Egyre gyakoribb a nem megfelelő internethasználat miatti elbocsátás
Az amerikai vállalatok több mint negyede bocsátott már el dolgozót az e-mailezésre vagy az internetezésre vonatkozó szabályok megsértése miatt -- derül ki az American Management Association (AMA) és az ePolicy Institute által készített felmérésből, ami több mint 300, különféle méretű cég bevonásával készült.
A legtöbben azért veszítették el az állásukat, mert a munkahelyükön "nem megfelelő" oldalakat böngésztek (többnyire pornót), de a megkérdezett cégvezetők 34 százaléka azért is rúgott már ki alkalmazottat, mert egyszerűen csak túl sokat szörfözött munka helyett, illetve túl sokat használta a vállalati internetkapcsolatot magáncélra. Ami az e-mailezést illeti, a legtöbb probléma a "nem megfelelő szóhasználattal" van (pl. káromkodás), a megkérdezett vállalatvezetők 62 százaléka mondott már fel valakinek ilyen ok miatt. A válaszadók több mint negyede rúgott már ki alkalmazottat a céges e-mail túlzott magánjellegű használatáért, de jellemző ok még a titkotartási szabályok megszegése is, amikor a dolgozók olyan bizalmas adatokat küldenek át e-mailben, amelyeket nem lenne szabad.
A vállalatok láthatóan aggódnak amiatt, hogy a dolgozóik nem megfelelő módon vagy célra használják az internetet, ezért a cégek kétharmada figyeli az alkalmazottak számítógépezési szokásait. A módszerek eltérőek és sokrétűek, van ahol csak a meglátogatott oldalakat naplózzák, de olyan cég is volt, ami a billentyűleütéseket is figyeli, illetve azt is, hogy az alkalmazottak mennyi időt töltenek gépeléssel. A vállalatok közel fele rendszeresen átnézi a dolgozók gépén tárolt adatokat, 20 százalék figyeli a blogokat, 10 százalék pedig a közösségi hálózatokat, a céggel kapcsolatos megnyilatkozások után kutatva.
A megkérdezett cégek 65 százaléka tartalomszűrőt is bevezetett annak érdekében, hogy blokkolja a hozzáférést a nem megfelelő oldalakhoz. A legnagyobb ellenség itt is a pornó és a (szerencse)játék, de a vállalatok fele a közösségi oldalakra sem engedi fel a dolgozóit munkaidőben, és sok helyen a webáruházak is tiltólistán vannak, de még a sportoldalakat is a cégek több mint 20 százaléka blokkolja. Érdekes, hogy a cégek közel negyede alkalmaz URL-szűrést annak érdekében, hogy az alkalmazottak ne férjenek hozzá a külső blogokhoz.
A legtöbb vállalat egyébként nem a vezetőkre tett esetleges kritikák miatt figyeli és korlátozza a dolgozók online cselekedeteit, hanem az olyan jogsértésektől tart, mint például védett szellemi tulajdon, üzleti titkok, pénzügyi információk továbbadása, megrendelők vagy ügyfelek adatainak vagy más bizalmas információknak a kiszivárgása, illetve szexuális zaklatás, amelybe beletartoznak a szexuális témájú képek, viccek is. A cégek közel negyedénél fordult már elő, hogy a bíróság bizonyítékként e-maileket kért be tőlük, 15 százalék ellen pedig már indítottak jogi eljárást egy dolgozói e-mail miatt.
Az Egyesült Államokban mindössze két államban (Connecticut, Delaware) kötelező figyelmeztetni a dolgozókat arra, hogy a cég megfigyeli számítógéphasználati szokásaikat, de a vállalatok közel 90 százaléka ezt egyébként is megteszi. Az Európai Unióban a cégek csak akkor monitorozhatják alkalmazottaik tevékenységét, ha erről előzetesen értesítik őket. A jelentés készítői megjegyzik, hogy az alkalmazottak rendszerint a munkába állás első napján meg szokták kapni az e-mailezésre és böngészésre is vonatkozó különféle céges szabályok gyűjteményét, a legtöbben el sem olvassák ezt, ezért rendszeres továbbképzésre lenne szükség annak érdekében, hogy a dolgozók tisztában legyenek a szabályokkal, illetve a kockázatokkal.