Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat

Bizó Dániel, 2007. május 11. 11:40
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Forrester Research/HWSW] A vállalatok többségét nem érdekli, hogy nyílt vagy zárt forráskódú-e a szoftver, a kérdés nem tényező azok kiértékelésekor -- derül ki a Forrester Consulting által elvégzett felmérésből. Ezzel szemben az adoptáció legnagyobb gátját a megfelelő támogatás hiányában látják. A Unisys megbízásából készült tanulmány közel ötszáz észak-amerikai és európai vállalatot szondáztatott meg.

[Forrester Research/HWSW] A vállalatok többségét nem érdekli, hogy nyílt vagy zárt forráskódú-e a szoftver, a kérdés nem tényező azok kiértékelésekor -- derül ki a Forrester Consulting által elvégzett felmérésből. Ezzel szemben az adoptáció legnagyobb gátját a megfelelő támogatás hiányában látják. A Unisys megbízásából készült tanulmány közel ötszáz észak-amerikai és európai vállalatot szondáztatott meg.

A nyílt forrás a többségnek nem szempont

A Forrester olyan cégeket vett bele a kutatásába, melyek valamilyen szinten már használnak nyílt forráskódú szoftvert. A kutatócég szerint ezeknél a cégeknél, ahova már betették a lábukat, a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a zárt forrásúak. Az általános vélekedés és benyomás az, hogy kiértékeléskor ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni a szoftvereknek, tekintet nélkül arra, hogy milyen licenccel érkeznek.

Ezzel némileg ellentmondani látszik, hogy a válaszadók 45 százaléka fontosnak, vagy nagyon fontos tartja hogy láthatá a forráskódot, vagy akár módosíthatja is tetszés szerint, amit az oldhat fel, hogy a vállalatok IT-részlegei pragmatikusan eszköznek tekintik a forráskód manipulálhatóságát, nem pedig célnak. A céges felhasználók 54 százalékát kevéssé vagy egyáltalán nem érdekli ez a szempont sem, a "közösségi érzés" (a közösségben való részvétel, támogatás) pedig közel kétharmadukat hagyja hidegen, és mindössze 9 százalék tartja ezt igen fontosnak.

Mindez persze nézőpont kérdése, ezek az arányok akár jelentős eredménynek is tekinthetőek, főként akkor, hogyha lehetőség nyílna dinamikájában, az idő folyamán visszamenőleg is látni a számokat -- vélhetően jelentősen növekedtek az elmúlt évtized során. Pro-OSS megközelítéssel elmondható, hogy a megkérdezettek 39 százalékának szempont, hogy hozzájáruljon a közösségi fejlesztésekhez, 38 százalékuk pedig részt is venne, támogatná a közösséget.

Előnyök: szabványosság, szabadság

Az OSS legfontosabb három tulajdonságaként azonban a cégek többsége a nyílt szabványok támogatását (78 százalék), a korlátozás nélküli felhasználást (76), valamint gyakorlatilag az ezekből következő szállítói függés csökkenését (79) jelölték meg. A Forrester nem találkozott egyetlen céggel sem, ahol homogén forrású (kereskedelmi, saját, nyílt) szoftvereket használtak volna, azaz a kereskedelmi és saját fejlesztésű rendszerekkel való integráció képessége alapvető és általános követelmény, ahol az OSS-re jellemző szabványos interfészhasználat és testreszabhatóság előnyt jelent -- mint látható, hogy a szabadon felhasználású, hackelhető forráskód eszközként jelenik meg.

Korábbi tanulmányok eredményeivel összevetve feltűnő, hogy a válaszadók 54 százaléka állította, hogy szabad forrású szoftver üzletileg kritikus feladatokat lát el. Az OSS-sel, például a Linuxszal kapcsolatos általános percepció korábbi tanulmányok alapján ugyanis éppen az, hogy megbízhatóságban, rendelkezésre állásban elmarad a UNIX-alapú rendszerektől. A Forrester megjegyzi, hogy a "kritikus" egy képlékeny fogalom, így minden válaszadó saját szubjektív vélekedéséről számolt be. A megkérdezettek háromnegyedénél volt található OSS szerver operációs rendszer, míg PC-n negyedük használt valamilyen szabad platformot.

Az OSS szerepének megítélése az IT-részlegek életében valószínűleg megfelel az általános célok fontosságának. Ezek pedig ma az IT működési költséghatékonyságának növelése, nagy részben konszolidáció és az üzleti folyamatok kiszolgálása alapján áttervezett rendszerek révén. Az alacsony vagy zéró bekerülési költséggel bíró OSS vonzó eszköz ebben a környezetben. A válaszadók 62 százaléka vélte úgy, hogy az OSS hozzásegítheti a vállalatot az alacsonyabb működési költséghez, sőt támogathatja a termékminőség javítását, részt vehet a piacra kerülés felgyorsításában.

Hogyan tovább, tisztelt FOSS brigád?

A tanulmány alapján a cégek felénél van használatban OSS, míg további 10 százalék kísérletezik vagy tervez, és 27 százaléknak nincs jelenleg szándékában OSS-t alkalmazni. A nyílt szoftverek tehát megvetették lábukat a legtöbb vállalatnál, de mi a gátja a további terjedésnek? A szoftverek ne lennének elég jók, vagy ismertek? A szoftverek látszólagos versenye elsősorban nem a szoftverek minőségéről, teljesítményéről szól.

A Forrester által megkérdezett szakemberek szerint a támogatás jelentette bizalom hiányzik leginkább a döntéshozók szemében. Míg a Linux, a MySQL vagy a JBoss rendelkezik kiépített támogatással, addig rengeteg más hasznos OSS projekt mögött nem sorakoznak fel megbízható, ismert vállalatok. A válaszadók 74 százaléka jelezte ezt a problémát, közel másfélszer többen, mint bármely más szempontot. Több mint felük problémásnak tartotta a megfelelő vállalati szaktudás meglétét. A támogatást kínáló vállalatokkal szemben pedig magas szakmai elvárásokat támasztanak: karbantartás, életciklus menedzsment, integráció, tanácsadás, szoftverfejlesztés, hogy csak a krémjét említsük.

Az Unisys megbízásából készült Forrester Consulting tanulmány többi részlete szabadon letölthető a Unisys honlapjáró, PDF-ben.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.