Szerző: Bizó Dániel

2007. február 20. 12:14

Kettészakadóban a magyar társadalom - állítja egy friss jelentés

Vegyes, összességében inkább mégis negatív felhangú képet fest a hazai helyzetről a Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, mely immár harmadszorra jelenik meg a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központ (ITTK) gondozásában. A jelentés szerint internethasználatban továbbra sem történt áttörés társadalmi szinten, ugyanis a lakosság kétharmadát továbbra sem sikerült megszólítani, miközben az online egyharmad a nemzetközi élmezőnyben halad. A riport úgy véli, 2006-ban lezárult egy korszak, és idén fordulat következhet be -- de hogy milyen irányban, az egyelőre nem világos.

[HWSW] Vegyes, összességében inkább mégis negatív felhangú képet fest a hazai helyzetről a Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, mely immár harmadszorra jelenik meg a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központ (ITTK) gondozásában. A jelentés szerint internethasználatban továbbra sem történt áttörés társadalmi szinten, ugyanis a lakosság kétharmadát továbbra sem sikerült megszólítani, miközben az "online" egyharmad a nemzetközi élmezőnyben halad. A riport úgy véli, 2006-ban lezárult egy korszak, és idén fordulat következhet be -- de hogy milyen irányban, az egyelőre nem világos.

A legfejlettebb elmaradott

Az ITTK honlapján nyilvánosan hozzáférhető, 128 oldalas dokumentum (PDF, ~750kB) szerint hazánk a világ egyik legfejlettebb alacsony internet-penetrációjú országa: miközben kevés háztartásban található netkapcsolat, addig ezek háromnegyede széles sávú, ami a legfejlettebb országok statisztikáival vetekszik. Hazánk nagyjából 4 millió háztartásából 1,5 millióban található számítógép, míg internetcsatlakozás 800 ezerben, ami 22 százalékra teszi a penetrációt. A magyarok leginkább e-mailezésre, információk keresésére, szórakozásra, és chatelésre használják a világhálót. A haza vállalkozások terén az internet 67 százalékos elterjedtséggel bír, ami ugyan többszöröse a lakossági átlagnak, Európában igen alacsonynak számít.

A riport kijelenti: a 2006-os drasztikus áreséseket követően végképp egyértelmű, nem az előfizetések ára akadályozza a penetráció terjedését, hanem az információ technológiai korszak vívmányaival szemben tanúsított általános érdektelenség. A internetet nem használók közül egyre kevesebb az olyan, aki anyagi indokokkal magyarázza a távolmaradást, miközben az érdektelenek aránya növekszik ezen csoporton belül. Offline honfitársaink közül mindössze 8 százalék tervezi, hogy egy éven belül netezni kezd -- igaz, ez is nagyjából fél millió új felhasználót jelentene, és 20-25 százalékos növekedést.

Ezzel a magyar digitális kultúra kettészakad -- állapítják meg a jelentés szerzői. A lakosság 60-70 százaléka digitális írástudatlan, miközben a kisebbség jellemzően széles sávon böngész, részese az internet "webkettes" transzformálódásának, és online fogyaszt tartalmat és termékeket egyaránt. Ez a médiafogyasztásban is megmutatkozik, nem túl váratlan módon: a társadalom offline része változatlanul televíziózik és rádiózik, miközben a netezők egyre kevesebbet.

Az internethasználatot magyarázó faktorok közül a legerősebb korrelációval a kor, a végzettség, valamint a származás bírnak, miközben a nemek között a legkisebb a különbség. Szintén jelentős, ugyanakkor egyre javuló tendenciát mutat a penetráció területi és anyagi helyzetből fakadó megoszlása, és a hátrányos helyzetben lévő települések, illetve emberek felzárkózást mutatnak, a különbségek nem konzerválódtak az utóbbi években.

Kudarc a SEx-ben, eKormányzatból jók vagyunk

Szintén kedvezőtlennek ítéli a dokumentum a oktatás helyzetét az információ társadalom építésében. A szerzők szerint a Sulinet Expressz kudarca következtében az egész Sulinet program hitelét és támogatását vesztette politikai körökben. A jelentés annak a véleménynek enged teret a Sulinet Expresszel kapcsolatban, mely szerint annak nem sikerült elérnie a digitális írástudás szintjének növelését, mely állítólagos kezdeti célja volt.

A támogatások ellenére az iskolák informatikai felkészültsége romlik, az IT oktatásba integrálása továbbra is alacsony szinten mozog, sok helyen nem is létezik. Ezt tetézi, hogy a jelenlegi kormányzati program gyakorlatilag nem foglalkozik az információs társadalom kérdésével, miközben a korábbi felelős kormányzati hivatalok (legfőképpen az Informatikai és Hírközlési Minisztérium) megszüntetésre, beolvasztásra kerültek, írja a jelentés. "A kormánynak jelenleg nincs információs társadalom politikája vagy stratégiája" -- írja a dokumentum.

A számos negatívum mellett ugyanakkor drasztikus előrelépés, mondhatni ugrás történt az elektronikus kormányzat terén, állapítják meg a szerzők. Magyarország fejlődött a legnagyobbat az egész Unióban, a 23. helyről a 14-re lépve előre, miután a hivatalos benchmark szerint a kormányzat elektronikus felkészültsége 15-ről 80 százalékra ugrott, a teljes mértékben online is intézhető szolgáltatások aránya pedig elérte az 50 százalékot, ezzel pedig a közösségi átlagot. A jelentés szerint a továbblépéshez a szükséges IT-beruházások mellett az állampolgárok tájékoztatása szükséges, hogy növekedjen a használat.

Optimista előretekintés

Szintén bizakodó hangvételt üt meg a dokumentum az idei év kilátásaival kapcsolatban. A mobilpiac gyakorlatilag telítődött, és bár további növekedés várható ennek visszafogott üteme arra kényszeríti a remények szerint a szolgáltatókat, hogy a szolgáltatás minőségbeli javításán dolgozzanak, amiben meghatározó szerepet játszik a tavaly év végén hazánkban is elindult 3G-hálózatok. Az állóvíz felkavarásának lehetőségét látják Beck Györgyben, aki a HP éléről a hazai Vodafone vezetését vette át.

Straub Elek váratlan és dicstelen távozásából kifolyólag változhat a Magyar Telekom magatartása is, és az Invitel felvásárlásával a HTTC jelentős piaci erővé nőtte ki magát, így élesedő versenyt remélnek a szerzők. Az IP-kovergencia, vagyis a kommunikáció IP-alapokra helyeződése tovább folytatódik, valamint elválik, hogy a transzformálódó webből itthon mekkora üzletet lehet csinálni, ugyanis a kritikus felhasználói tömeg már megjelent 2006-ban.

A konklúzió szerint Magyarországban megtalálható a növekedéshez szükséges potenciál, IT-exportunk például, mely a teljes hazai kivitel 30 százalékát képezi, a második legversenyképesebb a világon Dél-Koreát követően, legalábbis az OECD szerint (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete). A lehetőségek kiaknázásához azonban kutatás-fejlesztésre és a közoktatás javítására lenne szükség a társadalom digitális írás-tudásának általános javítása mellett.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról