Újabb trösztellenes vizsgálat indult az Intel ellen
Az AMD-nek újabb jogi frontot sikerült nyitnia az Intel ellen. New York államának ügyésze formálisan is trösztellenes vizsgálatot indított a világ vezető processzorgyártója ellen, ugyanis megalapozottnak tartják a gyanút, hogy a vállalat versenyellenes gyakorlatot folytat. Az ügy a világ más részein folyamatban lévő eljárások egy újabb mása. Az Intel ellen története során eddig egyetlen jelentős trösztellenes ítéletet sem hoztak.
Nincs új a nap alatt
Újabb csatlakozott az Intel ellen jelenleg is folyó trösztellenes eljárások sorához, melyek az elmúlt években Japánban, az Egyesült Államokban, Európában és Dél-Koreában indultak. New York állam ügyészsége az előzetes vizsgálódást követően döntött úgy, formálisan is kérdőre vonja a chipgyártót. Andrew Cuomo főügyész bejelentette, széleskörű idézést kapott a chipgyártó, hogy adja át a megfelelő információkat a vizsgálat lefolytatásához. Hasonló idézésben részesült az AMD is, melyet minden bizonnyal készségesen teljesít majd.
"Egy körültekintő előzetes kiértékelést követően úgy határoztunk, hogy az Intel lehetséges versenyellenes magatartásával kapcsolatban felmerült kérdések egy teljeskörű és tényszerű vizsgálatot tesznek szükségessé. A monopolisztikus tevékenységek komoly gondot jelentenek, különösen a New York-iaknak, akik egy információintenzív gazdaságot irányítanak" -- közölte Cuomo. Az ügyészség vizsgálatának fókuszában az Intel árazási gyakorlata áll, hasonlóan a világ más részein folyókhoz. Az AMD lobbitevékenységét politikailag támogathatta, hogy New York állammal nemrég szándéknyilatkozatot kötött egy következő félvezetőüzem megépítéséről.
Kiszorító hatás
Az Intel ellen indult versenyhivatali vizsgálatok és polgári perek új hullámát az a három évvel ezelőtti japán állásfoglalás keltette, mely kimondta, hogy a processzorgyártó árképzési gyakorlata megsérti a szigetország törvényeit. A japán hatóságok felszólították a vállalatot, hogy szüntesse be a jogszerűtlen gyakorlatot, formálisan ugyanakkor nem kezdeményeztek eljárást. Az Intel kifejezte egyet nem értését, ugyanakkor együttműködéséről biztosította a versenyhivatalt -- vagyis az ügyet a japán normák szellemében zárták.
Az inkriminált árazási gyakorlatban az Intel olyan szerződéseket kötött számítógépgyártó partnereivel, melyek exkluzivitást vagy az adott gyártó forgalmának garantált hányadát biztosították neki. Amennyiben a partner teljesítette ezeket a feltételeket, akkor utólagos visszatérítésekben részesült. A verseny korlátozásában az Intellel együttműködött többek között a Sony, a Toshiba, a Fujitsu és az NEC is. Az AMD az IDC adatai szerint 2004 végére 8 százalékra esett vissza Japánban, ami azt látszik alátámasztani, hogy az Intel eredményesen ásta alá az AMD pozícióit.
A japán vizsgálat eredményeire alapozva az AMD ezt követően frontális jogi- és pr-támadást intézett az Intel ellen, 48 oldalon taglalva az Intel állítólagos bűneit, melyek között partnereinek szóbeli megfenyegetései is megtalálhatóak. A cég polgári pert kezdeményezett az Egyesült Államokban és Japánban is, melyek jelenleg is folyamatban vannak, valamint 2006-ban az Európa Bizottságnál is újabb lobbitevékenységbe kezdett. A Bizottság akkor már öt éve nyomozott a processzorgyártó óriás ellen, elegendő bizonyíték hiányában azonban nem tudott vádat emelni.
Neelie Kroes versenyjogi biztos csapata végül azonban tavaly elszánta magát, miután a bizonyítékok összegyűjtését követően úgy értékelték, hogy az Intel gyakorlata hosszú távon az európai jog szerint káros a fogyasztóknak. Brüsszel tavaly júliusban emelt hivatalosan is vádat, amire az Intelnek néhány nappal ezelőtt kellett felelnie a Bizottság előtt -- ha el is ítélik a vállalatot, úgy az megtámadhatja a határozatot bíróság előtt, így a végső szót évek akár csak múlva mondják ki.
Ez sem lesz könnyű
Az Intel szerint tevékenysége törvényes, az AMD egyszerűen saját hibás döntéseinek áldozata, ha vannak jó termékei, akkor sikeres, és a piacon egészséges verseny van, és erről igyekeznek az ügyészséget is meggyőzni. Szakértők szerint nem lesz könnyű az ügyészségnek bizonyítani az Intel árazásának jogsértését, ugyanis nincs egyértelmű vonal az agresszív és versenyellenes dömpingárazás között például, ugyanakkor különbséget kell tudni tenni majd. A BusinessWeek által megszólaltatott szakjogász szerint ráadásul az amerikai jog elnéző az exkluzív megállapodásokkal szemben is, és csak a kirívó esetekbe avatkozik be.
A Mercury Research becslése szerint az Intel 15-50 dollárért állítja elő processzorait, az átlagos eladási ára pedig ennek többszöröse, a szervereknél 400 dollár. Önmagában a monopolisztikus pozíció nem törvényellenes sem az Egyesült Államok, sem az Unió törvényei szerint. A Mercury adatai szerint az x86-os processzorpiaci volumen 76,2 százalékát birtokolta az Intel a harmadik negyedévben, míg az AMD 23,3-at, míg érték alapján ez rendre 86,6 és 13,4 százalék az év egészére.