Szerző: Ady Krisztián

2005. július 8. 11:29

Körmünkre égnek a megabájtok

Japán kutatók újabb fantasztikus regényekből ismerősnek tűnő adatrögzítési eljárást fejlesztettek ki, mely akár hónapokig tartó formában lesz képes lézergravírozási eljárással akár 5 megabitnyi, azaz valamivel több mint fél megabátjnyi adatot vésni az ujjainkon lévő körmünkre. A lézerimpulzusok segítségével, optikailag rögzített adatok később bármikor visszaolvashatók, legalábbis addig, amíg a természetes hordozófelület ki nem cserélődik, vagy meg nem sérül.

[HWSW] Japán kutatók újabb fantasztikus regényekből ismerősnek tűnő adatrögzítési eljárást fejlesztettek ki, mely akár hónapokig tartó formában lesz képes lézergravírozási eljárással akár 5 megabitnyi, azaz valamivel több mint fél megabátjnyi adatot "vésni" az ujjainkon lévő körmünkre. A lézerimpulzusok segítségével, optikailag rögzített adatok később bármikor visszaolvashatók, legalábbis addig, amíg a természetes hordozófelület ki nem cserélődik, vagy meg nem sérül.

Bármilyen adat rögzíthető

A Yoshio Hayasaki és kollégái által kifejlesztett eljárással lényegében bármilyen adatot rögzíthetnek a körmünkre, legyenek azok személyes információk, azonosítók, bankkártya adatok, vagy bármi más. A felírt adat leolvasásához mindössze egy fluoreszcens fénnyel ellátott mikroszkóp kell. A speciális lézerrel alkotott, szabad szemmel láthatatlan pontok világítani kezdenek a bevilágítás hatására.

Az előzetes vizsgálatokat egy 2 x 2 x 0,4 mm-es körömdarabon végezték, melyen rendkívül rövid impulzusú, 800 nm-es hullámhosszú lézersugárral 3,1 mikronos pontokat tudtak létrehozni, ezek adják lényegében az adatok "bitjeit". A motorizált folyamat során 5 mikronos teret hagytak az egyes pontok, 20 mikronost az egyes rétegek között.

Akár több rétegben is

Az adatokat ráadásul optikai trükkök segítségével több rétegben is el lehet helyezni a szerves anyagban, melyet a mikroszkóp fókuszának módosításával lehet később rétegenként visszaolvasni. A fluoreszkáló jel még a rögzítést követő 172-edik napon, azaz fél év után is változatlanul visszaolvasható volt.

Az előzetes tesztelések egy eltávolított körömdarabon folytak, ezért a japán kutatók most egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgoznak, mely egy normál ujjon is használható lenne. "Ki fogunk fejleszteni egy olyan lézeres rendszert, mely a rögzítőbe helyezett, esetlegesen bemozduló ujj mozgását is kompenzálni fogja" -- mondta said Yoshio Hayasaki.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról