Szerző: Bodnár Ádám

2004. október 12. 14:04

Már nem a Kazaa a fájlcserélők királya

Már nem a Kazaa a legnépszerűbb fájlcserélő szoftver -- állapította meg az amerikai BayTSP, amely többek között internetes felhasználási szokásokat figyel. Szeptemberben napi átlagban 2,48 millió internetező csatlakozott a Kazaa hálózatához, az eDonkey ezzel szemben már 2,54 millió felhasználót vonzott. Már korábban is megtörtént, hogy az eDonkey egy-egy napra átvette a vezetést a Kazaa-tól, azonban egy egész hónap minden napját figyelembe véve most először taszította le a trónról a Kazaa-t.

Már nem a Kazaa a legnépszerűbb fájlcserélő szoftver -- állapította meg az amerikai BayTSP, amely többek között internetes felhasználási szokásokat figyel. Szeptemberben napi átlagban 2,48 millió internetező csatlakozott a Kazaa hálózatához, az eDonkey ezzel szemben már 2,54 millió felhasználót vonzott. Már korábban is megtörtént, hogy az eDonkey egy-egy napra átvette a vezetést a Kazaa-tól, azonban egy egész hónap minden napját figyelembe véve most először taszította le a trónról a Kazaa-t.

A Napster bezárása utáni korszakban egyértelműen a Kazaa volt a legnépszerűbb fájlcserélő, azonban népszerűsége az utóbbi év során egyre csökkent. Ez részben az amerikai lemezkiadók által indított pereknek is köszönhető, ugyanis a jogi lépéseket főként Kazaa-felhasználók ellen foganatosították, ami nyilván sokakat elriasztott a hálózat használatától. A felhasználói létszám visszaeséséhez vezetett még, hogy a Kazaa kliensben megjelentek a spyware-ek, azaz a felhasználói szokásokat figyelő és azokat titokban jelentő programok.

Jogszerű-e a művek magáncélú letöltése az internetről?
Magáncélra általában igen. A letöltés maga a szerzői jog kifejezésével élve "többszörözés", amely kiindulópontként a szerző engedélyéhez kötött. E kötelezettség alól kivételt enged a törvény szabad felhasználásokról rendelkező fejezete. Az Szjt. 35.§ (1) bekezdés kimondja, hogy magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adattár esetén). Ez a szabály vonatkozik a letöltésekre is, méghozzá attól függetlenül, hogy a "feltöltés" jogszerű volt-e. (Artisjus)

A BayTSP véleménye szerint a DVD-írók olcsóbbá válása nyomán a fájlcserélő felhasználók ma már elsősorban nem zenéket, hanem filmeket keresnek, a nagyobb méretű, nem ritkán több gigabyte-os állományok cseréjére pedig az eDonkey, illetve az azonos hálózathoz csatlakozó eMule, xMule vagy Shareaza kínálnak jobb, gyorsabb megoldást. Az elsősorban kisebb fájlok forgalmazására kifejlesztett Kazaa technológiája ma már sok éves, bizonyos tekintetben elavultnak tekinthető.

Az eDonkey mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend a BitTorrent is. A BitTorrent a "hagyományos" fájlcserélőktől teljesen eltérően működik. Az állományokat a szoftver több kisebb részre darabolja és ha egy fájlnak egy ilyen része már megérkezett a felhasználó gépére, azt a többi BitTorrent-felhasználó máris elérheti az ő gépén is. Így gyakorlatilag minél többen töltenek egy állományt, az annál gyorsabban terjed. A BitTorrenthez csatlakozó felhasználók számát lehetetlen pontosan mérni, de az internetes forgalmat és felhasználói szokásokat figyelő CacheLogic szerint a forgalmazott adatmennyiség tekintetében a BitTorrent hálózat már a nyáron jóval felülmúlta a Kazaa hálózatát.

A fájlcsere a lemezkiadók legnagyobb mumusa: az ipar különféle érdekvédő szervezetei szerint a zenék internetes terjedésének jelentős szerepe van abban, hogy a lemezeladások világszerte fokozatosan visszaesnek. Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) jelentése szerint 2004 első félévében a világszerte eladott hanghordozók -- kazetták, lemezek, CD-k, zenei videók és DVD-k -- értéke éves szinten 1,3 százalékkal 13,9 milliárd dollárra csökkent, a kizárólag hangot tartalmazó médiák forgalma pedig 2,7 százalékkal esett vissza. Azt azonban még az IFPI is elismeri, hogy az eladások csökkenése megtorpanni látszik.

Hazánkban a helyzet hasonló: 2002-ben az értékesített hanghordozók értéke 7,9 milliárd forintot tett ki, ami drámai csökkenés a 2001-ben elért 9,1 milliárdhoz képest. 2003-ban az eladások 8,2 milliárd forintra növekedtek -- áll a MAHASZ honlapján. A hazai lemezkiadók érdekvédő szervezete szerint az illegális másolás és az internetes letöltés továbbra is komoly problémát jelent, a szövetség becslései szerint minden egyes itthon eladott CD-re három másolt jut.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról