Szerző: Bodnár Ádám

2007. november 20. 11:44

Elvetette a sulykot a BSA

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közleményben szólította fel a Business Software Alliance-t (BSA), ne fenyegesse a vállalatokat az adóhatósággal.

[HWSW] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közleményben szólította fel a Business Software Alliance-t (BSA), ne fenyegesse a vállalatokat az adóhatósággal.

APEH: a BSA túllőtt a célon

A BSA egy nemrég elindított kampány keretében több ezer hazai vállalatnak küldött levelet, amelyben a szoftverek nyilvántartására vonatkozó információkat kér, és egyúttal arról tájékoztatja a gazdasági társaságokat, hogy amennyiben nem küldik meg társaságuk szoftvereinek nyilvántartását, úgy gyakorolni fogják az APEH és a BSA közötti együttműködési szerződésben rögzített jogaikat. A BSA nem egyeztetette az APEH-hal e levelek tartalmát, a levél nem tükrözi a két szervezet közötti együttműködési megállapodásban foglaltakat -- állítja az APEH. Az adóhatóság szerint már október végén felszólította a BSA-t arra, hogy ne terjeszkedjen túl az adóhatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltakon -- ezek szerint hiába.

Az APEH szerint a levelekben szereplő szoftvernyilvántartás a BSA-nak, mint magánszervezetnek az ajánlása, ezért semmiképpen nem tekinthető hatósági előírásnak, vagyis az ettől való eltérés nem jár jogkövetkezménnyel. "Az adóhatóság a szoftverek nyilvántartását a hatályos számviteli és adózási jogszabályok szerint ellenőrzi" -- áll az APEH kiadott közleményében, amely hangsúlyozza, az együttműködési megállapodás kizárólag az APEH és a BSA közötti együttműködés kereteit és célját foglalja össze, nem ad, nem is adhat többletjogosítványt a BSA számára külső szervezetekkel szemben. Az APEH a BSA mint magánszervezet által kidolgozott szoftver-nyilvántartási ajánlást számviteli és adózási szempontból véleményezte.

Kinek mire van joga?

Amint arról lapunk is beszámolt, az APEH és a BSA idén márciusban kötöttek megállapodást, azonban ez csupán arra korlátozódott, hogy a BSA szakképzésben részesíti az APEH alkalmazottait, hogy azok eredményesebben végezhessék munkájukat, az illegális szoftverhasználatnak ugyanis adózási vonatkozásai is lehetnek. Az illegális szoftver többek között sértheti az informatikai eszközöknek a számviteli törvényben taglalt elszámolási módját, azáltal, hogy a hardver beszerzési költségeit csak akkor jogszerű leírni például, ha azokon jogtiszta szoftver is fut.

A BSA-val kötött egyezség nem jelenti azt, hogy az APEH ezután illegális szoftverek után fog kutatni, viszont a szokásos ellenőrzések során jobban, szakszerűbben odafigyelnek erre az aspektusra. A BSA abban segít a revizoroknak a továbbképzésben, hogy felismerjék az inkriminált szituációkat, és meg tudják tenni a megfelelő lépéseket. A szoftverlobbi emberei az operatív tevékenységben nem vesznek részt, ahogyan az APEH nem szolgáltathat ki adatokat egy felhasználóról sem, mivel köti az adótitok. Ugyanakkor a BSA értesítheti az adóhivatalt azokról a vállalatokról, amelyek magatartása szerinte gyanúra ad okot.

Nem állunk rosszul

Az IDC és a Business Software Alliance (BSA) közös kutatása szerint 2006-ban Magyarországon 42 százalék volt a PC-ken használt illegális szoftverek aránya, ami változatlan 2005-höz képest. A régióban egyedül a csehek "tisztábbak" nálunk, náluk az illegális szoftverek aránya 39 százalék, a régiós átlag azonban 68 százalék, ami világszinten a legmagasabb, még Latin-Amerikát, a Közel-Keletet és Afrikát, valamint a Távol-Keletet is lekörözi.

Elgondolkodtató, hogy a kelet-európai régió 18 országában csökkent az illegális szoftverek aránya, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatlan: az IDC adatai szerint 2004-ben 44 százalék volt, 2003-ban pedig szintén 42 százalék. Az Európai Unióban az IDC szerint a szoftverek 36 százaléka illegális, a globális átlag pedig 35 százalék. A kalózok Örményországban, Moldovában, Azerbajdzsánban és Zimbabwében a legaktívabbak, ezekben az országokban a szoftverek több mint 90 százaléka illegális.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról