Átgondolatlan kedvezmény: összesen 71 millió forintos bírság az Invitelnek
Egy tavaly nyári, átgondolatlanul szervezett akció miatt újra megbüntették az Invitelt: a még Vivendi korában indított akció kapcsán első ízben még tavaly augusztusban bírságolta meg a vállalatot a Hírközlési Felügyelet 16 millió forintra, most másodízben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is elmarasztalta a vállalatot, és 55 millió forintos bírságot rótt ki rá. A GVH adatai szerint az Invitelnek mintegy 18 millió forintos többletbevétele keletkezett, amit jócskán felülmúlnak az immár 71 millió forintra rúgó bírságok.
Mint emlékezetes: tavaly nyáron az (akkor még) Vivendi egy olyan akciót hirdetett, melyben a helyi és helyközi I-es irányú telefonhívásokért egységesen 45 forintott számlázott a beszélgetés idejétől függetlenül (az internethívásokra nem volt érvényes a kedvezmény). Az ajánlat annak volt kedvező, aki legalább 10 percet beszélgetett, az ennél rövidebb időre kiszámlázott 45 forintos díj azonban több volt, mintha normál díjszabás szerint bonyolódtak volna a hívások.
A Vivendi ugyan bevezetett egy négyjegyű számot, amivel mindenki a normál tarifa szerint telefonálhatott, azonban -- mint a GVH határozata megállapította -- a távközlési vállalat széles körű kampánya ellenére az előfizetők túlnyomó többsége korábbi hívásszokása szerint nem tárcsázta az előhívószámot, holott nem kívánt élni az akció által kínált átalánydíj lehetőségével.
A 45 forintos nyári akcióként elhíresült Vivendi-ötlet a versenyhivatal megállapítása szerint 18 millió forintos pluszbevétellel gazdagította a szolgáltatót, a bírságot pedig -- a GVH egyik elve szerint -- a jogtalan előny háromszorosában kell megállapítani, így az 55 millió forint lett.
A versenyhivatali határozat azonban korántsem jelenti azt, hogy az Invitel-ügyfelek telefonszámláján is jóváírnák az összeget. Ezt ugyan lehet kérni a vállalat ügyfélszolgálatán, de ha a szolgáltató elzárkózik ettől, csak bírósági úton érvényesíthető a kárigény. Vérné dr. Labát Éva, a versenytanács tagja lapunk érdeklődésére elmondta: ennek az az oka, hogy míg a versenyhivatali határozat a versenytörvény szempontjából vizsgálja a történteket, a kárigény tipikusan a polgári jog egyik eleme. A GVH nem is írhatná elő, hogy a vállalatok kártérítést fizessenek, mivel ezt a versenytörvény nem teszi lehetővé.
Labát Éva -- általánosságban, tehát nem a konkrét ügyhöz kapcsolódva -- elmondta, hogy egy versenyhivatali határozat még csak nem is jelenti azt, hogy egy polgári peres eljárás során biztosan megítélnék a kártérítést az ügyfeleknek. Míg a versenyhivatal egy objektivizált felelősségi rendszer alapján hoz döntéseket, a polgári eljárások során számos más szempont is érvényesül a bírói döntésekben. De -- tette hozzá a varsenytanács tagja -- nem is tudnak róla, hogy az érintettek egy-egy versenytanácsi döntés után belefognának egy kártérítési perbe, így konkrét tapasztalatokról sem tud számot adni.
Az Invitel érintett ügyfelei tehát -- ha a határozat jogerőre emelkedik -- kérhetik szolgáltatójuktól a túlszámlázás megtérítését. Az eset érdekessége egyébként, hogy mindkét hatóságnál ugyanaz a magánszemély kezdeményezte a vizsgálatot. A veszprém megyei magánelőfizető egyike volt azoknak, akiket felbőszített a szolgáltató akciója, s tiltakozásul a hatóságokhoz fordult panaszával.