Kicsit késnek, de jönnek a halkabb és hűvösebb konzolok

[DigiTimes/HWSW] Jövő év közepére tolódott ki a Microsoft Xbox 360 processzorának 65 nanométeres csíkszélességű technológiával történő tömegtermelése -- írja meg nem nevezett iparági értesülésekre hivatkozva a tajvani DigiTimes. A források szerint az új eljárás bevezetése az eredetileg tervezett első negyedévről a második negyedév végére, az év közepére csúszik, legalább három hónappal elmaradva az ütemtervtől.

Halkabb, hűvösebb (olcsóbb?) Xboxok

Az IBM által tervezett hárommagos, Xenon kódnéven ismert chipet jelenleg az IBM East Fishkill-i valamint a Chartered Semiconductor szingapúri üzemeiben termelik, mégpedig az AMD processzorainak legyártásához is alkalmazott 90 nanométeres technológiával. A szerződéses chipgyártó (vagyis foundry) Chartered év elején jelentette be, hogy a Microsoft szerződést kötött vele a Xenon 65 nanométeres eljárással készült változatának termelésére is, mely az akkori várakozások alapján 2007 első negyedévében indult volna meg.

Természetesen a Microsoft és a Chartered nem kívánta kommentálni az értesüléseket, utóbbi pedig hozzátette, hogy ügyfelei termelési ütemezésével kapcsolatban egyáltalán nem nyilatkozik -- magától értetődő módon. Szemben az első Xboxszal, a 360 főbb chipjeinek szellemi tulajdona a Microsoft kezében van, vagyis nem az IBM-től vagy az ATI-tól vásárolja azokat, hanem a designt vásárolta meg, így gyártási költségen szerezheti meg azokat. Az ATI által tervezett grafikus anyachipet, mely a világon elsőként alkalmaz egységes shader architektúrát, a tajvani TSMC gyártja (amit a két vállalat közötti szoros tervezési-gyártási kapcsolat magyaráz), míg a hozzá tartozó, de diszkrét lánychip a japán NEC üzemében készül.

A fejlettebb gyártástechnológia jelentette kisebb geometria, mely ideális esetben felére, valójában 55-60 százalékára zsugorítja a struktúrákat, nemcsak alacsonyabb gyártási költségeket jelent a chip előállításakor, hiszen egy szilíciumostyán nagyjából kétszer annyi fér el, hanem alacsonyabb fogyasztást és hőfejlődést, mely végül rendszerszinten is drasztikus költségcsökkentéshez vezet, miközben halkabbá válik és javítja a gép várható élettartamát. Az Xbox 360 konzollal kapcsolatban netszerte számtalan panasz látott napvilágot túlmelegedésekkel, meghibásodásokkal, és a zajos működéssel kapcsolatban, amit a zajos DVD-olvasó mellett a felpörgő ventilátorok okoznak.

Tandemben a PlayStationnel

A konzolháború egyik érdekessége, mondhatni iróniája, hogy nem csak mindhárom pályán lévő új gép processzorának (Xenon, Cell, Broadway) tervezését az IBM vezette, hanem mindhárom chip ugyanazon a gyártási eljáráson is készül. A félvezetőipari kutatás-fejlesztés fokozódó nehézségei és a gyártás exponenciálisan növekvő tőkeintenzitása következtében az Intelen kívül mára minden szereplő szövetségbe tömörült a költségek terítése érdekében. Az egyik ilyen szövetséget kutatási oldalról az IBM vezeti, az AMD, a Sony, és a Toshiba hathatós részvételével (ún. ITSA), míg a kifejlesztett technológiát a Chartered is implementálja.

Ebből kifolyólag a Xenon 65 nanométeres ütemtervéből következtetni lehet a PlayStation 3 processzora, a Cell várható átállására is. Figyelembe véve, hogy a PS3-ba kerülő Cell egyharmaddal több aktív tranzisztort integrál, és valamivel nagyobb is, és ugyanazon az órajelen üzemel, ésszerű feltételezni, hogy a nagy felhajtással bemutatott chip 65 nanométeres példányainak felbukkanása szintén jövő év közepe felé várható. Mindent összevetve, az üzletek polcai nagy biztonsággal 2007 őszére töltődnek fel olyan konzolokkal, melyek már az új gyártástechnológiájú chipeket alkalmazzák, míg az ünnepi szezonra akár teljesen leválthatják a korábbi változatokat.

Nem kicsit, nagyon?

Bár az ITSA a világ félvezetőgyártásának élvonalához tartozik, a 2-3 évvel ezelőtt hangoztatott ígéretekből vajmi kevés valósult meg. A szövetség dollár százmilliókat ölt az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban folytatott összehangolt kutatás-fejlesztésbe, valamint milliárdokat félvezetőipari berendezésekbe, hogy 2005 végére, 2006 első felében a nagy teljesítményű lapkák előállítására alkalmas 65 nanométeres eljárásuk készen álljon a tömegtermelésre, nagyjából két évvel azt követően, hogy 2003 végén beindult a PS2 integrált processzor-grafikus chip (EE+GS) 90 nanométeren való termelése.

Még azon év decemberében megjelentek az első ilyen chipeket alkalmazó PS2-k, melyek magas volumenű gyártása lehetővé tette, hogy 9 hónappal később megjelenjen a gép ma ismert változata, a rendkívül kicsi és vékony PSTwo. Ezzel bár nem egyenlő feltételekkel, de az akkor még csak Sony-Toshiba félvezetőipari szövetség megelőzte az Intelt is, mely csak következő év február 2-án mutatta be első 90 nanométeres chipjét, a Prescott kódnéven ismert Pentium 4-et.

A 90 nanométer 2003 végi bevezetése alapján 2006-ban a 65 nanométeres tömegtermelés egyáltalán nem tűnt elképzelhetetlennek, ugyanakkor az AMD csak idén decemberben mutatta be első processzorait, melyek ilyen eljáráson készültek. A Sony-Toshiba akkoriban azt is ígérte, első lesz a 45 nanométeres eljárással, megverve az egész ipart (így az Intelt is), mára azonban nyilvánvaló, hogy ennek sincs realitása. Az Intel jövő év közepe tájékán kezdi meg 45 nanométeres eljárásának felfuttatását, és már harmadik negyedévre ígéri az első ilyen termékek piacra dobását. Az ISTA a realitás talaján maradva igen agresszívnak tekinthető 2008 középei bevezetést célozta meg.

A Cell tehát szintén 90 nanométeren került implementálásra, igaz, lényegesen fejlettebb (kisebb struktúrák, jobb órajel-fogyasztás-szivárgás karakterisztika) eljárással készül. Mivel a 65 nanométerre való váltás láthatóan 3-3 és fél évet vesz igénybe a hatalmas beruházások ellenére, nem zárható ki, hogy a Sony korábban jelentősen elkalkulálta magát a gyártási költségeket és a chip teljesítményét illetően -- ahogyan tette ezt a Blu-ray meghajtókhoz szükséges kéklézer-diódákkal kapcsolatban is. A Cellek egy része a Xenon igen közeli szomszédságában, East Fishkillben készül, míg a termelés derekát a Sony-Toshiba Nagaszakiban található üzeme végzi.

Überintegrált Wii

A szintén East Fishkillben előállított Broadway -- mely a Nintendo Wii lelkét adja -- specifikációi révén akár jövő év elején megkezdheti az átállást, ugyanakkor felhasználói szempontból ez sokkal kisebb relevanciával bír, ugyanis a gép így is kicsi, halk, és keveset fogyaszt vagy fűt. Elképzelhető, hogy a Nintendo emiatt egy nagyobb lépést szeretne tenni az integráció irányában, és kihasználva az ISTA 65 nanométeres technológiája nyújtotta lehetőségeket, egy chipre integrálja a processzort és grafikus chipet (ATI Hollywood, NEC), esetleg további funkciókat, mint a déli híd.

A Wiiben található chipekről rendkívül kevés információ látott napvilágot eddig, ami teljesen érthető a Nintendo stratégiáját és a gép mai szemmel nézve gyengébe hajló, középszerű teljesítményét nézve, ugyanakkor így mindössze valószínűsíthető, hogy 65 nanométeren már lehetőség nyílik a magasabb fokú integrációra, míg ez a másik két gép esetében a 45 nanométeres technológiáig nem opció.