a Tigertonhoz képest, termikus kerete pedig továbbra is legfeljebb 130 watt. Az Intel csökkentett órajeleken kifejezetten energiahatékony, kisebb fogyasztású és hőfejlődésű változatok bevezetését is tervezi, vagyis várhatóak alacsony feszültségű, 50 wattos modellek is vékony rack- és blade szerverekbe.

Időhúzás a Beckton előtt

Az Intel korábbi gyakorlata alapján a Dunnington nyár végére vagy őszre várható. A chip a Beckton kódnéven fejlesztés alatt álló nyolcmagos Xeon megjelenéséig húzódó időt hidalja át, kontroll alatt tartva az AMD-t, mely közben piacra dobja a Barcelona utódját, a növelt gyorsítótárral bíró, magasabb órajeleken üzemelő Shanghait. A Beckton már az idén év végén debütáló Nehalem mikroarchitektúrára épül, és egyúttal új, integrált memóriavezérlőre és pont-pont processzor-összeköttetésekre (Quick Path Interconnect) alapozó infrastruktúrát használ, mely közel lineáris skálázódást tesz lehetővé a megfelelően párhuzamosított kódok számára.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról