Arab tőkeinjekció enyhíti az AMD finanszírozási gondjait
[The Wall Street Journal/HWSW] Jelentős tőkeinjekcióban részesült az elmúlt másfél évben folyamatosan nehézségekkel küszködő AMD. Az Egyesült Arab Emirátusokhoz tartozó Abu Dhabi egyik befektetési alapja, 622 millió dollár értékben vásárolt újkibocsátású AMD-részvényeket, amivel a harmadik legnagyobb intézményi tulajdonossá vált a chipgyártóban. A vállalat szóvivője nem jelölt meg specifikus területeket a pénz felhasználására, elmondása alapján a frissen befolyt összeget a vállalat általános működésére fordítják majd.
A teljes mértékben kormányzati tulajdonban lévő Mubadala és az AMD közötti megállapodás értelmében 49 millió új részvényt bocsátott ki a vállalat, melyet a múlt hét csütörtöki záróáron vásárolt meg a befektetési alap, összesen 622 millió dollárt értékben, amivel a cég 8,1 százalékát szerezte meg. Elemzői értékelések szerint a Mubadala hosszú távú befektetésekben gondolkodik, és az AMD számára jelentősen csökkenti a finanszírozási aggályokat, mely ráadásul az amerikai hitelezési válság közepette drága hitelekbe kényszeríthetné a céget. A legutóbb lezárt negyedév végén 1,5 milliárd készpénzállománnyal szemben 5,3 milliárd adósság állt, miközben a versenyképesség folyamatos félvezetőipari tőkeberuházásokat követel meg. Az AMD szerint az ügylet nem képezte nemzetbiztonsági átvilágítás tárgyát, és a Mubadala az igazgatótanácsban sem kap tagságot.
A vállalat drezdai processzorgyártó bázisán pénzügyi okokból kénytelen volt lelassítani a fejlesztések ütemét, ahogyan az Intellel folytatott verseny kapcsán súlyos veszteségeket és drasztikus leromló működési cash-flow-t volt kénytelen elkönyvelni, éppen azt követően, hogy korábban felhalmozott tartalékait az ATI Technologies felvásárlásába ölte. Mindezt tetézi, hogy a vállalat következő generációs processzorcsaládja féléves késésben van az eredeti tervekhez képest, és még jelenleg is alacsony volumenben szállítja a vállalat, miközben teljesítménye elmarad a várakozásoktól, főként a PC-szegmensben.
Az AMD ráadásul stratégia húzásként elszántan igyekszik csökkenteni az Intellel szembeni egyéves gyártástechnológiai hátrányát azáltal, hogy a szokásos kétéves fejlesztési ciklust a 45 nanométeres csíkszélességű eljárásra való átállás esetében másfél évre tervezi szűkíteni, ami nemcsak technológiailag feszített tempó, de gazdaságilag is megerőltető. A kisebb geometriájú félvezető eljárás révén jelentősen, akár 40 százalékkal is csökkenthetőek a fajlagos termelési költségek, miközben a chipek teljesítménye is növelhető.