Még mindig a nehézfiúk tartják kézben az európai telekompiacot

[The Wall Street Journal/HWSW] Az Európai Unió tegnap jelentést tett közé a távközlési piacról, amelyben a dereguláció és jelentős versenyhelyzet megvalósulásának üdvözlése mellett további lépések szükségességére hívta fel a figyelmet. Az értékelés szerint több országban még mindig túlságosan erős pozíciót élveznek a néhai monopoltársaságok.

A több jobb

A jelentés adatai rámutatnak, hogy az állami tulajdonú vállalatként és azok utódaiként az egyes tagállamok vezetékes távközlési infrastruktúráját kiépítő szolgáltatók még mindig hatalmas erőfölényt tudhatnak magukénak a később belépőkkel szemben: az EU húsz tagállamában mindössze az előfizetők 8,3 százaléka csatlakozik alternatív szolgáltató fővonalára. A kivételek közé tartozó Dánia vagy az Egyesült Királyság esetének vizsgálata szerint az alacsony összekapcsolási díjak és az alternatív szolgáltatók részesedése között szoros kapcsolat mutatható ki.

Az újabb szereplők infrastrukturális beruházásainak serkentése érdekében az EU keretszabályozásának egyik alapelve, hogy a bürokratikus hatósági eljárások egyszerűsödjenek és a lehető legnagyobb mértékben rövidüljenek le, nem gördítve akadályt a befektetések elé. Szintén a versenyhelyzet javítása és a beruházások stimulálása végett az EU a technológiailag semleges szabályozás elvét írja elő, tekintet nélkül arra, hogy egy cég hagyományos rézkábelen, televíziós koaxiális kábelen, optikai vezetéken, földfelszíni rádiós átvitellel, vagy akár műholddal oldja meg a szolgáltatás biztosítását.

Vicsorgó nehézfiúk

A újabb technológiák és az infrastrukturális beruházások előtti út egyengetése mellett a domináns szereplők hálózatainak megnyitása és szabályozása is szükséges ahhoz, hogy az átmeneti időszakban a versenyhelyzet javuljon, az árak csökkenjenek, a szolgáltatások választéka, általános minősége javuljon. A volt monopolisták természetesen hevesen kritizálják, támadják ezeket a szabályozásokat, hiszen saját hálózatukba hatóságilag ellenőrzött árakon kell beengedniük ellenfeleiket.

A Magyar Telekom tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) elérte a német kormánynál, hogy a nagysebességű adatátvitelt nyújtó új optikai hálózata mentes legyen a kommunikációs szabályozás alól, azaz nem kell megnyitnia azt piaci ellenfelei előtt. Az 50 legnagyobb német városban kiépülő, akár másodpercenként 100 megabitnél is nagyobb sebességeket kínáló hálózat 3 milliárd eurós beruházást igényel 2007-ig, amin a DT állítása szerint csak zárt hálózattal tud elfogadható megtérülést realizálni.

Az Európai Bizottság azonban nem találta elfogadhatónak a DT érvelését, ezért az új hálózat is hatósági szabályozás alá fog esni, és meg kell majd nyitni a rivális előtt is. Viviana Reding információs társadalomért felelős biztos pedig levelet intézett a német kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki a készülő német kommunikációs törvénnyel kapcsolatban.

EU megy szélessáv, 3G

A nehézségek mellett az EU kommunikációs piaca azonban nagy léptékű fejlődést is mutat. A szélessávú hozzáférések száma tavaly közel 20 millióval 53 millióra bővült, amelyből 50 százalékkal az alternatív szolgáltatók részesednek. A mobilpenetráció átlagosan 92,8 százalékot tett ki, és több országban meghaladta a 100 százalékot, ahogyan sokak külön előfizetést tartanak magán és hivatalos ügyeik intézésére.

A korábbi nehézségek ellenére a harmadik generációs, szélessávú mobilszolgáltatások is lendületbe jönnek lassan, az Unió már 15 millió 3G-s előfizetővel rendelkezik. A 3G-szolgáltatók száma 58-ra duzzadt, igaz, az európai szolgáltatáspiac nem nyitott. A jelentés rámutat arra is, hogy minél több a mobilszolgáltató egy országban, annál magasabb a penetráció.