Szerző: Bizó Dániel

2007. március 8. 08:41

APEH-BSA szövetség alakult: egyre nagyobb nyomás a vállalatokon

[HWSW]Együttműködési megállapodást írt alá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a szoftveripari szereplők érdekeit képviselő Business Software Alliance, amit egy sajtótájékoztató keretén belül ejtett meg a két szervezet. Az együttműködés lényege, hogy a BSA szakképzésben részesíti az APEH alkalmazottait, hogy azok eredményesebben végezhessék munkájukat, az illegális szoftverhasználatnak ugyanis adózási vonatkozásai is lehetnek. A megállapodás részletei, vagy pénzügyi vonatkozásai nem nyilvánosak, a szervezetek jogászai szerint ezt nem is indokolja semmi.

[HWSW]Együttműködési megállapodást írt alá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a szoftveripari szereplők érdekeit képviselő Business Software Alliance, amit egy sajtótájékoztató keretén belül ejtett meg a két szervezet. Az együttműködés lényege, hogy a BSA szakképzésben részesíti az APEH alkalmazottait, hogy azok eredményesebben végezhessék munkájukat, az illegális szoftverhasználatnak ugyanis adózási vonatkozásai is lehetnek. A megállapodás részletei, vagy pénzügyi vonatkozásai nem nyilvánosak, a szervezetek jogászai szerint ezt nem is indokolja semmi.

Warez = adókiesés

Szikora János, az APEH elnöke elmondta, hogy a szervezet az államháztartás bevételeinek biztosítása, növelése érdekében tevékenykedik, nem pedig a BSA tagjainak, vagy más szoftvervállalatok üzleti érdekeit védi. Az illegális szoftver pedig adózási kérdéseket is felvet, többek között sértheti az informatikai eszközöknek a számviteli törvényben taglalt elszámolási módját, azáltal, hogy a hardver beszerzési költségeit csak akkor jogszerű leírni például, ha azokon jogtiszta szoftver is fut -- szoftver nélkül ugyanis a hardver mit sem ér.

Ebből kifolyólag a vállalatoknak az immateriális javak között nyilván kell tartania alkalmazott szoftvereit, ezáltal bizonyítva a hardverköltségek jogosságát a cég tevékenységei területeinek fényében. Mivel a kalózszoftver közvetve többszörösen kiesett adóbevételt is jelent (ÁFA, az értékesítési csatorna adói stb.), ezért az APEH-nek érdeke a legalitás elérése. Ezért a szoftverleltár alapján egy kiképzett revizor képes lehet megállapítani, hogy a cég rendelkezik-e az adott számú számítógépen megfelelő mennyiségű licenccel a tevékenységének elvégzéséhez, és ha problémát érzékel, akkor azt számon kérheti a vállalattól.

Szikora azt is hangsúlyozta több alkalommal, hogy amennyiben a revizorok egy ellenőrzés során más hatóságot is érintő törvénytelenséget tapasztalnak, például illegális szoftvereket találnak, úgy a törvény értelmében kötelességük értesíteni azokat a hatóságokat. A BSA abban segít a revizoroknak a továbbképzésben, hogy felismerjék az inkriminált szituációkat, és meg tudják tenni a megfelelő lépéseket.

Nem lesznek extra ellenőrzések - csak alaposabbak

Számos alkalommal elhangzott továbbá a tájékoztatón, hogy a BSA-val kötött egyezség nem jelenti azt, hogy az APEH ezután illegális szoftverek után fog kutatni, viszont a szokásos ellenőrzések során jobban, szakszerűbben odafigyelnek erre az aspektusra -- és ebben nyújt szakmai hátteret a BSA. Tartalmaz az egyezség viszont egy olyan aspektust is, mely szerint a BSA értesíti az APEH-ot azokról a vállalatokról, amelyek magatartása szerinte gyanúra adnak okot. Hogy ezt pontosan hogyan állapítják meg, az nem derült ki.

A szoftverlobbi emberei ugyanakkor az operatív tevékenységben nem vesznek részt, szögezte le Szikora, ahogyan az APEH nem szolgáltathat ki adatokat egy felhasználóról sem, mivel köti az adótitok -- a tapasztalatokat ugyanakkor megoszthatják. Bár ezt többszöri újságírói kérdést követően sem sikerült világosan, emberi nyelven kifejeznie az APEH megjelent kollégáinak, de a revizorok alapvetően nem vizsgálják, valószínűleg nem is vizsgálhatják a számítógépekre telepített szoftvereket -- nem is erről az oldalról, hanem a könyvek, számlák vizsgálatának felől közelítenek.

Célpontban a vállalkozások

A BSA részéről Georg Herrnleben közép-kelet-európai igazgató elmondta, hogy szervezete az üzleti felhasználókra összpontosít, ahogyan Szikora is kifejtette, hogy a vállalatoknál lehet számítani ilyen jellegű adóellenőrzésre, mivel a legnagyobb adókiesések itt koncentrálódnak, így az APEH korlátozott erőforrásait hatékonyan kell felhasználni. Herrnleben szerint a magáncélú kalózkodás teljesen más természetű, mint az üzleti célú, mivel ezt inkább a a kalózszoftverek könnyű beszerezhetősége hozza létre, semmint a szükség. Ezzel szemben az üzleti felhasználóknak mindenképpen szüksége van a szoftverekre, így az illegalitás szinte teljes egészében kiesett bevételt jelent, ezért szervezete erre a területre koncentrál.

Hogy mekkora ez a bevétel, arra a BSA szívesen hivatkozik, mégpedig az IDC által elvégzett kutatásokra támaszkodva. Ezek alapján amennyiben Magyarországon sikerülne az uniós átlagra szorítani a hazai kalózkodást, úgy az 30 milliárd forintnyi extra adóbevételt generálna az államháztartás számára és közvetve 2500 munkahely jöhetne létre a gazdaságot pezsdítő hatásából kifolyólag. A 2005-ös adatok alapján Magyarországon 42 százalékos a kalózszoftverek aránya, míg az uniós átlag 35 százalék, a kalózkodás összetételéről (szoftverek, felhasználók stb. alapján) azonban a BSA képviselőinek nem állt módjában tájékoztatást adni.

A BSA hazai elnöke, Simonkovics Sándor a számok metodikáját firtató kérdésekre elmondta, hogy lényegében a használatban lévő számítógépek becsült száma és a szoftverhasználati felmérések alapján kalkulálható a kalózkodás mértéke, ha összevetik a hazai licencértékesítésekkel. A hazai szoftverpiac 2,1 milliárd dollárra tehető, míg a hazai szoftveripar 740 millióra,vagyis 420 és 148 milliárd forintról van szó, így a kiesés ezek alapján közelíthető.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról