Szerző: Bizó Dániel

2006. november 3. 11:04

A valós idejű számítástechnika terén is erősödik a Linux

Valós idejű végrehajtáshoz kapott támogatást a Linux kernele (2.6.18), ami révén leegyszerűsödik a valós idejű alkalmazások használata és fejlesztése, mivel nem szükséges a rendszermagot külön módosítani, és a különféle valós idejű technikákat egyesével támogatni. A Novell ezt követően a napokban jelentette be, hogy szállítja a SUSE Linux Enterprise Real Time (SLERT) változatát, mely megfelelő alkalmazással párosítva nagyobb tranzakciós teljesítményt és alacsonyabb válaszidőket produkál, mint a hagyományos disztribúciók, mint például a SUSE Linux Enterprise Server 10 (SLES 10) vagy a Red Hat Enterprise Linux 4.

[HWSW] Valós idejű végrehajtáshoz kapott támogatást a Linux kernele (2.6.18), ami révén leegyszerűsödik a valós idejű alkalmazások használata és fejlesztése, mivel nem szükséges a rendszermagot külön módosítani, és a különféle valós idejű technikákat egyesével támogatni. A Novell ezt követően a napokban jelentette be, hogy szállítja a SUSE Linux Enterprise Real Time (SLERT) változatát, mely megfelelő alkalmazással párosítva nagyobb tranzakciós teljesítményt és alacsonyabb válaszidőket produkál, mint a hagyományos disztribúciók, mint például a SUSE Linux Enterprise Server 10 (SLES 10) vagy a Red Hat Enterprise Linux 4.

Egységesedő real-time Linux platform

A Linus Torvalds által szeptember 19-én kiadott 2.6.18-as verziójú kernel több olyan fejlesztést is kapott, melyekkel megkezdődött a rendszermag valós idejű képességekkel való felruházása, avagy RTOS-sé (real time operating system) válása. A valós idejű Linux eddig különböző cégek és fejlesztői csoportok által közzétett kernelpatchek révén volt megvalósítható csak. Mivel a valós idejű működésre az alkalmazásokat is fel kell készíteni, így a fejlesztők és a felhasználók széttöredezett Linux RTOS platformokkal küzdöttek.

A valós idejű végrehajtás iránti igény bár nem általános jellegű, a beágyazott rendszerektől kezdve a tudományos-műszaki számításokon keresztül a nagyteljesítményű és kritikus pénzügyi és irányítási rendszerekben is jelentkezik. A valós idejű számítástechnika alapvető célja a kódok minél kisebb, előrejelezhető válaszidejű futtatása, aminek érdekében többféle technikát bevetnek.

Az új Linux kernelbe ezek közül bekerült az a képesség, hogy a magasabb prioritáson futó programszál biztosan magasabb prioritású rendszerhívásokat kap, a megszakítás-kezelő megfelelő módosítása, a nagyobb felbontású ütemező. A módosításokat két fejlesztő eszközölte, egyikük Thomas Gleixner, aki a TimeSys egyik vezető fejlesztőjeként eddig is RTOS kernelpatcheken dolgozott, valamint Ingo Molnar, aki a Red Hat alkalmazottja. Az elképzelések szerint későbbi kernelekbe továbbfejlesztett RTOS-képességek kerülnek majd.

SUSE Linux a nehézbombázóban

A Novell által szállított, a SLES 10-re alapuló SLERT a Concurrent Computer által kidolgozott RTOS-technikákat vonultatja fel. Ezek közé tartozik az előzőekben említett, az általános Linux-kernelbe került képességeken túlmenően az ún. processor shielding is, amely egy többprocesszoros rendszerben képes egyes fizikai processzorokhoz programszálakat rendelni.


Boeing B1-B Lancer

Ezáltal egy vagy néhány processzormag az általános rendszerfunkciókat végzi, így a megszakításkezeléseket is, míg a többi mag kizárólag a valós idejű végrehajtásra szánt kódszálakkal foglalkozik. Ez egyben nagy teljesítményt, alacsony és jól előrejelezhető válaszidőket eredményez, ami a többszálas programok szinkronizációja szempontjából kiemelt jelentőségű. A SLERT és a 2.6.18-as kernel többek között azt is biztosítja, hogy egyetlen programszál sem kötheti le teljesen a rendszermagot.

A 32 processzorig skálázódó, egyelőre kizárólag x86 és x64 változatokban hozzáférhető SLERT több neves referenciát szerzett már magának. Az egzotikus szuperszámítógépeiről ismert Cray mellett a Boeing a B-1B Lancer stratégiai bombázójának fegyverrendszere is SLERT-et használ, továbbá a Siemens Medical magnetorezonanciás leképezést végző gépe is alkalmazza. Egy meg nem nevezett, a pénzügyi szektorban működő vállalat szerint minden ezredmásodperc előny a piaci reakcióval szemben évente akár 100 millió dollár extra nyereséget jelenthet a valós idejű kereskedésben.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról