Szerző: Bizó Dániel

2007. április 6. 11:17

Gyors változásokra van szüksége Magyarországnak, ha befektetési hot spot akar maradni

Magyarország vonzó befektetési célpont a globális munkamegosztásban, ugyanakkor jövőbeni pozícióját komoly veszély fenyegeti, amennyiben néhány kulcsterületen nem következik be gyors változás -- ez lehetne a tegnap megrendezésre került első hazai outsourcing konferencia egyik tanulsága.

[HWSW] Magyarország vonzó befektetési célpont a globális munkamegosztásban, ugyanakkor jövőbeni pozícióját komoly veszély fenyegeti, amennyiben néhány kulcsterületen nem következik be gyors változás -- ez lehetne a tegnap megrendezésre került első hazai outsourcing konferencia egyik tanulsága.

62 milliárd euró

Magyarországra évi 3,5-4 milliárd euró, nagyobb tranzakciókkal torzított években 5-6 milliárd közvetlen tőkebefektetés (FDI) érkezik, és 2006 végével a kumulált tőkebeáramlás a becslések szerint meghaladta a 62 milliárd eurót -- mondta el a Magyar Outsourcing Szövetség által szervezett konferencián Rétfalvi György, a Magyar Befektetési és Kereskedelem Fejlesztési Kht. (ITDH) részéről. Ezzel hazánk az egy főre jutó külföldi tőkebeáramlás tekintetében a lengyelek, szlovének és szlovákok mellett megelőzi még Csehországot is. A tőkével technológia, know-how is érkezik az országba, mely "kisugárzik" a gazdaságba, és a jól ismert gyűrűző hatás is jelentkezik.

Állami ügynökségként az ITDH feladata a külföldi tőke Magyarországra vonzása, valamint a magyar tőke külföldre segítése. A hivatal tavaly 72 projektben összesen 1,4 milliárd eurónyi befektetésben működött közre, melyek közel 15 ezer új munkahelyet hoztak létre közvetlenül, és számítások szerint gyűrűző gazdasági hatása lévén további 15-20 ezer állás megjelenését segítheti elő. "Ma már nem lehet betokozódni, és egy nemzeti mikrogazdasági szinten boldogulni. A globális piacra termelő befektetések húzzák az exportot, mely kétszámjeggyel növekszik" -- mondta Rétfalvi.

A prezentáció alapján a 90-es évekből eredő beidegződéssel szemben az FDI nagyobb része már évek óta a szolgáltatás szektorba irányul, sőt már a halmozott FDI-tömegben is a legnagyobb részt hasítja ki, megközelítve az 50 százalékot, szemben a termelés 44 százalékával. A szektoron belül az üzleti szolgáltatások, a pénzügy, a kereskedelem, a szállítás és telekommunikáció képezik a legnagyobb szegmenseket. A globális trendeknek megfelelően az üzleti szolgáltatások jelentik a befektetések legfontosabb célterületét, a projektek száma és a létrehozott munkahelyek szempontjából is.

"A befektetőknek szinte mindegy [földrajzilag] hova kerül a befektetés, ezért versenytársnak számít Kína is, iparban is szolgáltatásban egyaránt" -- közölte Rétfalvi az egybegyűltekkel, majd később hozzátette, "Kína ugyanolyan prés alá fogja helyezni a szolgáltatási szektort, mint ahogyan azt az iparral tette". Kínát, és úgy általában Ázsiát sok helyen nem veszik elég komolyan, nem fogják fel az ottani fejlődés sebességét, véli Tom Olavi Bangemann, a Hackett Group tanácsadó alelnöke.

Hot spot Budapest

Közép-Kelet Európa (CEE) részeként Magyarország, jelenleg főként Budapest, igen kedvező pozícióban van. Az Erns&Young adatai alapján az elmúlt 5 évben egyértelműen Budapesten létesült a legtöbb szolgáltatási központ -- egész Európában, megelőzve az olyan világvárosokat, mint Párizs, London, Barcelona, vagy Dublin. Budapest jelenleg szó szerint a szolgáltatás outsourcing befektetések hot spotja, az egész CEE régiót beleértve.

Rétfalvi szerint globális léptékben is ez a régió viszi a prímet, még Indiával szemben is. India méreténél fogva természetesen több folyamatot tudhat magáénak, ezek azonban jellemzően alacsony értékű, tömegesen végzett feladatok, míg Kelet-Közép-Európa magasabb minőségű outsourcing mixet kínál. A Deloitte módszertana Budapestet a szolgáltatás outsourcing célpontok fejlődési görbéjén a "hot spot" kategóriába sorolja, ami az ismertségéből és vonezerjéből fakadó meredek növekedési szakasz.

A Hackett Group modellje alapján Európában az outsourcing ötödik hullámát éljük meg, mely lényegében az új befektetések fókuszának eltolódását magyarázza. Magyarország és a CEE régió a negyedik hullámot lovagolta meg, most pedig Románia vezetésével megkezdődött az ötödik. Bangemann úgy hiszi, nem lesz hatodik hullám, ugyanis véleménye szerint más országok, kiemelten Ukrajna és Oroszország nem mutatja ennek feltételeit belátható időtávon.

Budapest mellett Magyarországon még öt városnak van esélye a Deloitte komplex elemzése szerint globális hot spottá válnia ("under the radar"), ezek pedig Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged és Székesfehérvár -- mutatott rá prezentációjában Rétfalvi. Győr, Veszprém vagy Miskolc kiesett a Deloitte rostáján, más hazai városokat pedig az ITDH szűrt ki még a Deloitte elemzésének elvégzése előtt. Bangemann szerint a jó kérdés magunknak az, hogy miért mennek a nyugati cégek Indiába? Miért éri meg nekik a nagyobb távolság és kockázatok mellett Ázsiát választaniuk? Mint elmondta, az európai vállalatok ráadásul kockázatérzékenyebbek amerikai társaiknál.

Túlképzetteket alkalmaznak

A megjelent előadók között nem volt vita azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, azon belül pedig Budapest jó helyzetben van a szolgáltatások kiszervezésének globális piacterén. Ugyanígy egyetértés bontakozott ki abban a kérdésben, hogy Magyarországnak változásokra van szüksége, mégpedig gyorsan. Mike Green, az IBM alelnöke szerint a hazai növekedési ütem lassabb a más országokban tapasztaltaknál. "Hogyan lesz Magyarország részese a globális outsourcing növekedésének a következő 10 évben?" -- tette fel a kérdést.

A kilátások messze nem felhőtlenek, és már ma is jelentkeznek súlyos problémák. Bár Budapest és más hazai városok még nem telítődtek, közeledik az a pont, amikor kifullad a hazai munkaerőkínálat. Lakatos Péter a Videoton részéről elmondta, hogy az egyik legnagyobb problémát a nyelvtudás hiánya jelenti. Véleménye szerint ma már mindenkinek beszélnie kellene 1-2 idegennyelvet, ez azonban -- ma már közhely -- egyszerűen nincs meg itthon. "Magyarországon nagyon béna az idegennyelv-tudás" -- fogalmazott prózaian Lakatos, majd hozátette, jól jellemzi a helyzetet, hogy más országokban magától értetődik, hogy a tévében is eredeti nyelven, feliratosan adják a filmeket, míg nálunk ez elképzelhetetlen.

A nyelvtudásbeli probléma önmagában számos további gondot szül: a vállalatoknak diplomásokat kell megfizetni, ha idegen nyelvet beszélő munkaerőt akarnak, akkor is, ha középfokú képesítéssel is elvégezhető munkáról lenne szó. Ez magas bérköltséget jelent, ráadásul leköti a diplomás munkaerőt, így felsőfokú szakmai állásokba még nehezebb embert találnia a vállalatoknak, ráadásul a diplomás is frusztrálttá válik a munka jellege miatt, a lemorzsolódás pedig extrém méreteket ölthet. Rétfalvi szerint fel kell ismerni, hogy a szolgáltatás szektorban ugyanúgy van "szalagmunka", mint a termelőiparbanm.

A felsőoktatás nem követi a piaci igényeket

A középfokú végzettségűek nyelvtudása mellett ráadásul a felsőoktatás struktúrája sem követi a piaci igényeket. Az IBM komoly problémákat érzékel a műszaki képzés terén, a vállalat szerint egyre nehezebb megfelelő mérnököt találni, és ez a jövőben tovább súlyosbodik majd. Eközben Románia és Bulgária uniós csatlakozásával azok immár közvetlenül támadják azokat a piacokat, ahol Magyarország szerepel. Rétfalvi szerint a befektetési döntéseket a munakerőpiac minősége jobban befolyásolja, mint a költség.

Ezt erősítette meg Green is, aki szerint az IBM ügyfelei ma már elsősorban nem költségcsökkentési célból, hanem a képzett emberi erőforrásokat kutatva létesítenek központokat világszerte, az "agyakért" jönnek. Románia azonban a jelenleg is látható oktatási számok alapján itt is felzárkózik hamarosan, és ha Magyarország nem lép feljebb az értékláncon, komoly fenyegetettségnek lesz kitéve. Green szerint a hazai munkaerő jól képzett, azonban a kommunikációs és kollaboratív képességek elmaradnak a kívánatos szinttől -- márpedig ma mindenki csapatban dolgozik.

Egy megfelelően végrehajtott oktatási reform azonban, mire makrogazdasági eredményeket szül, 20 évbe telik -- ennyi idő azonban nincs. Mit lehet tenni? Bangemann és Green szerint a kulcsszó a sebesség. Rövid távban kell gondolkodni, hogy megmaradjon a hosszútávú versenyképesség. Nincs 20 év, 3 alatt kell eredményeket produkálni, és évek helyett hónapokban kell gondolkodni. Ebben pedig van mit tanulnunk Ázsiától, állítják, ahol megdöbbentő ütemben zajlanak a dolgok, évről évre érezni a fejlődést akár nyelvtudás területén is.

Nyelvoktatásra lenne szükség

Rétfalvi szerint rövid távon a szakmai kompetenciákkal igen, de megfelelő nyelvtudással nem rendelkezők nyelvoktatásával lehetne gyors változást elérni, aminben Bangemann szerint a cégeknek is részt kell venniük, és nem mutogathatnak állandóan a kormányzatra. A gyors változtatásoknak nem kedvez azonban a magyar társadalom konzervativizmusa, rugalmatlansága, fejezte ki aggályát Suhajda Attila, a szövetség elnöke, amit kutatások is alátámasztanak.

Ezenek túlmenően elhangzott, hogy gyökeres adóreformra és átláthatóbb, liberálisabb állami szabályozásra van szükség, különben az egyébként meglévő versenyelőnyök semmissé válnak a jövőben -- ezek is rövid távon megvalósítható lépések. Akárhogy is, Magyarországnak láthatóan van mit tanulnia a jól menedzselt vállalatoktól és Ázsiától egyaránt.

Véleménye van?

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról