Szerző: Ady Krisztián

2007. március 14. 15:17

Nanoident: nyomtatással készülő egyszerű, eldobható áramkörök

[News.com, HWSW] Megnyitotta az ausztriai Linzben első gyárát a Nanoident Technologies, ahol szerves anyagok felhasználásával, viszonylag egyszerű nyomtatási technológiával gyártanak félvezető áramköröket. A fólián vagy más műanyag felületen létrehozott szerves chipek bár lassúak, de igen olcsón előállíthatók, így olyan területeken is megjelenhetnek az áramkörök, ahol a szilíciumból készült lapkák nem lennének gazdaságosan használhatók.

[News.com, HWSW] Megnyitotta az ausztriai Linzben első gyárát a Nanoident Technologies, ahol szerves anyagok felhasználásával, viszonylag egyszerű nyomtatási technológiával gyártanak félvezető áramköröket. A fólián vagy más műanyag felületen létrehozott szerves chipek bár lassúak, de igen olcsón előállíthatók, így olyan területeken is megjelenhetnek az áramkörök, ahol a szilíciumból készült lapkák nem lennének gazdaságosan használhatók.

Teszterekbe

A felavatott gyár évente 40 ezer négyzetméternyi félvezető áramkört képes elkészíteni, melyet elsőként a Nanoident partnerei, leányvállalata használnak majd fel. Ezeket az áramköröket például egészségügyi teszterek, szenzorok, vízminőséget vizsgáló olcsó eszközök elkészítésénél lehet előnyösen alkalmazni. A gyár 10 millió dollárjába került csupán a Nanoidentnek, míg egy szilícumszeletekre dolgozó modern chipgyár 2-3 milliárd dollárból építhető fel. A Nanoident közlése szerint a gyár már most 70 százalék körüli kihozatalra képes -- azaz ennyi a legyártott és ezek közül megfelelőnek ítélt darabok aránya.

A szerves anyagok félvezető képességeit már korábban felfedezték, ma már egyre elterjedtebbek az OLED, azaz szerves fénykibocsátó diódára épülő kijelzők is, melyek egyre több MP3-lejátszón és telefonon kapnak helyet, és melyeket szintén lehetséges egyszerű "nyomtatással" létrehozni. A szerves kijelzőkból készített áramkörök persze sokkal lassabbak és gyorsabban tönkremennek, mint a szilíciumból készült lapkák, a megfelelő élettartam az OLED-kijelzők esetén is nehezen megoldható probléma volt.

Éppen ezért ezeket az áramköröket elsősorban olyan feladatokra szánják, melyekre csak egyszer van szükség, például eldobható teszterekben alkalmazhatják őket, ezekbe belecseppentünk egy-egy csepp vért, vagy vizet, az áramkör pedig elvégzi az elemzést -- ezt követően a tesztet kidobhatjuk a szemétbe. A hagyományos módszerekkel készült lapkák túl drágák ezekhez a felhasználási területekhez.

Nyomtatófejek a nagy precizitásssal mozgatható asztal fölöttNyomtatófejek a nagy precizitásssal mozgatható asztal fölött

Hatalmas érzékelő

A két gyártási módszer között nagy a különbség, míg a szilíciumból készült lapkákat bonyolult litográfiai eljárással rajzolják és maratják, a szerves lapkákat 128 igen apró lyukon keresztül speciális anyagot "nyomtató" fejek hozzák létre a műanyagon vagy fólián. Ezek a valóban nyomtatott áramkörök jóval nagyobbak, mint a szilíciumlapkák, itt egy-egy elem mérete 10-100 mikron között változik.

Ez több mint százszorosa egy mai szilíciumból készült chipet alkotó elemek méretének. Bár a vállalat szerint lehetséges lenne 10 mikronos méret alá is menni, semmi sem indokolja ezt a -- költséget valószínűleg alaposan megdobó -- lépést. Sőt, a méret sokszor előnyt is jelenthet, a Nanoident például már gyártott 1,6 m széles "lapkát" is, melyet szenzorként, érzékelőként használtak fel.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról