Elmaradottnak érezzük a mobilhálózat kiépítettségét?
A Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből kiderült, hogy a magyar lakosság még mindig elmaradottnak érzi technikai ellátottságát Nyugat-Európához képest. A legnagyobb különbséget az internetellátottságban érezzük, de -- nagyon meglepő módon -- a hazai vezetékes és mobiltelefon-hálózat kiépítettségét és elérhetőségét is csak közepesnek ítéljük meg.
Pesszimisták vagyunk?
Az elmúlt évek technológiai fejlődésének következtében anyagi lehetőségeitől függően ma már gyakorlatilag Magyarországon bárki használhat vezetékes-, vagy mobiltelefont és internetet, ugyanakkor a magyar közvélemény Nyugat-Európához képest még mindig elmaradottnak ítéli meg a hazai telekommunikációs környezet adta lehetőségeket A reprezentatív felmérés eredményei szerint az emberek úgy érzik, hogy összességében saját környezetük technikai ellátottsága a leggyengébb.
Ezzel szemben a megkérdezettek Nyugat-Európa telekommunikációs ellátottságát még mindig sokkal fejlettebbnek tartják a hazainál, összességében a magyarországinál másfélszer jobbnak ítélték az európai hozzáférési lehetőségeket. A válaszadók a kutatásban szereplő három terület közül saját környezetükben és Magyarországon is a mobilellátottságot érezték a legjobbnak, a válaszadóknak azonban csupán 59,7 százaléka értékelte a saját környezete mobiltelefon-ellátottságát kedvezőnek.
A mobilellátottság megítélése abból a szempontból is kedvezőbb, hogy a magyarok ezen a területen érzékelték a legkisebb különbséget a hazai és az európai infokommunikációs ellátottságban. A felmérésben a hazai vezetékes telefonhálózat kiépítettsége és használata közepes értékelést kapott, minden harmadik válaszadó (33,9 százalék) értékelte saját környezetét a vezetékes telefon ellátottság szempontjából fejlettnek.
Internetellátottság
A lakosság Magyarországhoz és Nyugat-Európához képest is saját környezetének internetellátottságát találta a legelmaradottabbnak, itt csak a megkérdezettek 23,5 százalék észleli úgy, hogy környezete fejlett ebben a vonatkozásban. Különösen érdekesek ezek az adatok annak fényében, hogy a valóságban a lakosság milyen arányban veszi igénybe ezeket a kommunikációs módokat.
A vezetékes telefonellátottság megítélése például láthatóan elválik a vezetékes telefonhasználatától, hiszen a válaszadók közel kétharmada él olyan lakásban, ahol van a vezetékes telefon, de csupán egyharmaduk nyilatkozott kedvezően a vezetékes telefonellátottság vonatkozásában. A kutatásból az is kiderül, hogy bár a vezetékes telefon a legrégebben használt technológia, penetrációját és szerepét a mobiltelefon és az internet ellátottsághoz képest alulértékeljük.
A kutatásban résztvevők közül az adott kommunikációs lehetőséget használók minden esetben pozitívabban ítélték meg mind saját környezetük, mind Magyarország ellátottságát a nem-használók táborához képest. A közvetlen környezetük internet-ellátottságát a diplomás budapestiek értékelték a legjobbra, míg Magyarország helyzetét a megyeszékhelyeken élők látták legkedvezőbben. Összességében az is elmondható, hogy a megyeszékhelyek lakói és az érettségizettek, illetve diplomások látják kedvezőbbnek környezetük és Magyarország információtechnológiai ellátottságát.