Szerző: Bodnár Ádám

2006. június 7. 14:44

Nincs jelentős különbség a szerver operációs rendszerek megbízhatósága között

A Yankee Group legfrissebb felmérése szerint a legelterjedtebb operációs rendszerek megbízhatósági mutatói egyaránt jelentősen javultak az elmúlt évek során. Mivel az ilyen tanulmányokat rendszerint egyik vagy másik fél felé való részrehajlással szokták vádolni, a szervezet hangsúlyozta, hogy a 2006 Server Reliability Survey független, azt egyetlen vállalat vagy szervezet sem rendelte meg vagy támogatta.

[HWSW] A Yankee Group legfrissebb felmérése szerint a legelterjedtebb operációs rendszerek megbízhatósági mutatói egyaránt jelentősen javultak az elmúlt évek során. Mivel az ilyen tanulmányokat rendszerint egyik vagy másik fél felé való részrehajlással szokták vádolni, a szervezet hangsúlyozta, hogy a "2006 Server Reliability Survey" független, azt egyetlen vállalat vagy szervezet sem rendelte meg vagy támogatta.

A különbségek már nincsenek kódolva

A több mint 400 IT-adminisztrátor megkérdezésével készült kutatás azt mutatta, hogy a legkevesebbet még mindig a különféle UNIX-változatokat futtató kiszolgálók állnak, a Windows Server 2003 és az elterjedt Linux-disztribúciók megbízhatósági mutatói pedig közel azonosak. Bár a windowsos szerverek többször hibáznak, a linuxos kiszolgálókat hosszabb ideig tart újra életre kelteni, a Yankee Group szerint ennek oka, hogy a nyílt forrású operációs rendszer a vetélytársaihoz képest kevésbé elterjedt, kevesebb a képzett szakember és a jó dokumentáció.

Míg korábban jelentős eltérések voltak tapasztalhatók az egyes szoftverek megbízhatósági mutatói között, mára ezek szinte teljesen eltűntek. A tanulmány összességében azt találta, hogy az egyes operációs rendszerek közötti különbségek a megbízhatóság területén inkább a telepítés, hétköznapi használat és menedzsment során alakulnak ki és inkább egy-egy szervezetre jellemzők, mint magára a szoftverre. Éppen ezért a birtoklási összköltség és a megtérülési mutatók is jelentősen eltérhetnek az egyes implementációk fényében -- jegyzi meg a Yankee Group.

Élen a SUSE Linux

A felmérés szerint a különféle szerverekkel évente hozzávetőleg 3-5 megbízhatósági probléma merül fel, az állásidők egy évre vetítve pedig 10-19 óra között alakulnak. A legmegbízhatóbbak továbbra is a UNIX-változatok (AIX, HP-UX, Solaris), az ezeket futtató szerverek évente átlagosan kevesebb mint 600 percet állnak, míg a windowsos vagy linuxos gépek esetében ez az érték 800 perc körül alakul.

A Yankee Group elemzése kitér rá, hogy a Windows Server 2003 megjelenése látványos pozitív változást hozott a Windows mint szerverplatform megbízhatósági mutatóiban, ugyanis az ezt futtató kiszolgálók állásideje 20 százalékkal alacsonyabb, mint a Windows 2000-re épülő társaiké. A tanulmány megjegyzi, hogy a Linux-disztribúciók közül a Novell SUSE érte el a legjobb megbízhatósági mutatókat, az átlagos éves állásidejük kevesebb mint 430 perc volt, a Red Hatet futtató szerverek ennél kétszer többet, évi átlagban mintegy 900 percet álltak.

Novell SUSE Linuxszal azonban csak a Yankee Group által megkérdezett adminisztrátorok kevesebb mint 2 százalékának volt dolga, ennek oka minden bizonnyal az lehet, hogy a felmérés az Egyesült Államokban készült, ahol egyértelműen a helyi Red Hat a domináns vállalati Linux-disztribúció, Európában azonban a német eredetű SUSE az elterjedtebb. A Novell "másik" operációs rendszere, a NetWare egyre inkább eltűnik a piacról, de ennek semmiképp sem a megbízhatósági problémák az okai. A Yankee Group felmérésében szereplő 400 válaszadó közül heten jelölték meg a NetWare-t, ők mind kitűnő megbízhatósági mutatókról számoltak be.

Pepecselnek a patchekkel

Mindenképpen érdekes, hogy a legtöbb időt a UNIX-szerverek frissítésével töltik el a rendszergazdák, a Yankee Group felmérése szerint az adminisztrátorok több mint 90 százaléka kézzel telepíti a patcheket, ami gépenként átlagosan 1 órát vesz igénybe. A Windows-felhasználók harmada ezzel szemben automatikus frissítési szolgáltatásokat haszál, amelyek egyértelműen kimutatható pozitív hatással vannak a megbízhatóságra. A SUSE Linux adminisztrátorok 28 százaléka bízik az automatikus frissítésben, a Red Hatnél azonban ez az arány csupán 5 százalékos volt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról