Interjú Fehér Péterrel, a TÖOSZ informatikai vezetőjével

HWSW: Mikor és kik alapították a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét? Milyen célokkal jött létre, kik a tagjai?

Fehér Péter: A TÖOSZ 1989. március 10-én jött létre azzal a céllal, hogy segítse a települési autonómia kibontakozását, közremûködjön egy önkormányzat-barát társadalmi, gazdasági, jogi környezet létrehozásában. Az alapításkori létszám: 152 település. A TÖOSZ alapvetõen az önkormányzatok képviselõ-testületei szövetségeként mûködik. A Szövetség munkájában jelenleg 1700-nál több település önkormányzata vesz részt. A TÖOSZ-tag településeken él az ország lakosságának több mint fele.

A településeken túlmenõen a Szövetség tagjai lehetnek az önkormányzati érdekképviseleti szervek, valamint megyei önkormányzatok közgyûlései is. Jelenleg öt önkormányzati érdekképviseleti szervezet (Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Budapesti Külsõ Kerületek Szövetsége, Dunamenti és Mezõföldi Önkormányzatok Szövetsége, Önkormányzatok Mátrai Szövetsége és a Pápakörnyéki Községi Önkormányzatok Szövetsége), valamint öt megye (Csongrád, Heves, Somogy, Szabolcs– Szatmár– Bereg és Zala) tagja a szövetségnek. A TÖOSZ tagjai a továbbiakban is csak helyi (települési, vagy megyei) önkormányzatok és érdekképviseleti szervei lehetnek. Az alapszabály természetes személyek tagságát, úgyszintén a pártoló tagság intézményét nem ismeri.

A TÖOSZ-t más önkormányzati érdekképviseletektõl nemcsak az különbözteti meg, hogy a legrégebbi és a legnagyobb taglétszámú, de az is, hogy valamennyi önkormányzati típust (község, nagyközség, város, megyei jogú város, fõváros és megye) magába foglalja. A politikai pártokkal párbeszéd folytatására törekszik, de azoktól függetlenül fejti ki szakmai tevékenységét. A TÖOSZ –tag önkormányzatokat a Szövetség szerveiben általában polgármesterek (ritkábban képviselõ-testületi tagok, vagy jegyzõk) képviselik, akik között szinte minden, az önkormányzati választásokon indult politikai párt vagy más társadalmi szervezõdés képviselõje megtalálható. A választás jellegébõl és eredményébõl következõen a képviselõk döntõ többsége független.

A TÖOSZ legfontosabb feladatai közé tartozik az az érdekfeltárás, érdekegyeztetés, érdekközvetítés, érdekvédelem, érdekképviselet, az önkormányzati mûködés fejlesztésének elõsegítése, az önkormányzati vagyon gyarapításának és eredményes mûködtetésének elõsegítése, az önkormányzatok együttmûködésének szakmai, szervezeti támogatása, valamint nem utolsósorban az információáramlás és kapcsolattartás elõsegítése a tagok között.

HWSW: Honnan származnak a TÖOSZ forrásai? Költségvetési támogatás, tagdíj, pályázat, esetleg más?

Fehér Péter: A TÖOSZ fõ bevételi forrását a tagok által rendszeresen fizetett éves tagdíj jelenti. Évek óta emelkedõ tendenciát mutat a pályázati úton elnyert -- állami vagy nemzetközi szervezetektõl származó -- támogatás mértéke.

HWSW: Milyen informatikával kapcsolatos tevékenységet végez a TÖOSZ?

Fehér Péter: Alapszabályunkban lefektetett elvünk az önkormányzati mûködés fejlesztésének elõsegítése: az informatika egyre inkább részét képezi az önkormányzati mûködésnek is. Így évek óta figyelemmel kísérjük a nemzetközi eredményeket, folyamatokat az e-kormányzás területén. Szervezett, komplex kezdeményezésként elõször 2002-ben kezdtük kidolgozni, majd 2003-ban megvalósítani az E-GO elnevezésû programunkat, amelynek fõ projektje az önkormányzati alkalmazások minõsítése, de ide tartoznak a kistérségi együttmûködés, a szabad forráskódú szoftverek, a térinformatikai megoldások valamint az elektronikus aláírás önkormányzati alkalmazása terén folyó minta-projektjeink is.

HWSW: Mikor merült fel az önkormányzati szoftverek minõsítésének igénye? Miért van erre szükség?

Fehér Péter: Az igény már jó ideje érzékelhetõ volt számunkra, gyakori megkeresések érkeztek mindkét oldalról hozzánk: az önkormányzatok megbízható, jól mûködõ megoldások ajánlását kérték tõlünk, míg a cégek velünk együttmûködve szerettek volna az önkormányzati informatika terén érvényesülni. Felelõsséget természetesen nem vállalhattunk hiteles információk nélkül, ezért komoly problémát jelentett számunkra e kérdés korrekt rendezése. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával, szakértõk bevonásával sikerült végre megvalósítani a nemzetközi, elsõsorban az osztrák és német példák tanulmányozása nyomán kialakult elképzeléseinket, amelyek az E-GO minõsítésben öltöttek testet.

A fõ cél a magas szintû elektronikus ügyintézési (e ügyintézési) és információs szolgáltatások bevezetésének támogatása, és ezzel az ügyintézés tér-és idõkorlátai csökkentésének, illetve kiküszöbölésének elõsegítése, az önkormányzatok szolgáltató jellegének erõsítése támogatása, az esélyegyenlõség biztosításával kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesülése elõsegítése.

HWSW: Miként profitálhatnak az önkormányzatok a minõsített szoftverek használatából?

Fehér Péter: A minõsítési rendszer célja ajánlások kidolgozása mind a helyi önkormányzatok számára, mind pedig az alkalmazásokkal foglalkozó fejlesztõ és szolgáltató szervezetek számára az e önkormányzat messzemenõkig történõ figyelembe vételével annak érdekében, hogy minõségileg megfelelõ, az önkormányzatok funkcionális igényeit magas szinten kielégítõ és technikai megoldásaikat tekintve is korszerû alkalmazások kerülhessenek kiválasztásra, bevezetésre, illetve kifejlesztésre. Olyan alkalmazások, amelyek valóban képesek megfelelõen támogatni a helyi önkormányzatokat, illetve a településeket és a térségeket a fentiekben bemutatott célok elérése érdekében.

Így közvetlen elõnyként az önkormányzatok számára úgy jelenik meg a minõsített szoftverek melletti döntés, hogy biztosak lehetnek benne, hogy a fejlesztésük -- amire rendkívül szûkösek a lehetõségek az önkormányzati szférában tapasztalható általános forráshiány miatt -- nem "szigetszerû", hanem része az országos folyamatoknak. Így akár támogatást is könnyebben remélhetnek a jövõbeni továbbfejlesztésért.

HWSW: Miért jó egy fejlesztõnek, ha szoftverét minõsítteti? Milyen versenyelõnyt jelent a piacon a minõsítés elnyerése?

Fehér Péter: Az önkormányzati informatika piacára való belépés a fent említett forráshiány miatt rendkívül nehézkes egy vállalkozás számára. Mivel közpénzrõl van szó, szolgáltatás oldalról alaposan meggondolandó, hogy érdemes-e felvállalni a tetemes elõkészítõ munkát is akár, anélkül, hogy bármilyen biztosíték lenne a sikerre: az önkormányzat megrendelésére. Az önkormányzatoknak nagyon meg kell gondolniuk, hogy mire, hogyan költik a közpénzt, amelybõl ráadásul évrõl évre kevesebb jut az önkormányzatoknak. Jelentõs többletfeladatokat kapnak az önkormányzatok mûködésük 1989-es kezdete óta, viszont az ezért törvényileg járó többletforrás biztosításáról rendszeresen megfeledkezik a központi kormányzat.

A minõsítésünk megszerzésével a fejlesztõ könnyebben el tudja adni termékét az önkormányzatoknak: egyrészt azért, mert a minõsített termékeket rendszeresen bemutatjuk az önkormányzatoknak, tehát megismerhetik. Másrészt azért, mert így biztosak lehetnek az önkormányzatok a termék minõségében, és abban, hogy ennek használatával további támogatást is remélhetnek a jövõben, hiszen a minõsítés elnyerése azt is jelenti, hogy az egy olyan alkalmazás, amely alkalmas a továbbfejlesztésre és a széles körben való közigazgatási használatra.

HWSW: Milyen alkalmazások vehetnek részt a minõsítésen? Csak egy speciális önkormányzati szoftver lehet minõsített, vagy akár egy egyszerû szövegszerkesztõ is, hiszen vélelmezhetõen ilyet is használnak az önkormányzati munkában?

Fehér Péter: Bármely, az önkormányzati munkában alkalmazható szoftver minõsítésre kerülhet: akár egy egyszerû szövegszerkesztõ is, ha annak újdonsága és elõnyei alkalmassá teszik a széles körben való önkormányzati használatra.

HWSW: A minõsítés során élveznek-e elõnyt a nyílt forrású szoftverek?

Fehér Péter: Igen, többlet-pontokat jelent. Az indok egyszerû: elsõdleges célunk az önkormányzatok támogatása, a verseny élénkítésével a költségek csökkentése, ugyanakkor a hatékonyság növelése érdekében.

HWSW: A minõsítés EU-konform? Ha igen, az azt jelenti, hogy az adott alkalmazást más, külföldi önkormányzat is bevezetheti? Számít-e a minõsítésnél az esetleges többnyelvûség?

Fehér Péter: Az E-GO minõsítés kompatibilis más EU-s tagállami minõsítõ rendszerekkel, így a minõsített alkalmazást akár egy külföldi önkormányzat is bevezetheti. A többnyelvûség természetesen elõnyt jelent. A rendszer azonban elsõsorban a hazai önkormányzatok segítésére fókuszál. A jelenlegi folyamatok azonban azt mutatják, hogy a többnyelvûség inkább azt a követelményt jelenti, hogy létezzen a szoftver magyar változata is.

Készült a TÖOSZ megbízásából