Gerjesztett bizonytalanság a Google tőzsdei bevezetése körül
Az elmúlt évek talán legnagyobb horderejű tőzsdei bevezetése körül az utóbbi hetekben egyre nagyobb por kavarodik fel. A gazdasági, üzleti sajtóban sorra jelennek meg a Google üzleti modelljével, vezetési stílusával és tőzsdére lépésével foglalkozó írások, melyek általánosságban elmondható, hogy bizonytalanságot keltenek a vállalat papírjainak jegyzése körül.
Elemzők régóta arra figyelmeztetnek, hogy a Google gyakorlatilag egy lábon áll, tavalyi forgalmának több mint 95 százaléka ugyanis a szöveges keresési hirdetésekből származik, miközben egyre élesebb versennyel és lassuló piaccal kell szembenéznie. Ben Elgin a BusinessWeek magazin legutóbbi számában arra hívja fel a figyelmet, hogy a reklámozás ezen válfaja a Forrester Research előrejelzése szerint a tavalyi 94 százalékos növekedést követően idén már csak 45 százalékos, 2007-ben pedig mindössze 16 százalékos bővülést mutat -- az Egyesült Államokban.
Talán az Amerika-centrikus szemlélet számlájára írandó, hogy Elgin teljesen elfelejti figyelembe venni a világpiac Észak-Amerikához viszonyított éretlenségét és nagyságát. A Google nemzetközi bevételei az amerikainál sokkal magasabb ütemben emelkednek. Az idei első negyedévben a hazai forgalom körülbelül duplájára emelkedett, miközben a külföldi bevételek 170 százalékkal körözték le az egy évvel korábbit.
Miután a Google beindította a jegyzésre amerikai magánszemélyek számára is lehetőséget nyitó oldalát, néhány napja felröppent a hír, hogy a Google megsértette az értékpapír törvényt. Az amerikai értékpapír piaci és tőzsdefelügyelet (SEC) részére szerdán küldött iratokból valóban kiderül, hogy az alkalmazottak és tulajdonosok részére opciók és eladások révén juttatott 28 millió részvény szabálytalan módon nem került regisztrálásra. A jogi aggályokat elkerülendő a Google felajánlotta, hogy kamatostul visszavásárolja az érintett papírokat, egy meg nem nevezett, 5 százalékos részesedéssel rendelkező részvényes azonban visszautasította az ajánlatot.
Bár a Google eddig még ki sem tűzte a tőzsdei bevezetés időpontját, a legutóbbi pletyka szerint az máris halasztást szenvedett. Egy névtelenségbe burkolózódó forrásra hivatkozva a Wall Street Journal azt állítja, hogy az intézményi befektetők regisztrációja a vártnál lassabban halad, ezért a korábban tervezettnél egy héttel később indulhat meg a bevezetés.
| A holland aukció |
| A holland aukció során minden vevő ajánlatot tesz, hogy milyen áron az eladásra felkínált áruból, jelen esetben részvényből mekkora mennyiséget kíván megvásárolni. Az ajánlattétel lezárásával a legmagasabb árajánlattól lefelé indulva határozzák meg sorban a nyerteseket. A folyamat addig tart, míg a részvények el nem fogynak. A legalsó ár az úgynevezett elszámoló ár, amelyet minden nyertes fizet, tekintet nélkül arra, hogy ajánlata mennyivel haladja meg azt. Ez az ajánlattévőket minél magasabb árajánlatra ösztönzi. |
Nem tagadva, hogy a pénzügyi elemzők észrevételeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, a Wall Street és a pénzügyi világ felől érkező szkeptikus hangokat mégis erőteljes fenntartásokkal érdemes kezelni. A Google holland aukciós részvényjegyzése és kétszintes tulajdonosi struktúrája ellentmond a jegyzésből ráadásul közvetlenül kizárt befektetési bankok eddigi játékszabályainak. A tőzsdei bevezetés megszervezésével megbízott bankok ugyanis a szokásos eljárás szerint szabad kezet kapnak abban, hogy felmérjék a keresletet, megkeressék a befektetőket és ajánlatot tegyenek nekik. A bankok többnyire saját vagy jövőbeni ügyfeleiket keresték fel olcsó ajánlatokkal.
A bulin a tőzsdére vonuló cégen kívül mindenki jól jár: a megkeresett vállalatok és felsővezetők az alulértékelt árfolyam meredek emelkedésével rövid időn belül jelentős nyereségre tesznek szert, amiért cserébe pénzügyi szolgáltatásokkal a bonyolító bankot bízzák meg később. A Google ezt a szép hagyományt sérti meg holland aukciós jegyzésével, mellyel alapjában rengeti meg a bankok tőzsdei bevezetésben eddig betöltött szerepét.
A Google által megbízott Morgan Stanley és Credit Suisse First Boston az aukció miatt nemcsak nem fogja tudni saját klienseit helyzetbe hozni, hanem a korábban szokásos 7 százalék helyett mindössze 3 százalék jutalék üti a markukat. Amennyiben a Google jegyzése sikeresen lezajlik, úgy az precedenst teremthet a későbbiekben tőzsdére vonuló vállalatok előtt, érzékenyen érintve a bankvilág korábban bennfentes játékát. A Google eljárása ezért lehet irritáló egyesek számára, akik hangja talán túl hangosan hallatszik.