Szerző: Bodnár Ádám

2006. április 25. 11:49

Vezércsere a Sunnál

Scott McNealy
Scott McNealy
[HWSW] A Sun tegnap tette közzé negyedéves eredményeit, a bevétel elsősorban a StorageTek és a SeeBeyond felvásárlásának köszönhetően növekedett, de a veszteség is nagyobb volt mint egy évvel korábban. Scott McNealy, a vállalat elnök-vezérigazgatója bejelentette lemondását, a stafétabotot Jonathan Schwartz, a cég jelenlegi elnöke veszi át.

A március 26-án véget ért negyedévben a Sun 3,18 milliárd dollár bevétel mellett 217 millió dollár nettó veszteséget könyvelt el. A bevétel ugyan 21 százalékkal növekedett a tavalyi év azonos időszakához képest, ez azonban elsősorban a StorageTek tavalyi felvásárlásának köszönhető, ráadásul még így is elmaradt az elemzők 3,21 milliárdos elvárásától. Egy éve a Sun 2,63 milliárdos bevételről és 28 millió dolláros veszteségről számolt be.

Jól fogadta a vezetőváltást a tőzsde

A negyedéves mutatók bejelentése után Scott McNealy,a vállalat elnök-vezérigazgatója közölte, hogy megválik tisztségétől és a jövőben az igazgatótanács elnökeként tevékenykedik tovább. A Sun új elnök-vezérigazgatója az a Jonathan Schwartz lesz, akinek vezetői karrierje rakétaként ível a Sunnál: a 40 éves szakember 1996-ben került a céghez, amikor Lighthouse Digital nevű vállalatát felvásárolta a Sun. Azóta Schwartz folyamatosan tör előre a ranglétrán, előbb a szoftverekért felelős részleget vezette, majd 2004 áprilisában elnökké nevezték ki.

A fésületlen stílusáról ismert Scott McNealy 24 évvel ezelőtt egyike volt a Sun alapítóinak és 22 éve áll a vállalat élén. Távozásának híre megosztja az elemzőket és szakértőket, sokak szerint a csere már rég szükséges és esedékes lett volna. McNealy döntéséről sokat elmond, hogy a bejelentést követő órákban a Sun részvényárfolyama több mint 8 százalékkal növekedett. A vezető hangsúlyozta, nem kívánja elhagyni a Sunt, az elkövetkező hónapokat pedig utazással szeretné tölteni, világszerte fel akarja keresni a legnagyobb ügyfeleket.

Meredeken csökkenő UNIX-szerver eladások

A Sun legnagyobb problémája a forgalom derekát adó UNIX-szerverek iránti kereslet rohamos csökkenése. A vállalat csak pár éve ismerte fel, hogy az x86-alapú kiszolgálóknak is van létjogosultsága és újabb éveknek kellett eltelnie addig, mire valóban versenyképes megoldásokkal tudott előállni. Noha az x86-chipes Sun-szerverek forgalma a legutóbbi negyedévben 81 százalékkal ugrott meg, az összes eladott kiszolgáló volumene csak 6 százalékkal nőtt, ami a drágább, nagyobb hasznot hozó SPARC-rendszerek iránti kereslet látványos visszaesését jelenti.

A HWSW számításai szerint a legutóbbi negyedévben a Sun mintegy 83 ezer szervert értékesített, amelyek közül 23-24 ezer darab volt x86 processzoros modell. Az összes szerver-eladások a megelőző év azonos időszakához képest mintegy 5 ezer darabbal növekedtek, azonban ez kizárólag az x86-alapú rendszereknek köszönhető, ebben a szegmensben a forgalom 11 ezer darabbal nőtt, miközben a drágább, nagyobb haszonréssel kecsegtető SPARC-alapú gépek forgalma nagyjából 9 százalékkal, 6 ezer darabbal csökkent. Ez pedig a szerverekből származó bevétel jelentős olvadását sejteti.

Búcsú
Az 1982-ben négy stanfordi egyetemista (Scott McNealy, Andy Bechtolsheim, Bill Joy, Vinod Khosla) Sun Microsystems a munkaállomásaival alapozta meg a hírnevét, aztán amikor a PC-k nagyrészt kiszorították ezeket a számítógépeket a piacról, a cég a high-end szerverek felé fordult és az ezredfordulón, a dotkom lufi felfújódásával a csúcsra ért, forgalma és részvényeinek árfolyama minden korábbi rekordot megdöntött.

A Sun azonban túlságosan függött az internet- és távközlési szolgáltatók, valamint a pénzintézetek megrendeléseitől, amelyek a dotkom-lufi kipukkanását követően vagy tömegével mentek tönkre, vagy pedig a túlélés érdekében erősen visszafogták beruházásaikat, így a Sun bevételei apadásnak indultak, a cég pedig túl későn kezdett más irányokba nyitni. A forgalom folyamatos, évekig tartó csökkenését csak nagy nehézségek árán tudta megállítani a Sun.
Az IDC adatai szerint Sun szerverpiaci bevételei tavaly 4,9 százalékkal 4,9 milliárd dollárra csökkentek, a UNIX-os kiszolgálók forgalma pedig 10 százalékkal apadt. Amennyiben ez így folytatódik tovább, a Sun vezetői által sokszor leszólt Intel Itanium processzoro szerverek forgalma már az év végére felülmúlhatja a Sun teljes szerverpiaci bevételét. Bár az eladott rendszerek számát tekintve még mindig a Sun a UNIX-piac vezetője, a realizált bevétel alapján mind az IBM, mind a HP magasan megelőzik a céget. Az x86 processzoros szerverek szegmensében -- itt versenyez a Galaxy család -- a vállalat szépen növekedik, de még mindig csak a hatodik a gyártók rangsorában és esélye sincs befogni a HP-t, a Dellt vagy az IBM-et.

Elszabadult költségek

A McNealy által fémjelzett vezetés talán legnagyobb hibája az utóbbi évekből, hogy nem ismerte fel a idejében a költséghatékony és egyszerű megoldások irányánt támadó piaci igényeket, amelyek hátán fellendült a Windowst és a Linux, valaminbt az x86-os szerverek népszerűsége, így a vállalat nem tudott megfelelően reagálni rájuk. Szakértők és piaci elemzők már régóta stratégiai változásokat sürgettek a Sunnál, többek között egyes részlegek leválasztását és eladását, illetve bizonyos tevékenységek, például a rendkívül költséges processzor-fejlesztés beszüntetését. Ezek a vélemények azonban a Sunnál mindig süket fülekre találtak.

Elemzők szerint emellett a Sunnak komoly létszámleépítésre is szüksége lenne annak érdekében, hogy a költségeket szinkronba hozza a bevételeivel. Egyes szakértők úgy vélik, a világszerte közel 38 ezer főt foglalkoztató Sunnak legalább 10-12 ezer dolgozótól kellene megválnia, hogy bérköltség-szintje megfeleljen az iparági átlagnak, vagyis az alkalmazottak több mint negyedét kéne utcára tennie.

Utolsó lehellet vagy a változás előszele?

Jonathan Schwartz
Jonathan Schwartz
Kérdés azonban, hogy a vezetőváltással lesz-e jelentős stratégiai változás a Sunnál. Egyes jelek arra utalnak hogy lesz, mások pedig arra, hogy a cég nem tanult saját hibáiból és továbbra is fénysebességgel száguld a mélybe. Pozitív lökést adhat elsősorban a költséggazdálkodásnak, hogy nemrég visszatért a Sunhoz Mike Lehman pénzügyi igazgató, aki 1998 és 2002 között, vagyis a Sun sikereinek csúcsán már betöltötte ezt a pozíciót és nyilatkozata szerint "friss szemmel nézi majd át a céget".

A nagy kérdés az, hogy Schwartz a Sunnál eltöltött 10 év alatt mennyire idomult hozzá a régi elnök-vezérigazgató által képviselt irányhoz. McNealy a Registernek adott interjújában elmondta, épp 10 éve készül arra, hogy átadja a stafétabotot Schwartznak és bolond lenne olyasvalakit kinevezni a cég élére, aki le akarna térni az általa kijelölt útról. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy senki sem tudja, a McNealy által kijelölt út járható-e, ugyanis a stratégia végrehajtása igazából csak most kezdődött, és bár az első jelek (pl. Galaxy, UltraSPARC T1, nyílt forrású Solaris) ígéretesek, senki sem tudja, hosszú távon mennyire válik be.

Schwartz mindenesetre közölte, hogy az elkövetkező három hónapban górcső alá veszi a Sun kutatás-fejlesztési tevékenységeit és irányvonalait, a marketing-tecékenységet, valamint a pénzügyi terveket, azt azonban cáfolta hogy létszámleépítésre készülne. Az új elnök-vezérigazgató emellett bejelentette, hogy a jövőben Greg Papadopoulos műszaki igazgató irányítja majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet és rendelkezik az évi 2 milliárdos K+F büdzsé fölött.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról