Önpusztító árverseny jellemzi a hazai notebookpiacot, véli a HP
Öt évvel ezelőtt a HP-Compaq összeolvadást komoly kétségek övezték, főként a két vállalat akkoriban gyengén teljesítő PC-részlegekkel kapcsolatban, mivel két kevéssé nyereséges szervezet egyesült -- kezdte mondandóját Molnár Imre, a HP Magyarország személyi számítógépekért felelős üzletágvezetője a cég évértékelő sajtóbeszélgetésén. Mára a személyi számítógépek forgalmazása soha nem látott rekordokat dönget, ami nagyban hozzájárult a cég papírjainak szárnyalásához, mondta el az igazgató. Molnár szerint ez nem másnak köszönhető, minthogy a HP nemcsak sok gépet értékesít, de nyereségesen is teszi, és ez mindig is az elsődleges szempont.
Eszement árverseny
Molnár szerint az az általános vélekedés, mely szerint a notebookok forgalmazása sokkal nyereségesebb, mint az asztali gépeké vagy más klienseké, 3-4 évvel ezelőttről származik, és mára idejét múlta. Mint fogalmazott, Magyarországon is "eszement árverseny" tapasztalható a piacon, melyet "szuicid gyártók" gerjesztenek. A piaci ár néhány esetben alacsonyabb, mint a HP önköltsége, mondta, és a piacszerzés érdekében nem hajlandóak veszteséges üzleteket kötni. Az árversenyt természetesen így sem kerülhetik el, így a darabszám dinamikus bővülése ellenére az üzletág árbevétele mindössze 10 százalékkal nőtt az októberrel zárult pénzügyi évben -- igaz, dollárban számolva, vagyis az árfolyamhatás is kedvezőtlenül hatott.
Az igazgató szerint az a bölcsesség is téves, hogy asztali gépek forgalmazása ne lenne megfelelően nyereséges. "Minden híresztelés ellenére megéri" -- mondta. A HP jelenléte kifejezetten a vállalati, azon belül is a nagyvállalati szegmensben erős, ahol továbbra is nagy számban használnak asztali konfigurációkat. Molnár szerint Magyarországon az EMEA térségen belül is átlagon felüli a hordozható gépek aránya, amit az magyarázhat, hogy a notebookok presztízstermékké váltak, és az említett egészségtelen árverseny pedig széles tömegek számára elérhetővé tette azokat.
Bár a HP értékesítéséből is a volumen felét szakították a notebookok a pénzügyi évben, ami nagyjából 40 ezer darabot jelent, ezt közel sem a kiskereskedelembe nyomott áron ömlesztett alsókategóriás konzumgépekkel érték el, állította Molnár. Az eladott hordozható gépek 60 százaléka nagyvállalatok vásárolják, mintegy 35 százalékot pedig a KKV-szektor és mikrovállalkozások, míg a konzumpiac aránya 5 százalék körülire tehető, mondta el, míg egyes gyártóknál ez utóbbi arány 80 százalékra is rúghat. A HP dominálja a mobil munkaállomások hazai piacát, részesedését 90 százalékra tette az igazgató -- ez az asztali változatok esetében 67 százalék.
Jön a Pavilion márka
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a HP ki akarná vonni magát a piaci trendekből, és távol maradni a fogyasztói piactól -- ellenkezőleg, a HP például az Egyesült Államokban rendkívül erős jelenléttel bír a széles tömegeket kiszolgáló láncokban.
A hazai HP is azon dolgozik jelenleg, hogy fogyasztói modellekkel erősítse jelenlétét a kiskereskedelmi csatornákban, ehhez azonban "kemény tárgyalásokat folytat" áruházakkal, melyeknek itthon sokszor kifejezetten "irreális elképzeléseik vannak" üzleti szempontból. Hasonló véleményen van többek között az Acer és a Lenovo is.
Az erőfeszítések nem korlátozódnak kizárólag a csatornára. A HP a következő pénzügyi év második felében bevezeti az otthoni felhasználóknak szánt Pavilion márkacsaládot a hazai piacra, melyet később asztali gépek és monitorok is követnek majd. A Pavilionnal ugyanakkor továbbra sem célja a vállalatnak, hogy a piac legalsó árszegmensébe behatoljon, inkább a közép- és felsőbb kategóriákat célozzák. "Van egy szint, mely alá nem akarunk menni, sem árban, sem alkatrész [minőségben]".