Tovább ostromolja Európát a Huawei

Egy csokorba szedte legújabb vállalati IT fejlesztéseit idei HCC (Huawei Cloud Congress) rendezvénysorozatának prágai állomásán a Huawei. A cég a szerverek és tárolók mellett a szoftvereket, illetve a szolgáltatásokat is taglalta. Első helyen továbbra is a különféle nyílt megoldások szerepelnek, a Huawei továbbra is az "open" varázsszóba kapaszkodva próbálja még inkább megvetni lábát az európai piacokon, amire friss fejlesztéseik révén egyre jobb esélyük lehet.

Új x86 szerver az üzleti kritikus világba

A Huawei kiemelten foglalkozott a KunLun névre keresztelt legújabb szerverével, amit a világ első, (akár) 32 darab x86-os processzort (pontosabban foglalatot) tartalmazó üzleti kritikus kiszolgálójaként mutatott be. A Huawei nem véletlenül emelte ki az x86-ot, ugyanis IBM Power alapokon már létezik hasonló üzleti kritikus rendszer, tehát KunLun elsősorban az utasításarchitektúra miatt tekinthető egyedinek.

A rendszer technikai érdekessége, hogy az a Huawei saját fejlesztésű interkonnekt megoldását alkalmazza, mellyel a tervezők átugrották a Xeon E7 v3 processzorok korlátját, mely legfeljebb csak 8 processzor összekapcsolását tenné lehetővé. Az egyszerűen Node Controllerre keresztelt technológiát részleteiben nem taglalta a gyártó, annyi azonban kiderült, hogy a fejlesztéssel akár 64 darab Xeon processzor is összekapcsolható lenne.

A Huawei ennek egyelőre csak a felét használja ki, de a 32 foglalatos KunLun 9032 mellett szerényebb, 16 (9016), illetve 8 (9008) foglalatos konfigurációk is elérhetőek. A legerősebb kiszerelés 576 processzormagot, illetve 768 darab DDR4-es memóriafoglalatot tartalmaz, amivel a kiszolgáló legfeljebb 32 terabájt memóriával rendelkezhet, a háttértár számára pedig maximum 96 darab 2,5 hüvelykes SAS meghajtóhely állítható csatasorba. Mindezzel a 32 foglalatos rendszer első a SPECint_rate2006 eredmények rangsorában, egy hajszállal megelőzve az ugyancsak 32 foglalatos SGI UV 300-at.

A rendszer üzleti kritikus voltából adódóan kiemelten fontos a RAS 2.0, mely proaktív hibakezeléssel járul hozzá a kiszolgáló megbízhatóságához. Az operációs rendszertől teljesen függetlenül működő szolgáltatást dedikált firmware nyújtja, mely folyamatosan gyűjti és elemzi a szerver adatait, ennek megfelelően pedig akár automatikusan képes kiállítani a működésből a rendellenesen működő komponenseket, illetve erről tájékoztatni az üzemeltetőt. Ezen általánosnak tekinthető funkciók mellett a Huawei RAS 2.0 technológiája elsőként támogatja processzorok és a memóriamodulok online, azaz a rendszer leállítása nélküli cseréjét. A gyártó szerint ezzel a KunLun megbízhatósága kiemelkedően magas, 99,999 százalékos.

A számítási teljesítmény és megbízhatóság mellett a TCO-ra, azaz a teljes bekerülési költségre is kitért a Huawei. Az összevetésben a 16 foglalatos IBM Power 780-nal állították szembe a kisebb, ugyancsak 16 foglalatos KunLun 9016-ot. Ebben a relációban 40 százalékkal magasabb számítási teljesítményt, illetve 50 százalékkal alacsonyabb TCO-t mért a KunLun javára a gyártó, utóbbi persze részben az nyílt szoftveres ökoszisztémának köszönhető.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A KunLun kiszolgálók egyik felhasználási területeként az SAP HANA-t hozta fel a Huawei, az in-memory adatbázismotort már kvázi hitelesítették is egy 32 processzort és 24 terabájt memóriát tartalmazó KunLun node-on, mely átlagosan 11-szer bizonyult gyorsabbnak a nyolcfoglalatos FusionServer RH8100-nál.

FusionSphere 6.0

A Huawei a prágai HCC-t kihasználva formálisan Európában is útjára indította vállalati "felhős operációs rendszerének", a FusionSphere nevű OpenStack-disztribúciónak legújabb, 6.0-s verzióját, melyet privát, publikus, hibrid, vagy desktop felhők mellett szoftveresen definált hálózatokhoz, illetve virtuális szerverekhez ajánl a vállalat. A 6.0-s verzió a megbízhatóság mellett a biztonságon, illetve a kezelhetőségen és az automatizálhatóságon is javít, szokás szerint elsősorban a telekommunikációs szolgáltatók igényei szerint fejlesztve.

A FusionSphere úgynevezett erőforrásszigeteket használ, amibe a már meglévő erőforrások is elrendezhetőek, ide értve a fizikai szervereket, vagy harmadik féltől származó hypervisorokat, így a teljes infrastruktúra elosztható, szükség szerint akár dinamikusan is, a pillanatnyi igényeknek megfelelően. A 6.0-s verzió végponttól végpontig terjedő katasztrófa utáni helyreállítást és adatvisszaállítást, az utóbbihoz kapcsolható hoszt- és tárolóreplikáció mellett pedig a VIS aktív-aktív helyreállítás is támogatott. A legújabb kiadást az IBM és az SAP mellett már a SUSE is hitelesítette.

A Deutsche Telekom elsőként épített nyílt felhőszolgáltatást a Huawei fejlesztésére, a közelmúltban bejelentett, itthoni adatközpontban is futó Open Telekom Cloud a FusionSphere 6.0-ra IaaS képességeit használja ki. A szolgáltatás hardver- és szoftver beszállítója egyaránt a Huawei Technologies.

Európában sem könnyű

Miközben az anyaország vállalati IT piacán remekel a Huawei, addig Európában továbbra sem tartja kielégítőnek helyzetét, mondta el Zheng Ye-Lai, a vállalati IT-val foglalkozó részleg elnöke. A szakember az elkövetkező 2-3 évtől vár fordulópontot, szerinte nagyjából ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az európai befektetések meghozzák a várt hatást. A Huaweinek elsősorban azért (is) szívügye az európai terjeszkedés, mert fejlett piacok közül szinte csak ebben a régióban látják szívesen a gyártót. Amerika vagy Ausztrália kifejezetten ellenségesen viselkedik, a fejlett régiók közül így a kellő bővülési potenciállal kecsegtető Európa a legértékesebb célpont.