Egyelőre várni kell az internetes jogszabálykeresőre
Az interneten nem érhető el egységes szerkezetben a hatályos magyar joganyag. Erre hívta fel a figyelmet és kereste a megoldást az Infomediátor iroda ma délutáni kerekasztal-beszélgetésén. A beszélgetés során kiderült: noha valamennyi érintett jónak tartaná a hazai jogok internetes elérhetőségét, egyelőre számos kérdés tisztázatlan még ez ügyben: a közeljövőben nem is számíthatunk arra, hogy keresgélhetünk az interneten a törvények, határozatok és rendeletek között.
Ma a legnagyobb, ingyenesen hozzáférhető interneten található jogszabályi adatbázist a Kerszöv szerverén található. A -- nem túl hatékony -- keresővel is felszerelt weboldalon azonban csak az 1990. óta megjelent törvények és országgyűlési határozatok találhatók meg, a korábbi -- nemritkán mindmáig hatályos -- jogszabályok nem, mint ahogy az egyes miniszteri rendeletek is hiányoznak.
Az egyes minisztériumok oldalán néha egy-egy rendelet, vagy jogszabály megtalálható, ám például az Informatikai és Hírközlési minisztérium oldaláról hiányzik az egységes szerkezetű e-ker törvény, ami számos, az információs társadalommal összefüggő jogszabályt is tartalmaz. A minisztériumi weboldalak szerkesztői egyébként semmilyen koncepcióról nem tesznek tanúbizonyságot: egyes törvények és rendeletek elérhetők, míg mások nem, sőt, már hatályát vesztett joganyagok is előfordulnak a tárcák szájtjain.
Van tehát igény egy hiteles, teljes és ingyenes jogszabály-tárra, különösen azért, mert az állam a jogszabályok nem ismerésére való hivatkozást nem fogadja el, ugyanakkor az állampolgárok a gyakorlatban pénzért juthatnak hozzá a hatályos, egységes szerkezetű magyar joganyaghoz. Különösen égető a kérdés az uniós csatlakozás óta, hiszen számos eu-s norma május elseje óta hatályos hazánkban is -- legalábbis elvileg, mert ezek kihirdetése nem egy esetben elmaradt.
Dr. Papp Imre, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: maga a csatlakozási törvény mintegy 5 000, a teljes uniós joganyag pedig 80-100 ezer oldalt tesz ki. Meglepő módon az uniós jogszabályok egy része mér elektronikus formában elérhető, ám épp papíron nem. Ennek kapcsán felmerült, hogy ma Magyarország lakosságának csak alig több, mint a tizede rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezért nem is lenne szerencsés csak elektronikus úton közzétenni a jogszabályokat -- bár épp az EU részéről tapasztalható ezirányú törekvés is.
Az uniós joganyagok elvileg az europa.eu.int/eur-lex/ címen elérhetők -- gyakorlatilag azonban magyar nyelven mindössze egyetlen rendelet olvasható csak (a sors fintora, hogy ez a rendelet épp a teljes uniós joganyag máltai nyelven való közzétételét írja elő).
Megoszlottak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy mettől meddig terjed a joganyag elérhetőségének ingyenessége, illetve hogy egyáltalán következik-e az alkotmányból, hogy az állampolgárok ingyen férhetnek hozzá az egyesek szerint közvagyont képező joganyaghoz. Az is kiderült, hogy a jogalkotási törvény módosítására van szükség ahhoz, hogy az elektronikus formátumban való ingyenes hozzáférést az állam biztosítani tudja: ez a törvény a parlament kétharmados többségével módosítható, így megváltoztatása politikai alkuk kérdése.
Dr. Suba Ferenc, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor emlékeztetett: az Európai Unió pályázatokkal közvetlenül is támogatja azoknak a weboldalaknak a fenntartását, melyek egy-egy törvény magyarázatát, alkalmazásának lehetőségét tárja a nyilvánosság elé -- közérthető formában.
A beszélgetés során körvonalazódott, hogy a sokak által áhított egységes szerkezetű, hatályos magyar joganyag ingyenes elektronikus hozzáférhetőségéhez vezető úton számos lyuk tátong: közeli megjelenésére tehát nem lehet számítani.