Rosszabb vagy a spammereknél!
Minden nap tapasztaljuk és a statisztikák is bizonyítják, a beérkező e-mailjeink nagyobb része haszontalan szemét, és alig néhány valóban érdekes, fontos van közöttük. Nem csak a hagyományos értelemben vett spamekről beszélek, amelyek ismeretlen feladóktól érkeznek, életstílus drogokat, hamis Rolexeket és szoftvereket akarnak eladni -- ha éppen nem adatainkat lopnák el, vagy egy vírust akarnának gépünkre juttatni --, hanem a sok közleményről, értesítőről, hírlevélről, listás levelekről, babonás vagy (ál)karitatív körlevelekről is. Nem számít, együtt élünk a zajjal, megszoktuk.
A karácsonyi és szilveszteri ünnepek közeledtével azonban egészen új gonosz üti fel a fejét. Bár ünnep minden évben van, sőt többször is, az évvége közeledtekor a többség láthatóan romantikus, szentimentális hangulatba kerül, vagy legalábbis próbál ilyenbe kerülni, amit a szokásoknak megfelelően igyekszik másoknak is kifejezni. Az "analóg", "offline" korban ehhez minimum telefonálgatni, vagy üdvözlőlapozni kellett, ma viszont az üzenetküldés akár tömegek részére is elérhető néhány kattintással.
Az év egészében megedződött, a szelektív figyelmünk által felállított áthatolhatatlan fal, a marketingesek rémálma pedig egyszeriben összeomlik, és kudarcot vall -- és bennem is meghal egy kicsit valami. Azt megszoktam már, hogy az ismeretlen Jennifer valójában nem nekem írt, csak egy vagyok a több millió internetező közül, akikkel látszólag randizni akar, vagy legalább egy síkosítót eladni nekik. Tudjuk, hogy a listákon legtöbbször blődségeket írnak, hogy a hatszorosan továbbított "küldd tovább" tárgyú leveleket egyből kukázni kell.
Ismerősöktől, barátoktól mindig szívesen kapok levelet -- végülis ki nem. Főleg, ha a kölcsönös szimpátia ellenére régen nem beszéltünk már. A feladó láttán pillanatra feltörni készülő öröm azonban arra jó csak, hogy aztán a levél láttán a pofáraesést fokozza. Egy-egy röpke másodpercre elhiszem, valóban írtak nekem. De megnyitom a levelet és látom, hogy egy sablont kapok, rosszabb esetben tucatnyi ember között vagyok a címzettek sorában.
De van ennél még rosszabb is. A mai "mindent azonnal" világunkban SMS-ben kaphatunk értesítést, hogy levelünk jött, a most felfutó iwiw közösségi hálózat -- elszigetelt rendszer lévén -- szintén e-mailen értesít ha belső üzenetet kapunk, de akár említhetnénk a HWSW saját fórumát, ahol szintén van ilyen funkció. Jön az SMS, e-mail, és rohanok megnézni, pláne ha hölgytől jött, vajon mit kaptam -- Boldog Karácsonyt Minden Kedves Ismerősömnek. Kösz szépen, tényleg.
Telnek a napok, közeledik az ünnep, sűrűsödnek a jókívánságok -- ezzel párhuzamosan pedig fokozódik a frusztráció, és már pillanatokra sem tör elő jó érzés egy-egy személyes üzenet láttán, inkább a Matulára való fordulatok. Mert ezek az üzenetek valójában személytelenek. Eddig egyetlen olyan karácsonyi üzenetet sem kaptam, amelyiket személyesen nekem írtak volna (nem sablonba illesztve a nevem), pedig annak korlátozott példányszámban, számomra kedves emberektől még örülnék is.
Most nem térek ki a szerkesztőség másik mumusára, az SMS-ben érkező sablonos kívánságokra, és a Szenteste előtt érkező versekre, a lényeg ugyanaz: ebből nem kérünk. Köszönjük. Az viszont biztos, hogy a Karácsonynak van a világon a legjobb multi-level marketingje.
Véleménye van?