Húsz éve jelent meg az első PC-s vírus
Huszadik évfordulóját ünnepli a PC-vírus: az első kártevő 1986 januárjában jelent meg. Bár a floppykon terjedő Brain viszonylag ártalmatlan volt, mégis ez indította el a mai vírushelyzethez vezető események láncolatát. A Braint egy pakisztáni testvérpár készítette, akik a nevüket, címüket és telefonszámukat is bennehagyták a vírus kódjában. Szintén 1986-ban jelent meg a VirDem, amely futtatható fájlokhoz fűzte hozzá magát, így terjedt.
Már a 70-es években is voltak vírusok
A számítógépes vírusok azonban a Brainnél sokkalta régebbiek. Az első vírusokat még a 70-es években készítették, a világ legelső ismert vírusa a Creeper volt amely a Tenex operációs rendszert használó számítógépek hálózatán terjedt. A Creeper kiirtására hozák létre a Reeper nevű programot, ez az első ismert vírusirtó. A "számítógépes vírus" kifejezést először a neves elméleti víruskutató Fred Cohen használta 1983-ban egy tudományos munkában.
Az azóta eltelt idő alatt több mint 150 ezer vírust észleltek, és ez a szám gyorsan növekszik, csak az elmúlt hat hónapban 40 ezerrel emelkedett az ismert kártevők száma. Az első vírus megjelenése óta a legnagyobb változás nem a vírusok típusaiban vagy azok mennyiségében történt: sokkal inkább a víruskészítők szándékaiban. "A legnagyobb változás kétségkívül az, hogy a vírusokat már nem amatőrök írják kedvtelésből, hanem bűnöző csoportok, mégpedig anyagi haszon reményében. Ráadásul semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a jövőben megváltozna" -- mondta Mikko Hyppönen, az F-Secure kutatási igazgatója.
A hajlékonylemezekkel együtt már hosszú ideje eltűnt bootvírusok viszonylag sokáig, egészen 1995-ig hódítottak, köztük volt a hírdhedt Brain egyik leszármazottja is, amelyet 1992-ben fedeztek fel. A vírusok jellemző terjedési mechaniuzmusa a korai Windows operációs rendszerek és a rajtuk futó alkalmazások (főleg a Word és az Excel) sebezhetőségeit kihasználó makróvírusok megjelenésével változott meg, a makróvírusok négy éven át uralták az informatika világát.
A Windows 95 megjelenése a vírusok terjedése szempontjából is mérföldkő, ugyanis az operációs rendszert tartalmazó demólemez, amit a tesztelőknek küldtek szét, a Form vírussal volt fertőzött. Az első Windows 95-re írt vírus aztán 1996 januárjában jelent meg. Az internet elterjedésével megjelentek az e-mail férgek, amelyek közül egyes példányoknak a globális járvány eléréséhez csupán egy napra volt szükségük, ami nagyságrendi változás a floppyn terjedő kártevők terjedési sebességéhez képest.
Internetes férgek
A az egyik legelső ilyen e-mail féreg a Melissa volt, amely 1999 márciusának végén Ázsiából indulva széles körben pusztított, és hatalmas anyagi károkat okozott. A Melissa az Outlook hibáját kihasználva a számítógépen talált Word-dokumentumokat küldte tovább az Outlook címlistájában szereplőknek. A kártevő továbbfejlesztésével jött létre a szintén hírhedt Loveletter, amely 2000-ben a Melissához hasonlóan óriási károkat okozott, mivel terjedésével megbénította a vállalatok és intézmények levelezőrendszereit.
2001-ben a hálózati férgek (mint például a Blaster és a Sasser) megjelenésével a kártevők terjedési ideje pár órára csökkent. Ezek a férgek automatikusan és megkülönböztetés nélkül megfertőztek minden olyan internetre csatlakoztatott windowsos PC-t, amely nem rendelkezett megfelelő védelemmel. A Blaster azzal kergette őrületbe a számítógépek felhasználóit, hogy néhány percenként menthetetlenül újraindította a gépet.
Az e-mail és a hálózati férgek jelenleg is pusztítanak az informatika világában -- tavaly is ilyenek okozták a legtöbb fejfájást. Ezek a kártevők ráadásul legtöbbször nem is az adatokban okozzák a legnagyobb kárt, hanem a tömeges terjedésükkel megbénítják a vállalatok hálózatait, elérhetetlenné téve a levelezőszervereket, lehetetlenné téve a kommunikációt. "Már vannak arra utaló jelek, hogy a jövőben a rosszindulatú kódok szerzői a laptopok WLAN hálózatait fogják megcélozni az automatikusan terjedő férgekkel" -- mondja Hypponen. "Bármi is legyen a következő lépés, érdekes lesz látni, hogy milyen típusú vírusokról beszélhetünk majd húsz év múlva -- lehet, hogy a számítógépes vírusok házakat is megfertőznek majd?"
A vírusok történetük során szinte egybeforrtak a Microsoft operációs rendszereivel, a valóság azonban az, hogy a többi operációs rendszerre is léteznek vírusok, a közvélekedéssel ellentétben még Linuxra vagy Mac OS-re is. Igaz, ezek kisebb nyilvánosságot kapnak, hiszen a Linux vagy a Mac OS felhasználói bázisa elenyésző a Windowséhoz viszonyítva, így egy-egy víruskitörés veszélye is sokkal kisebb és kevesebbeket is érint, a kártevők ritkán kerülnek a lapok címoldalára vagy a hírcsatornák műsorába.