A szuperszámítógépek terén is előtérbe kerül az AMD

[GCN/HWSW] Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma hatalmas szuperszámítógép megépítésével bízta meg a területen jártas Crayt -- írja az amerikai Government Computer News. Az Oak Ridge National Laboratory (ORNL) 2008-ban tervezi beüzemelni a közel 24 ezer, négymagos AMD Opteron processzort használó szörnyeteget.

Gigantikus sütöde

A Baker (pék) nevet elnyerő tervezet, amennyiben pontosak a GCN értesülései, 187 folyadékhűtéses szekrényből fog állni, amelyek egyenként 128 négymagos chipnek adnak otthont, azaz szekrényenként összesen 512, az egész konfigurációt tekintve pedig 95 744 processzormagról beszélünk, amelyek 2,6 gigahertzes órajelen fognak ketyegni. A Baker szekrényenként legalább 1 terabájt (1024 gigabájt), de a memóriaáraktól függően akár több mint 2 terabájt memóriát, és összesen 11 petabájt háttértárat fog alkalmazni. A 95 ezer processzormag, akár 400 terabájt és 11 petabájt háttértár tápellátásáról egy külön a laboratórium hasonlóan megalomán céljainak támogatására megépített, 170 megawattos erőmű fog gondoskodni.

A 95 744 processzormag elméleti csúcsteljesítménye a GCN szerint akár átlépheti az 1 petaflopsot, vagyis az 1 millió milliárd (az egyes után 15 nulla) lebegőpontos másodpercenkénti műveletet. Ehhez 95 744 mag nem lehet elég, hiszen a jövőre megjelenő négymagos, jelentősen átdolgozott K8 chipek órajelenkénti maximális 4 lebegőpontos (64 bites pontosságú) műveletnyi áteresztőképessége is "csak" 995,738 teraflopsot eredményez, 2,6 gigahertzen. A lélektani 1 petaflops áttöréséhez így magasabb órajel, vagy még néhány szekrény kell. A gép azonban még így is 2,7-szer erőteljesebb, mint a jelenlegi csúcstartó IBM Blue Gene/L, melynek az Energiaügyi Minisztérium a gazdája, viszont a Lawrence Livermoore National Laboratory (LLNL) ad neki otthont. A tervek szerint 2008-ban ez az installáció is 1 petaflopsos szintre bővül.

Thomas Zacharia, az ORNL egyik igazgatója a GCN számára elmondta, hogy az intézet eddigi gyakorlatához híven a Bakert is az ország legkiválóbb tudósai rendelkezésre fogják bocsátani, akik tovább feszíthetik ezzel tudományterületük határait. Olyan feladatokra összpontosítanak majd, amelyek más szuperszámítógépes rendszerek számára túlságosan nagyok lennének. "A tudományos felfedezések olyan új világába lépünk, ahol a dolgokat sokkal kisebb tartományban szemlélhetjük meg. A számítástechnika tovább tágítja, mennyit értünk meg a természeti világból. Nagyobb számítási kapacitás lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összetettebb problémákkal birkózzanak meg" –- mondta el Zacharia.

Szuper-számítógépezkedés

A korábbi évek langyosabb szuperszámítógépes híradásait követően úgy látszik, kiújult a globális szuperszámítógépes verseny, ahogyan a világ meghatározó gazdaságainak kormányzati döntéshozói egyre inkább felismerik, hogy az ország, régió hosszú távú versenyképessége többek között a tudományos kutatásokon alapul, ehhez pedig egyre bődületesebb számítási potenciálra van szükség.

Nemrég a német Jülichben található tudományos kutatóintézetben került telepítésre egy 47 teraflopsos szuperszámítógép, melynek kapacitására európai kutatócsoportok kaphatnak gépidőt, kezdve a biológiától és fizikától a számelméleten és anyagkutatáson át a nanotechnológiáig, rengeteg területet lefedve.

Thomas Lippert professzor, a gép üzemeltetéséért felelős Neumann János Számítástechnikai Intézet vezetője elmondta, hogy a 90 százalékban a német szövetségi kormány, 10 százalékban az Észak-Rajna-Westfália tartomány által finanszírozott projekt az első lépése annak a stratégiának, amely "a következő három éven belül lehetővé fogja tenni számunkra, hogy az elképzelhetetlen számú ezer milliárd műveletet másodpercenként (1 teraflops) gazdaságosan érjük el".

Joachim Treusch professzor, a jülichi centrum igazgatótanácsának elnöke szerint a következő öt év során az európai és német tudományos számításigények több mint ezerszeresére növekednek majd, ezért a szuperszámítógépes kapacitást folyamatosan bővíteni kell.

Éled a Kelet

Az Egyesült Államok és Európa mellett Kína és Japán is hatalmas összegeket fog fordítani szuperszámítógépes fejlesztésekre a következő időszakban. Kína a hazai Lenovót bízta meg, hogy még ebben az évtizedben építsen meg egy 1 petaflopsos szuperszámítógépet. A kínai kormányzat egyértelmű és határozott célja, hogy az államilag támogatott kutatások számára a megfelelő számítógépes kapacitást az ország önellátó módon biztosítsa, ne pedig az külföldi, elsősorban az Egyesült Államok technológiájától függjön.

A legelképesztőbb számokat azonban a japán tervezet produkálja, igaz, csak a következő évtized elejére. A többek között a japán kormány által finanszírozott rendszer 10 millió milliárd műveletet, azaz 10 petaflopsot céloz meg, azaz hetvenháromszor lenne gyorsabb, mint a mai csúcsgép. A döbbenetes teljesítményt az elképzelések szerint orvosi kutatási feladatokra összpontosítanák. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a gép 2010-11-ben készülhet el teljes egészében.

Magyarország legerősebb szuperszámítógépe több mint 0,8 teraflopsot ad le, az SGI Altixot az Országos Meteorológiai Szolgálat jegyzi. A nemrég vásárolt gép extra kapacitásait az intézet a fejlettebb időjárás-előrejelzési modellek kifejlesztésére és futtatására fordítja majd.