Több mint tízezer kétmagos Opteront tartalmaz a Cray új szuperszámítógépe

[AP/HWSW] Ha minden a tervezett út szerint halad és a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak, akkor még év vége előtt megépülhet a világ leggyorsabb, nem titkosított tudományos célokra használható szuperszámítógépe, a Jaguár. Az amerikai Oak Ridge National Laboratoryban épülő, Cray XT3 egységekből felépülő monstrum hétfőn 20 szekrényre bővült, így elméleti maximális számítási teljesítménye -- a 1920 darab AMD Opteron processzor által -- jelenleg körülbelül másodpercenként 9-10 ezer milliárd lebegőpontos művelet (teraflops).

Ha az elképzelések megvalósulnak, május másodikán megduplázódik a telepített XT3 egységek száma, június végére pedig újabb 16 érkezik. A további bővítés a finanszírozástól függ: amennyiben a megfelelő összeg rendelkezésre áll, a Cray szeptember 30-ra, az amerikai kormányzati pénzügyi év lezárása előtt 120 egységre bővíti a Jaguárt, számítási csúcsteljesítményét pedig 100 teraflopsra növeli. Ezzel a teljesítménnyel minden bizonnyal az élmezőnybe ugrik majd, hiszen a jelenlegi csúcstartó nem hivatalos eredménye 135 terflops másodpercenként.

Ha kicsit utánaszámolunk, akkor ez a teljesítmény még elméleti 3 GHz-es Opteronokkal sem lenne megközelíthető. A jelenlegi konfiguráció valószínűleg 2,4 vagy 2,6 GHz-es Opteron 15x processzorokat tartalmaz. Százhúsz XT3 szekrény legfeljebb 11 520 darab Opteronnak adhat otthont, amelyek csúcsteljesítménye másodpercenként 55-60 teraflops között alakulhat. A különbségre egy ésszerű magyarázat látszik: a szeptember 30-ra elkészülő Jaguár már a még be sem jelentett kétmagos Opteron chipeket használná.

A Főnix, 504 Opteronnal a fedélzeten

Oak Ridge-ben található jelenleg egy másik Cray szuperszámítógép. Az X1 típusú, Főnix becenévre hallgató masina jelenleg a 29. leggyorsabb a világon, 6-7 teraflopsos kapacitásával. A hosszú távú tervek alapján 2007-re a szintén folyamatosan továbbfejlesztett X1 és az XT3 egyesítésével születik meg a Rainer, mellyel 250 teraflops lesz másodpercenként elérhető. A Főnix idejét főként a globális klímaváltozással és nukleáris fúziókkal, míg a Jaguárt anyag-, nanotechnológiai és biológiai kutatásokkal kötik le.