Szerző: Bizó Dániel

2007. november 14. 13:39

Brüsszel az asztalra csapott: az Európai Parlament előtt a telekom reform

Egységes európai távközlési piacot akar látni az Európai Bizottság, aminek irányában tett első lépésként javaslatot terjesztett elő a szabályozás megreformálására. Amennyiben sikerül keresztülverekednie magát a tagállamokon, melyek a jelek szerint ellenzik a gondolatot, az új szabályozás a következő évtizedben juthat érvényre. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a javaslat egy központi európai szuperhatóságot is létrehozna az egységes fellépés érdekében.

[HWSW] Egységes európai távközlési piacot akar látni az Európai Bizottság, aminek irányában tett első lépésként javaslatot terjesztett elő a szabályozás megreformálására. Amennyiben sikerül keresztülverekednie magát a tagállamokon, melyek a jelek szerint ellenzik a gondolatot, az új szabályozás a következő évtizedben juthat érvényre. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a javaslat egy központi európai szuperhatóságot is létrehozna az egységes fellépés érdekében.

Csőre töltött pisztoly

Az International Herald Tribune által korábban megszellőztetett részletekkel összhangban a Bizottság javaslata számos radikális változtatást rejt magában, melyek Európa-szerte egységesebb, nyitottabb versenyt kívánnak megvalósítani a telekom piacon. A javaslatok között szerepel, hogy indokolt esetben akár a továbbra is domináns helyzetben lévő, a versenyt korlátozó ex-monopólium kötelezhető legyen arra, hogy infrastruktúrájának üzemeltetését a ráépülő szolgáltatásoktól funkcionálisan szétválassza, ezzel biztosítva az egyenlő elbánás elvét a riválisok számára.

A tervezet szerint ez egy lehetőségként jelenne meg mind a 27 tagállam, így Magyarország nemzeti hatóságának kezében, ugyanakkor kizárólag akkor alkalmazható, ha már minden más eszköz kudarcot vallott. A Bizottságnak is jóvá kell hagynia a lépést egy alapos piacelemzés alapján, figyelembe véve az olyan részleteket is, mint a domináns telkó és riválisainak befektetései -- elkerülve a felesleges és indokolatlan beavatkozást. A funkcionális szeparáció hatásosságára az Egyesült Királyságban létezik már példa, ahol valamivel több mint két év alatt 100 ezerről 3,3 millióra ugrott a hurokátengedéses (alternatív szolgáltató által üzemeltetett) telefonvonalak száma, valamint serkentette az ADSL-penetráció növekedését, és a szolgáltatások fejlődését.

Gyerek még a piac
A nem domináns helyzetben lévő alternatív telekom szereplők érdekeit képviselő European Competitive Telecommunications Association (ECTA) adatai alapján a liberalizáció ellenére is ma még az európai hanghívások 90, az az internetes adatforgalomnak pedig 80 százaléka legalább részben az ex-monopóliumok hálózatán halad keresztül, ami a fizikai hálózatok üzemeltetésének függetlenítését szükséges eszköznek tünteti fel. "Támogatjuk a funkcionális szétválasztást mint lehetséges gyógyírt, mert bár láttuk ugyan, hogy a hatásos szabályozás mennyire kedvező lehet a fogyasztóknak, azt is láttuk, milyen nehéz lehet érvényre juttatni" -- mondta el az ECTA nevében Ilsa Godlovitch közgazdász.
A javaslat ezenkívül az egynapos szolgáltatóváltást, az ingyenes számok külföldi működését, és a rádióspektrumok rendelkezésre bocsátását vezeték nélküli internet-hozzáférésekhez is célozza. Ez utóbbit kiemelten fontosnak tartják, ugyanis gyakorlatilag minden országban megfigyelhető, hogy az urbanizált területeken és a vidék között jelentős szakadék tátong a szélessáv elérhetőségében, átlagosan a vidéki népesség 70 százalékának hozzáférhető, szemben a városi 93 százalékos aránnyal. Egyes országokban sokkal nagyobb a szakadék, még Németországban is mindössze 59 százalékos a lefedettség városon kívül. Az analóg tévéadások és más tartományos leállításával felszabaduló spektrumokon az elképzelések szerint szélessávú internetcsatlakozás lesz elérhető majd, például WiMAX vagy HSPA.

Egyúttal a nemzeti hatóság függetlenebb működése is listára került -- a Bizottság értékelése szerint egyes tagállamokban a hatóságok és a domináns telekomok közötti kapcsolatok túl szorosak, ráadásul néhányban még többségi tulajdonos is maradt az állam. A Bizottság biztosítani akarja, hogy a hatóság független a kormányzattól és a szolgáltatóktól egyaránt.

Gyeplő a kézbe

Hogy a reformot a lehető leggyorsabban levezényelje, valamint harmonizált szabályozást tartson fenn, Brüsszel egyúttal egy Európai Távközlési Hatóság létrehozását is javasolja, mely a 27 tagállam hatóságainak tagjaiból épülne fel, és a Bizottság vétójogot gyakorolna benne. Ez a pont már korábban is jelentős hullámokat keltett, és várhatóan a javaslat egyik legvitatottabb pontjává válik, hiszen akaratának kikényszerítésére kulcselem a Bizottság eszköztárában. A javaslat 2009 végével emelkedhet várhatóan erőre, ha sikerül keresztülvinni.

Jelenleg is létezik a Közösség tagjainak hírközlési hatóságait tömörítő szervezet, a European Regulators Group (ERG), melynek elnöke ráadásul 2008-ban Pataki Dániel, az NHH elnöke lesz. Az ERG-nek ugyan nincsenek az előbb felvázolt hatósághoz fogható jogkörei, ugyanakkor a tapasztalatok megosztása, egyeztetések és előkészítő munkák folynak a szervezetben. A Bizottság ugyanakkor úgy értékelte, az ERG által megtestesített laza együttműködés minden jó szándék ellenére kudarcot vallott abban, hogy megfelelő közösségi szabályozást alakítson ki. Brüsszel szerint az ERG bukását jelzi, hogy végül a roamingtarifák csökkentése érdekében is be kellett avatkoznia.

A telkók nem vigyorognak az ötletein
A reform egyik központi alakja Viviane Reding telekommunikációs és médiabiztos, aki már egy ideje hangoztatja a tegnap az Európai Parlament előtt prezentált reformjavaslat egyes elemeit. "A domináns telekom vállalatok, gyakran továbbra is az állami hatóságok védelmét élvezve, továbbra is uralják a kritikus piacszegmenseket, különösen a szélessávú piacot. Ez korlátozza a fogyasztók választási szabadságát" -- nyilatkozta Reding a hivatalos kommünikében. A biztos egy, a német Spiegelnek adott interjújában kifejtette, hogy Európa felkészült egy egységes távközlési piacra, mely jelenleg 27 darabra osztott.

Annak érdekében, hogy a reform megindulhasson, a Bizottságnak az Európai Parlamenttel és a Miniszterek Tanácsával egyaránt el kell fogadtatnia javaslatát, amivel törvényi erőre emelkedne az. Kétséges azonban, milyen politikai erőket lesz képes Reding és Manuel Barroso, a Bizottság elnöke felsorakoztatnia, hogy győztesen kerüljenek ki a várhatóan kemény küzdelemből. Október elején számos nagy tagállam intézett levelet a Bizottsághoz, melyben a szuperhatóság létrejöttét ellenezték. Véleményük szerint a jelenlegi nemzeti hatóságok tevékenységének megerősítésére van először szükség -- nem meglepő módon az ERG is ellenzi, és a decentralizált modell mellett tör pálcát.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról