Mégiscsak bánt a néni -- ráfizetéses lehet az össze-vissza kattintgatás
Továbbra is aratnak a modemes felhasználók figyelmetlenségét kihasználó, emelt díjas számot tárcsázó programok: nem csökkent -- igaz, a szakemberek szerint nem is nőtt -- azoknak a száma, akik egyes weboldalakon kattintgatva letöltenek és telepítenek úgynevezett betárcsázó programokat, majd a hónap végén negyven, de akár százezer forintos telefonszámlával is elkápráztathatják a családi költségvetés kézbentartóját.
A szabad szemmel is jól látható összeget tartalmazó telefonszámlákhoz úgy lehet jutni, hogy egyes -- jellemzően külföldi pornó- és warez -- oldalakon a felhasználó egy képre kattint, ám nem a csinos hölgy (vagy úr) alakját láthatja nagyobb méretben, hanem egy fájl letöltését kínálja fel az oldal.
Akik ezt a változó nevű, de minden esetben exe kiterjesztésű fájlt a gépükre töltik, sőt, még telepítik is, azok nem járnak jól: a programocska észrevétlenül megszakítja a modemes kapcsolatot, és egy emelt díjas, vagy normál, de borsos árú külföldi számot tárcsáz. Amíg a kapcsolatot meg nem szakítja a felhasználó, akár percenként ezer forintos hívás is ketyeghet neki, ami persze a hó végén a telefonszámla összegét jócskán megnöveli. Mivel a program telepítését a felhasználó kezdeményezte -- leggyakrabban persze oda nem figyelésből, tudatlanságból -- ezért nehéz is másnak a felelősségét keresni.
Gergátz Ildikó, a Matáv lakossági szolgáltatások üzletágának igazgatóhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta: a külföldi hívások magas számlái miatti reklamációk számának emelkedéséről nem tud beszámolni, ellenben fokozott újságírói érdeklődést tapasztalnak a betárcsázóprogramokkal kapcsolatban.
Az igazgatóhelyettes asszony elmondta: ezeknek a számláknak az összegéből nem tudnak engedni, hiszen a hívások transzfer- és végződtetési díját a Matávnak is meg kell fizetnie a külföldi társszolgáltatók felé. Méltányosságból -- egyedi elbírálás alapján -- az előfordulhat, hogy részletfizetési kedvezményt adnak a borsos számlák kiegyenlítésére.
Gergátz szerint elkerülhető lenne a baj, ha az internetezők kérnék a szolgáltatójuktól, hogy nemzetközi hívást csak egy, az előfizető által ismert négyjegyű kód bepötyögését követően tudjanak kezdeményezni. Ez a szolgáltatás amellett, hogy nem akadályozza a külföldi rokonok, ismerősök felhívását, lehetetlenné teszi az óvatlanul a számítógépre applikált betárcsázóprogramok működését, hiszen a kódot csak a telefon tulajdonosai ismerhetik. A Matáv egyébként havonta 262,50 forintért kínálja a nemtzetközi hívások kódolt védelmét.
Az igazgatóhelyettes szerint egyébként a netezz.matav.hu oldalon is felhívják a figyelmet a leselkedő veszélyre, valamint a következő havi telefonszámla mellékleteként megküldött tájékoztató füzetben is szót ejtenek majd a betárcsázóprogramokról. A netezz.matav.hu oldal tanfolyamán egyébként semmilyen kézzelfogható ötletet nem találtunk azon az intésen kívül, hogy a netezők legyenek elővigyázatosak.
Az Invitel külső kapcsolatok és szabályozási igazgatóhelyettese, Vidos Tibor sem tudott beszámolni a reklamációk számának növekedéséről. Vidos szerint már két ízben tájékoztatták előfizetőiket a szolgáltató hírlevelében, és a következő számban is szót ejtenek a betárcsázóprogramokról. Az Invitel sem engedi el a kéretlenül létrejött nemzetközi hívások díját, a legtöbb, amit tehetnek, a részletfizetési lehetőség biztosítása.
Kuslits Béla, a Nemzeti Hírközlési Hatóság piacfelügyeleti osztályának vezetője elmondása szerint nem készítettek statisztikákat a panaszokról, így a betárcsázós programok miatti panaszok emelkedéséről vagy csökkenéséről sem tud beszámolni, ugyanakkor jelezte, hogy régi ismerős a hatóságnál az ilyen jellegű reklamáció. Kuslits ugyanakkor emlékeztet arra is: ha nőtt volna az ilyen panaszok száma, az sem lenne releváns adat, hiszen az internetezők száma is folyamatosan emelkedik.
Hatóságként azonban az NHH sem tud mit tenni: egyrészt nincs nyomozati jogkörük, hogy kiderítsék például egy pornószájt üzemeltetőjének kilétét, másrészt korántsem biztos, hogy például egy jersey-szigeteken bejegyzett vállalkozást felügyelő hatóságnál elérhetnék a szolgáltató megbüntetését -- a kártérítésről nem is beszélve. Ez a fajta visszaélés ugyanis nincs nevesítve sem a hazai, sem az európai uniós jogszabályokban, mint büntetendő trükk, de ha büntetőtétellé válna is, akkor sem tehetne semmit a hatóság, hiszen a behívóprogram által tárcsázott számok legtöbbször az Európai Unión kívüli országokban működnek.
Kuslits szerint valójában nem is jogsértésről van szó, hanem a joggal való visszaélésről. Nyilvánvaló a történtek átverés-jellege, ám végső soron a felhasználó az, aki nem a mégsem, hanem az igen gombot választja a program letöltésénél és telepítésénél, holott mint utóbb többnyire bebizonyosodik, fogalma sincs, pontosan mit is hagy jóvá.
Mégis bánt a néni! (A fotó csak illusztráció, a hölgy elérhetőségéről szerkesztőségünk nem ad felvilágosítást)
Miután a szerkesztőségünk tagjai körében végzett gyors, ám nem reprezentatív felmérés során mindenki beszámolt az ismerőseivel megesett hasonló esetekről, ám a hivatalok szerint a bejelentések, reklamációk száma mégsem növekedett, arra a következtetésre jutottunk, hogy a betárcsázások számának érezhető emelkedése mögött az elmúlt hetekben tapasztalt tavaszias idő állhat: az internetezők fókuszába egyre gyakrabban kerülnek szexoldalak, s jobb híján az egér gombját nyomogatják.
Egyelőre nincs más lehetőség, mint a modemes -- elsősorban Windows operációs rendszert használó -- internetezők felvilágosítása, és persze a felelősebb magatartás: egy szép mellre bökve a kurzorral, nem kell azonnal igent mondani a felmerülő kérdésekre.