Szerző: Bizó Dániel

2007. június 18. 14:55

Integrálni kell az információs társadalomba az időseket

Közismert tény, hogy a fejlett világ népessége öregedik, ami egyre nagyobb gazdasági nyomást jelent az egyes országok számára, ahogyan a társadalmakon belül egyre növekszik a inaktívak aránya -- nem kivétel ez alól az Európai Unió. Az Európai Bizottság ezért egy programot indított annak érdekében, hogy a idősödő korosztály jobban be tudjon illeszkedni az információs társadalomba, amivel a cél társadalmi és gazdasági aktivitásuk emelése, életkörülményeik javítása a személyre szabottabb egészségügyi és szociális szolgáltatások révén. A program mellett több 1 milliárd eurót fordítanak majd olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek ezt a célt szolgálják.

[HWSW] Közismert tény, hogy a fejlett világ népessége öregedik, ami egyre nagyobb gazdasági nyomást jelent az egyes országok számára, ahogyan a társadalmakon belül egyre növekszik a inaktívak aránya -- nem kivétel ez alól az Európai Unió. Az Európai Bizottság ezért egy programot indított annak érdekében, hogy a idősödő korosztály jobban be tudjon illeszkedni az információs társadalomba, amivel a cél társadalmi és gazdasági aktivitásuk emelése, életkörülményeik javítása a személyre szabottabb egészségügyi és szociális szolgáltatások révén. A program mellett több 1 milliárd eurót fordítanak majd olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek ezt a célt szolgálják.

Gazdasági kényszer

A Bizottság az Ageing Well in the Information Society (kb. jól öregedni az információs társadalomban) nevű akciótervvel az elöregedő társadalom kihívásaira kíván (természetesen nem kizárólagos) választ adni. "Európa öregedő társadalma kihívás a munkaerőpiacunk, és a szociális és egészségyügyi rendszereink számára" -- mondta Viviane Reding infotársadalmi és médiaügyi biztos. Hozzátette, ugyanakkor ez gazdasági lehetőség is Európa ipara számára, nem csak a kontinensen, hanem világszerte, hiszen az öregedés jelensége máshol is gondokat okoz, így a öregeknek szánt ICT-termékekkel a globális piacon is meg lehet jelenni.

Az OECD adatai alapján tíz éven belül az EU népességének már 20 százaléka lesz 65 évnél idősebb, a mostani 16-17 százalékkal szemben, és a demográfiai folyamatok alapján ez a kedvezetőlen trend hosszútávon tovább folytatódik. Ennek eredményeként a jellemzően aktívnak tekintett 15-64 év közötti népességre vetített arányuk megduplázódik 2050-re, a köznyugdíjak aránya pedig elérheti a GDP 15-17 százalékát, ami több mint másfélszerese a jelenleginek.

A Bizottság akciótervének célja, hogy az időseknek tervezett információs és kommunikációs technológiák (ICT) segítségével hosszabb ideig maradjon a 65 feletti korosztály gazdaságilag produktív, kimondva-kimondatlanul távmunka révén, ami jelentősen csökkentené a piacgazdaságokra és a költségvetésekre nehezedő nyomást. Ezen keresztül, az ICT használata révén ráadásul javulna a idősebbek társadalmi integráltsága, a magányosság csökkennésével pedig javulna közérzetük. A technológia ráadásul javíthatja a szociális és egészségügyi ellátások színvonalát, hatékonyságát.

Generációs szakadék

A jelenlegi 65 év feletti korosztály mindössze 10 százaléka rendszeres internetező, az 50 év felettiek pedig 20 százaléka hallási vagy látási gondokkal küzd, ami miatt nehéznek találja a használatot. A középtávú eredmények érdekében emiatt javítani kell ezen az arányon, hogy a technológia által teremtett fenti lehetőségeket ki lehessen aknázni. A Bizottság értékelése szerint az ICT-ipar nem szolgálja ki megfelelően ezt a nagyon is fizetőképes keresletet, a jelenlegi termékek nem alkalmasak az idősek számára, mivel többek között túlságosan bonyolultak, vagy egyszerűen használhatatlanok.

Hogy ez változzon, 2013-ig több mint 1 milliárd dollár befektetést irányoz elő a Bizottság új megoldások kidolgozására, melyektől az idősek szociális és egészségügyi ellátása jelentette gazdasági teher csökkenését. A főbb koncepciók közé tartozik a távellátás erősítése és az úgynevezett intelligens otthon megalkotása is. Becslések szerint a mobilkészülékek és mobilhálózatok segítségével megvalósított távmonitorozással csak Németországban 1,5 milliárd eurót lehetne évente megspórolni azáltal, hogy a betegeket előbb hazaküldik, és akkor nem beszéltünk még a távdiagnosztika vagy magasabb szintű önellátás lehetőségeiről sem.

Robotika

Bár a kommünikében nem esett róla szó , érdemes megemlíteni, hogy Japán és Dél-Korea jelentős befektetéseket eszközöl a robotikában, hogy az idősek segítésében fizikailag is részt tudjon vállalni a technológia, például robottest, humanoid ápoló- és cselédrobotok révén, míg más irányzatok maradnak specializált "gépformájú" gépeknél -- mint például a Sanyo által kifejlesztett embermosó, a HIRB. A robotika szükségessége valószínűleg elkerülhetetlen a távolabbi jövőben, ahogyan az emberi munkaerő relatív hiányából fakadóan annak ára az egekbe szökik, miközben a technológia egyre olcsóbb.

A Japán Robot Szövetség szerint már most mintegy 4 milliárd dolláros piaca van Japánban a házirobotoknak, és ez 2025-re 40 milliárd rúg majd. A szigetország nem véletlenül jár elöl a fejlesztésekben: a világ egyik, ha nem a legöregebb népességével rendelkezik, mely ugyanakkor rendkívül magas gazdasági és technológiai színvonallal bír. Japán már ma ott tart demográfiailag, ahova a Biztosság projektálja az EU-t a következő évtizedekben, így számukra rövidebb időtáv áll rendelkezésre. A szintén japán Network Robot Forum (NRF), mely a hálózati robotok népszerűsítésére, a fejlesztések koordinálására jött létre, szerint 2013-ban a robotok az utcán is használhatóak lesznek a bárhonnan elérhető online kapcsolat révén.

Hasonló véleményen vannak Dél-Koreában is. Az állami támogatásból és magántőkéből egyaránt finanszírozott Koreai Tudományos és Technológiai Intézetben (KIST) dolgozó 300 fős csapat 2013-ra célozza meg egy gondozó robot kifejlesztésével. ""A csúcstechnológiájú robotok számos gondoskodó feladatot lesznek képesek ellátni, mint például beszéddé formálni előre megírt emkékeztetőket: a napi programot, vagy a gyógyszer beszedésének idejét. A humanoidok egy másik kritikus szerepe, hogy kiutat biztosítsanak a magányosságból, mely tipikus az időseknél. Hálózaton keresztül [az internetre] csatlakoztatják azokat az idős polgárokat, akik nem tudjnak webezni" -- mondta el az egyik kutató tavaly.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról