Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2004. november 12. 09:13

Három év még nem, de százezer forintos büntetés már járt spamelésért

[HWSW] Év eleje óta keményedni látszik a spam elleni harc Magyarországon: az egyszerre két törvénybe is ütköző kéretlenlevél-küldésért százezer forintos büntetés vagy akár három évig terjedő szabadságvesztés is járhat, továbbá lefoglalhatják a spammelésre használt informatikai eszközöket és bezárhatják a spammer irodáját. A szankciók közül egyelőre csak a pénzbüntetést vették elő kelléktárukból a hatóságok -- igaz, azt már többször is.

Százezerbe is kerülhet egy kéretlen levél

Azok a hazai spammerek, akik e-mail címek gyűjtögetésével alapozzák meg tevékenységüket -- feltéve, hogy a címek gazdái nem járultak hozzá az adatkezeléshez -- az adatvédelmi törvényt sértik meg, és a büntető törvénykönyv rendelkezése alapján akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Ilyen büntetés kiszabásáról nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy egy spamből bírósági ügy lett volna.

Idén év elején a fogyasztóvédelem vette át a stafétabotot a spam elleni küzdelemben a korábbi illetékes hatóságtól, a Hírközlési Felügyelettől. Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy idén már 30-40 bejelentés érkezett hozzájuk, melyek mindegyikét reklámfelügyeleti eljárás keretében vizsgálták.

Egy esetben bizonyosodott be, hogy a bejelentő korábban valóban hozzájárulását adta egy vállalatnak hírlevél küldésre, ám később erről megfeledkezett, és feljelentette a spamnek vélt levél küldőjét. A többi esetben beigazolódott a spammelés gyanúja, a felügyelőség pedig a tevékenység megtiltását, illetve -- gyakrabban -- ötvenezer forintos pénzbírságot szabott ki. Néhány esetben -- visszaeső spammerekre -- százezer forintos bírságot is kirótt a hivatal.

Kevés a magyar spam

Mindez persze csak a jéghegy csúcsa -- fogalmazott Kolozsi --, hiszen a kéretlen levelek többsége külföldről érkezik. Ilyen esetben lehetősége van a hatóságnak a külföldi fogyasztóvédelmi társszervek felé jelzést tenni, ám a szervezetek közti még szorosabb együttműködésre van szükség a hatékonyabb fellépéshez. Kolozsi kiemelte, hogy nemcsak a nem kívánt levelek okozta bosszúság lehet az eljárás alapja, hanem a fogyasztó vagyoni érdekeinek veszélyeztetése: azaz a kéretlen levélben szereplő hamis vagy megtévesztő reklámajánlat is. Kolozsi elmondta azt is, hogy a jogi szabályozáson túl feltétlenül szükség van a szakmai szervezetek összefogására és fellépésére is: etikai kódexek kialakítására és önszabályozásra.

Hasonló gondolatot fogalmazott meg tegnapi sajtótájékoztatóján az Axelero is: szakmai összefogást sürgetett a kéretlen levelek elleni küzdelemben. A szolgáltató tágabb értelemben kezeli a spam kifejezést, nemcsak a kéretlen reklámot, de a vírusokat és a vírusfertőzési értesítéseket is idesorolja. A tág definíció alapján született becslésben az Axelero az interneten zajló levélforgalom 60-70 százalékát sorolja a kéretlen vagy felesleges levelek közé, s tapasztalata szerint ezeknek a leveleknek a 99,9 százalékát külföldről kapjuk.

A szolgáltató nem tartja hatékonynak az állami szabályozást, s szakmai összefogást sürget. Ennek érdekében az Önszabályozó Reklámtestület, az Internetszolgáltatók Tanácsa és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte tagjai közt az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Az állam szerepe korlátozódjon a tájékoztatásra, valamint a vírus- és spamszűrő megoldások elérhetőségének támogatására -- hangsúlyozta Petrányi Dóra, az Axelero vezető tanácsadója. Tüdős András, a szolgáltató informatikai igazgatója elmondta: az Axelerónál az előfizetők biztonsága érdekében elvégzett fejlesztések költsége 50-100 millió forintra rúg.

Elnézőek a szolgáltatók

Hiába azonban az összefogás, az Internetszolgáltatók Tanácsának hálózathasználati irányelvei, ha maguk a szolgáltatók saját ügyfeleikkel kapcsolatban túlságosan elnézőek: azok az előfizetők, akik a szolgáltató infrastruktúráját használják spammelésre, legfeljebb figyelmeztetésben részesülnek, esetleg a szolgáltató rövid időre felfüggeszti a hozzáférést, de spamelésért még nemigen mondtak fel senkinek.

Noha tény, hogy a hazai spamek elenyésző részét képezik a kéretlenlevél-forgalomnak, mégis talán ezek a levelek a legbosszantóbbak. Míg a külföldi spamekkel szemben egy spamszűrő szoftver többé-kevésbé hatékonyan tud fellépni, a magyar nyelvű kéretlen levelek -- a nyelvi sajátosságok és a ritkább előfordulás miatt -- nem mindig akadnak fent a szűrőprogramokban.

Aki kéretlen e-mailt kap egy hazai vállalattól vagy magánszemélytől, jelenleg két dolgot tehet: csatlakozva az Index kezdeményezéséhez rendőrségi feljelentést tesz a személyes adataival való visszaélés miatt, vagy elküldi a spamet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fvf@fvf.hu címére, ahol a fogyasztóvédők ígérete szerint minden ügyet kivizsgálnak.

Véleménye van?

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról