Rádiós azonosítással ellátott útleveleket vezetne be az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok rádiófrekvenciás azonosítóchipeket integrálna az állampolgárok útlevelébe, hogy megkönnyítse, meggyorsítsa az azonosítást és megnehezítse a hamisítók dolgát. A projekt már a jövő év elején elindulhat, a műszaki problémák és a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére.

A 2001. szeptemberében lezajlott terrorcselekmények után az Egyesült Államok politikájában igen hangsúlyos szerepet kapott a terrorizmus elleni védekezés, a határvédelem. A kormányzat a közelmúltban négy jelentős technológiai céget kért fel az elektronikus útlevelek, "e-passportok" kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére. A vállalatok közül már az év végén kiválasztják azt, amely végrehajthatja a projektet.

A világ egyik legértékesebb dokumentuma

Amennyiben minden a tervek szerint zajlik, jövő tavasszal már az állampolgárokhoz kerülhetnek az első e-útlevelek. A kormányzat 2005-re egymilliárd, rádiós azonosítással ellátott útlevél kiadásával számol, 2006-ban pedig már az összes új útlevél tartalmazni fogja a chipet. "Az amerikai útlevél a világ egyik legértékesebb dokumentuma" -- mondta Angela Aggeler szóvivő. "Ha megnehezítjük a hamisítást vagy a visszaélést, máris sokat tettünk a biztonságunkért."

Az e-passportokban található apró chip a hajszálnál is vékonyabb és könnyen beépíthető az útlevél fedőlapjába. A chipen tárolhatóak a tulajdonos személyi adatai, a fotója, esetleg az ujjlenyomata és íriszfényképe is. Ezeket az adatokat a határátlépésnél össze lehet vetni a kormányzati számítógépes rendszerben tárolt adatokkal és a tulajdonossal. Amennyiben eltérés jelentkezik, az gyanús cselekményre -- hamisításra, visszaélésre -- utalhat.

A felhasznált rádiófrekveniás azonosítóchipek (RFID) hasonlatosak ahhoz, amelyeket a kereskedelem és logisztika több területén is használnak, azonban biztonsági szempontból lényegesen többet tudnak azoknál és persze tartósabbak, legalább 10 évig működnek és sértetlenül megőrzik az adatokat. A fejlettebb funkciók miatt a chipek drágábbak is, mint a "hagyományos" RFID alkatrészek. Becslések szerint az útlevelek "elektronizálása" darabonként 10 dollár körüli összeget emészt fel, az igénylőknek ezért hamarosan 10 dollárral többet kell majd fizetni értük. Jelenleg az Egyesült Államokban egy új útlevél kiváltása 85 dollárba (~17 ezer forintba) kerül, a megújításért pedig 55 dollárt (~11 ezer forintot) kell fizetni.

Műszaki problémák

Az e-passportokban használt chipek elég memóriát tartalmaznak ahhoz, hogy arcképet is tároljanak, így összekapcsolhatók arcfelismerési rendszerekkel. Az amerikai kormányzati szervezetek hamarosan megkezdik ilyen rendszerek telepítését a nagyobb repülőtereken, kikötőkben és más helyeken. Az arcfelismerő rendszerek összehasonlítják az útlevélben tárolt digitális fotót és a tulajdonos arcát.

Sokan attól tartanak, hogy az arcfelismerés eleinte nem fog megbízhatóan működni. A brit kormány nemrégiben technikai problémák miatt bizonytalan időre elhalasztotta az arcfelismerésen és íriszfotón alapuló, biometrikus igazolványok tesztelését. Később lehetőség lesz akár ujjlenyomat tárolására is, így tovább növelhető a biztonság. Szakértők azonban felvetik, hogy ehhez minden útlevél-tulajdonosnak ujjlenyomatot kellene adnia, amelyet biztosan sokan nem vállalnának, mert ez némileg bűnügyi színezetű. Az Egyesült Államokba belépő külföldi állampolgároktól már most is kérnek ujjlenyomatot.

Diszkrimináció?

A műszaki problémák mellett a személyiségi jogi aggályok is hátráltathatják az elektronikus útlevelek bevezetését. A rádiós azonosítóchipek által kibocsátott jeleket ugyanis pár méterről akárki leolvashatja, aki rendelkezik megfelelő berendezéssel és valahogy feltörte a felhasznált titkosítási algoritmusokat. A projektben résztvevő négy cég egyike, az Infineon összesen 50 különféle titkosítást alkalmaz a chipekben. Az illegálisan megszerzett adatok később bűncselekményben is felhasználhatók, vagy akár hamisításra is alkalmasak lehetnek.

Több jogvédő szervezet petícióban tiltakozott az elektronikus útlevelek bevezetése ellen, mivel azok személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Pesszimista vélemények szerint semmi sem indokolja a rádiós azonosítást, az amerikaiak csupán azért döntöttek e megoldás mellett, mert így távolról, észrevétlenül ki lehet szúrni a tömegből az amerikai és nem amerikai embereket, ami végő soron diszkriminációt jelent.