Szerző: Bizó Dániel

2007. január 9. 18:57

Győzelmet hirdet a Blu-ray tábor - idén eldől a formátumháború?

[The Wall Street Journal/Reuters/HWSW] A HWSW számos alkalommal beszámolt már a DVD-t követő domináns médiaformátum betöltéséért folyó háborúról, mely a Sony vezette Blu-ray, valamint a Toshiba égisze alatt csoportosuló HD DVD táborok között zajlik. A Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) 2007 természetesen újabb remek lehetőséget kínált az érdekelt cégek számára, hogy hangzatos kijelentéseket pufogtassanak, sőt a blu-rayesek egyenesen közelgő győzelmet hirdettek.

[The Wall Street Journal/Reuters/HWSW] A HWSW számos alkalommal beszámolt már a DVD-t követő domináns médiaformátum betöltéséért folyó háborúról, mely a Sony vezette Blu-ray, valamint a Toshiba égisze alatt csoportosuló HD DVD táborok között zajlik. A Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) 2007 természetesen újabb remek lehetőséget kínált az érdekelt cégek számára, hogy hangzatos kijelentéseket pufogtassanak, sőt a blu-rayesek egyenesen közelgő győzelmet hirdettek.

Már 2007 első felében eldőlne?

A CES-en a Blu-ray mögött álló nagy hollywoodi stúdiók részletesen taglalták terveiket 2007-re, és az elhangzottak alapján havonta két tucat film kerül újra kiadásra Blu-ray lemezen (BD), az új mozikkal egyetemben, ami összesen több száz filmet jelent év végére. A filmek között vannak olyan kasszasikerek, mint a Mátrix trilógia, a Harry Potter sorozat, vagy az olyan mára klasszikusok, mint a Bárányok hallgatnak, vagy a Dirty Dancing. Egyedül a Sony Pictures 90-100 filmet tervez BD-re idén, de a Warner Bros. is hasonló számban kíván megjelenni a piacon, csatlakozva az eddig elérhető mintegy 170-hez.

A Blu-ray Disc Association (BDA) szerint a BD-hez kapcsolódó eladások heti szinten máris utolérték, sőt 24 százalékkal megelőzték a HD DVD-t, majd az első negyedév végére már 3,5-szeresét fogják képezni. "Annál a pontnál a kiskereskedők számára nehézzé válik, hogy támogassa a HD DVD-t" -- mondta Mike Dunn, a BD-t támogató Fox Home Entertainment elnöke. A BD előretörése kétségtelenül a BD-lejátszót tartalmazó Sony PlayStation 3 tömeges szállításainak köszönhető, mely bár fél évet csúszott, és elmaradt minden korábbi várakozástól, így is toronymagasan felülmúlja az önálló HD DVD és Blu-ray lejátszók volumenét -- a Sony állítása szerint Észak-Amerikába már 1 millió darabot szállítottak le, míg a lejátszók a százezres tartomány alsó részében mozognak.

Persze kérdéses, hogy a PS3 vásárlók mekkora hányada akar filmet nézni a gépen. A Sony a CES-en elárulta, hogy egy 10 ezer fős mintavétel alapján a PS3 tulajdonosok több mint 80 százaléka tervezi Blu-ray film vásárlását PS3-ra, míg 75 százalékuk számára elsődleges videolejátszó eszközként funkcionál.

A hivatalos magyarázat szerint a PS3 éppen a Blu-ray körüli problémák miatt csúszott, és ára pedig lényegében amiatt jóval magasabb, mint az Xbox 360-é, ám ezzel úgy látszik, működik a japánok azon elképzelése, hogy a konzol segítségével csikarják ki a győzelmet. A stratégiai okokból természetesen a HD DVD-t támogató, egyébként a témában súlytalan Microsoft emiatt külső HD DVD lejátszót dobott piacra az Xbox 360-hoz, mely azonban láthatóan ellátási nehézségekkel küszködik.

A BDA győzelmi kiáltása ellenére, nem túl meglepő módon a Toshiba is optimista. A vállalat előrejelzése szerint idén 1,8 millió HD DVD lejátszót szállít le, nem beszélve a többi gyártó készülékeiről. Ezekre a lejátszókra 360 új, vagy újra kiadott film jelenik meg, így 2007 végére már nagyjából 600 válik elérhetővé, az összes HD DVD forgalom értéke pedig csak Észak-Amerikában elérheti a 600 millió dollárt. A vállalat azt is közölte, hogy a tavaly volt olyan időszak, hogy egy lejátszóra 28 megvásárolt HD DVD film esett. A jövőbe vetett bizalom jeleként pedig a Toshiba a formátum egy oldalanként 51 gigabájtra hergelt változatát fogja az év vége felé a DVD Forum részére benyújtani, a szabványosítás szándékával.

Hosszas készülődés

A kék lézer és a HD
A kék fény rövidebb hullámhosszú, mint a vörös, ami azt jelenti, hogy segítségével finomabb struktúrákat lehetséges pontosan érzékelni, azaz adott hordozó felületén nagyobb adatsűrűség érhető el. A Blu-ray és HD DVD meghajtók által igényelt lézerdiódáknak az ultraibolya tartomány határán kell működniük, legfeljebb 405 nanométeres hullámhosszúságú fényt alkalmazva, míg a DVD esetében használt vörös fény hullámhossza 650 nanométer, a CD-é pedig 780. A kék diódák tömegtermelhetőségével kapcsolatos vállalati várakozások látványosan eltúlzottnak bizonyultak, mivel azt csak 2006 második felére sikerült megoldania a vállalatoknak, leküzdve a korábban drámaian magas sejeltarányt.

A hullámhossz csökkentésével, fordított sorrendben, 650 megabájtról (CD) 4,7 gigabájtra (DVD), majd 15 (HD DVD) és 25 gigabájtra (Blu-ray) emelkedett az egy rétegre rögzíthető adatmennyiség. Természetesen nem ez az egyetlen faktor, amely befolyásolja a kapacitást, ugyanakkor alapvetően behatárolja a kereteket. Érdemes megjegyezni, hogy Blu-ray és HD DVD hasonló hullámhosszúságot igényel, azonban előbbi mégis nagyobb sűrűséget képes elérni azáltal, hogy 0,1 milliméteres a hordozóréteget védő réteg, míg a HD DVD esetében 0,6, azaz hatszorosa. Ez utóbbi pedig optikailag a fény fókuszáltságának csökkenését jelenti -- cserébe a lemez kevésbé sérülékeny, és a DVD-hez használt gyártósorok felújításával is termelhető.
Miközben a Blu-ray alapszintű specifikációi 2002 elején, a HD DVD formátumé pedig 2003 közepére elkészültek, addig hosszas halogatásokat követően csak 2006 folyamán indultak útnak, hogy a piacon végre eldöntsék a küzdelmet, ez azonban prózai okok miatt egyszerűen meghiúsult: egyik félnek sem volt elegendő lőszere, azaz kék lézer diódája.

Ezek a látszólag egyszerű szerkezetek ugyanis derekas kihívást jelentettek a mérnökök számára, akik feladatul az olcsó tömegtermelhetőség kivitelezését kapták. A kék lézer diódák termelése még 2006 nagyobb részén is problémákkal küzdött, rendkívül magas selejt arány és magas gyártási költség (egy éve 70-100 dollár, összehasonlítva egy komplett DVD-író 20-30 dolláros költségével) jellemezte, ez pedig nem tette lehetővé egyik formátum jelentős térnyerését sem.

A Blu-ray és a mögötte csoportosuló konzorcium bár jóval előbb létrejött, a Toshiba és az NEC megpróbálta kihasználni a formátum jelentette magas beruházási és termelési költségeket azáltal, hogy kisebb tudású, de a DVD-ipar számára inkrementális fejlesztésekkel adoptálható alternatívát fejleszt ki -- ez lett a HD DVD.

A másféléves hátrány végül semmissé vált a piaci megjelenés szempontjából, sőt a Toshiba némi lépéselőnyt is elért, a miközben Blu-ray tábor, a Sonyval egyetemben, folyamatosan késlekedett piacra dobni saját termékeit. Ennek köszönhetően a HD DVD lejátszók száma tavaly év közben jóval meghaladták a rivális penetrációt -- rendkívül fontos mozzanat egy természetszerűleg a nagyobb tömeg felé gravitálódó iparban és piacon.

A sikerhez rengeteg dióda és sok jó film kell

Az idei év azonban fordulópont lehet, ugyanis végre beindulni látszik az egyre olcsóbbá váló diódák tömegtermelése. Egy év alatt a termelési költségek harmadukra estek vissza, vélik elemzők, és a kereskedelmi diódagyártáshoz csatlakozott a Sharp is, ami a diódák piaci árát még lejjebb nyomja majd, valamint enyhíti a hiányt. A fogyasztók és kereskedők preferenciáin kívül azonban alapvetően két stratégiai tényező határozza meg a közeljövőben a küzdelmet: a kék lézer diódák, és az elérhető tartalom.

Ebből a szempontból közelítve a Blu-ray nehezen vitatható fölénybe került. A világon egyelőre és a közeljövőben mindössze három vállalat folytat kék lézer dióda-gyártást: a Sony, a Nichia, és a Sharp. A Sony kézenfekvő módon teljes erejével a PS3 és a Blu-ray sikerére összpontosít, érdemes azonban azt is fejben tartani, hogy a legnagyobb kapacitással rendelkezik a világon, havi 1,3 millió dióda legyártására képes legfeljebb. Igaz, ezt a kapacitást jelenleg egy ideje teljesen egészében a PS3 köti le házon belül, és kérdéses, hogy mennyi diódát képes szerezni a Sony többi szövetségese -- például a Nichiától vagy a Sharptól.

A Nichia teljesen független szereplő, tisztán diódatermelést végez, saját meghajtók készítése nélkül, havi 1 milliós potenciállal. A technológia kifejlesztése kapcsán a Sonyval kötött keresztlicenc megállapodása révén azonban teljes függetlensége némileg vitatható, míg a Sharp kezdetben havi 150, majd 500 ezres volumenével jó eséllyel a Blu-ray tábort preferálja, ugyanis maga is BDA tagja, sőt a Blu-ray specifikáció alapjainak egyik lefektetője. A konklúzió tömör és prózai: a HD DVD tábor nem tehet szert több diódára, így kevesebb készüléket lesznek képesek leszállítani, ergo az alacsonyabb penetrációjuk jelenleg kódolva van. Ez csak további diódagyártók bevonásával változhat.

A tartalom oldaláról, mely a fogyasztók számára a vonzerőt képezheti, szintén nagyobb potenciállal bír a Blu-ray, ugyanis több kiadót és így nagyobb tömegű tartalmat sikerült maga mögé állítania, melyet BD-n elérhetővé lehet tenni. Erre a formátum korábbi megszületése, a nagyobb kapacitás (rétegenként 25 gigabájt 15-tel szemben), valamint az erősebb másolásvédelmi tulajdonságai révén. Ezt tetézi, hogy a meghatározó PC-gyártók oldaláról is nagyobb támogatást lehet megfigyelni a BD oldalán, így a Dell és az Apple kizárólag ezt a formátumot támogatja, míg a HP mindkettőt.

A végső döntés továbbra is a pénzükkel szavazó vásárlók kezében van, így a HD DVD fölénye nem zárható ki, ugyanakkor látható, hogy az ipar erővonalai a Blu-ray számára kedveznek, és jelen állás szerint a Toshiba és az NEC legfeljebb egy patthelyzetet lesznek képesek kiharcolni, mikoris mindkét formátum talpon marad -- nem kicsit frusztrálva a gyártókat, kereskedőket és vevőket egyaránt. Erre lehet megoldás a kétoldalú lemez, melynek egyik fele BD, a másik pedig HD DVD. Ilyet mutatott be nemrég a mindkét formátumot támogató Warner Bros, Total HD néven. A gyártók oldaláról pedig a minkét formátumot kezelni képes meghajtók képezhetik a megoldást, amennyiben nem születik döntés a közeljövőben. Ilyen meghajtót prezentált a CES-en az LG, a BDA szerint azonban mindez nem számít.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról