SSD-t tesz grafikus kártyájára az AMD
Bemutatta új, munkaállomásokhoz kínált grafikus termékeit az AMD. A hagyományos kártyák mellett egy egészen egyedi verziót is kínál a cég, amely gigantikus lokális tárolót kap integrált SSD formájában.
Új grafikuskártya-sorozatot mutatott be az AMD. A Radeon Pro WX-re keresztelt széria a korábbi, munkaállomásokba szánt FirePro W helyére érkezik, így a termékeket elsősorban a professzionális tartalomgyártáshoz és fejlesztésekhez, valamint bizonyos mérnöki feladatokhoz szánja a vállalat. Első körben három konkrét modellt mutatott be az AMD, az igazi érdekességnek ígérkező, fedélzeti SSD háttértárat tartalmazó negyedik, Radeon Pro SSG (Solid State Graphics) tagról pedig nagy vonalakban beszélt a vállalat.
Utóbbit ennek ellenére érdemes részletesebben is taglalni, az AMD ugyanis ezzel egy egészen egyedi megoldást próbál meghonosítani. A kártyára két szabványos M.2 foglalat került, melyekbe SSD-k illeszkednek, a meghajtók összkapacitás pedig 1 terabájt vagy akár ennél több is lehet. Első körben mindez valamilyen MLC-s SSD-ből állhat össze, melyeket később akár a nagyobb tempóra és terhelhetőségre képes 3D XPoint chipes meghajtókra is lecserélhetnek.
Az egyelőre nem világos, hogy az SSD(-k) pontosan hogyan kapcsolódnak a Fiji GPU-hoz. Ehhez a GPU oldaláról optimális esetben kétszer kettő, vagy inkább kétszer négy dedikált PCI Express sáv lenne szükséges, ennek hiányában pedig kapcsoló chip kell, hasonló megoldást eddig jellemzően a két GPU-s kártyákon láthattunk. A Fiji grafikus processzor specifikációit ismerve valószínűleg utóbbi verziót alkalmazta az AMD, amennyiben pedig a koncepció beválik, úgy később erre a célra dedikált sávokat is építhetnek a GPU lapkájába.
Az AMD egyelőre csupán annyit árult el, hogy az SSD-k PCIe 3.0-s felületen kommunikálnak a GPU-val, de hogy pontosan hány sávon történik az adatcsere, azt egyelőre nem tudni. Valószínűleg az M.2 szabványban maximalizált mind a négy darabot bedrótozta a cég, az átviteli sebesség maximalizálása érdekében. Ez ugyanis a megoldás gyenge pontja, még az elméleti maximum is nagyon alacsony a GDDR5 memóriákhoz viszonyítva - az SSD-k "párhuzamosan kapcsolva" (RAID 0), 2x4 sávos módban is csak közel 8 GB/s-os sávszélességet nyújthatnak, még abban az esetben is, ha a NAND chipek egyébként ki tudják szolgálni ezt.
A fair összehasonlításhoz persze nem árt hangsúlyozni, hogy a GDDR és az SSD-ken található NAND memóriák között van egy fontos és alapvető különbség, hisz míg előbbi volatilis, addig utóbbi nem az, tartalmát az áramellátás teljes megszűnése után is megőrzi. E mellett egyértelműen a NAND mellett a szól a bitsűrűség, jelen állás szerint egyetlen flash chip 512 gigabájt kapacitású lehet, miközben a DRAM-ok kapacitása mindössze 4 gigabájtnál jár.
Az AMD többek között ezek miatt is helyezte a fedélzeti háttértárat egy teljesen külön rétegbe, amihez majd egy privát úton lehet hozzáférni. Emiatt pedig kártya meghajtóprogramja mellett a szoftvereket is módosítani kell, optimalizáció hiányában nem tudnák kiaknázni a rendelkezésre álló dedikált tárhelyet.
Nagyon érdekes, de mire jó?
A fejlesztés létjogosultságát a hatalmas adathalmazokkal dolgozó alkalmazásokkal magyarázza az AMD, egyes felhasználási területeknél (pl. altalajkincsek kutatása) kifejezetten szűkös a grafikus kártyákon található 16-32 gigabájt memória. Ugyan a munkaállomásokba szánt újabb Xeon processzorok akár 1,5 terabájt memóriát is képesek kezelni, ekkora kapacitás kiépítése rendkívül költséges, ami egy munkaállomás esetben nem feltétlenül fér bele a büdzsébe. Emellett ilyen esetben a GPU-nak a PCI Express buszon keresztül a CPU memóriavezérlőjéhez kell fordulnia, ami a terhelés mellett a késleltetést is növeli.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A munkaállomásokra inkább jellemező, 32-64 gigabájtnyi rendszermemória mellett esély sincs arra, hogy a 100 gigabájtos méretű worksetek a RAM-ban ücsörögjenek, ilyen esetben pedig a háttértárból kell beolvasni az adatokat, ez pedig már több szempontból is lassabban működhet mintha a kártyán található SSD-hez nyúlna a GPU, a késleltetés mellett a sávszélesség is alacsonyabb lehet.
Hogy mindez a gyakorlatban miképp működik majd, arra várhatóan csak jövőre derülhet fény, ugyanis a termék egyelőre béta fázisban van, csak a 10 000 dolláros fejlesztői kiadás rendelhető. Ennek segítségével elkezdődhetnek a szoftveres optimalizációk, hogy a 2017-es piaci debütálásnál már a releváns alkalmazások is profitálhassanak a rendhagyó fejlesztésből.
Kék Radeonok
A Radeon Pro SSG-nél kevésbé érdekes a WX sorozat azon három tagja, melyek már elnyerték végleges formájukat. Ez az ugyancsak Polaris 10-re épülő WX 7100 és WX 5100 mellett a Polaris 11-re alapozó WX 4100-at takarja, vagyis a konzumer szegmens után az AMD a vállalati kártyákat is frissítette a legújabb generációra. A legnagyobb, 7100-as jelölésű tag mérnöki, illetve különféle mozgóképes, valamint VR tartalmakkal kapcsolatos munkához készült. Az 5100-as modell termékfejlesztéshez (pl. játék), a legkisebb WX 4100 pedig CAD-hoz lehet jó választás az AMD szerint. A kártyák DisplayPort 1.4 és HDMI 2.0b csatolókkal érkeznek, így már az 5K felbontás sem lehet akadály 60 Hz mellett.
Az új sorozat tagjaira komoly garanciát kínál az AMD. Míg a FirePro W sorozat 3 éves jótállással érkezett, addig a Radeon Pro kártyákra már 3+7 évet kínál a vállalat. Emellett a felmerülő kérdésekre vagy problémákra egy 24/7-es ügyfélszolgálat próbál válaszolni, legfeljebb 5 perces várakozási idő mellett. Az árazásról egyelőre nincs információ, állítólag a WX 7100 1000 dollár alatti árcímkével érkezik, a másik két modell pedig értelemszerűen ennél olcsóbb lesz. A kártyák a negyedik negyedévben kerülnek piacra, a HP már biztosan épít munkaállomást az új sorozat egyes tagjaival.