Váratlan húzás: Linuxra is jön az SQL Server
Az előzetes már kipróbálható, az első kereskedelmi kiadás jövő év közepére várható. A bejelentés microsoftos és linuxos oldalon egyaránt hatalmas meglepetést okozott, és egyelőre mindenki csak ízlelgeti. A miértre csak találgatások vannak, egyértelmű válasz nincs.
A Microsoft hosszas tesztelés után néhány nap múlva, a New York-i Data Driven rendezvényén fogja bejelenteni az SQL Server 2016 kereskedelmi változatát. A cég azonban az igazi bombát az éjjel dobta le: az SQL Servert Linuxra is kiadja. A legfontosabb funkciókat tartalmazó előzetes kipróbálására máris lehet jelentkezni - a teszt egyelőre nem nyilvános, a vállalat korlátozott számú résztvevőnek biztosít lehetőséget. A partnerek közül a Canonical és a Red Hat már bejelentette együttműködését a Microsofttal, a zárt teszteléshez ubuntus vagy Docker-képfájlt lehet használni.
A bejelentésben a felhős és vállalati üzletágat vezető Scott Guthrie ezeken felül kevés további részlettel szolgált, azokat a Microsoft bizonyára a hétvégi konferenciájára tartogatja. Az biztos, hogy innen még hosszú út vezet az első stabil, általánosan elérhető kiadásig, arra a redmondi cég szerint 2017 közepénél előbb nem érdemes számítani.
Guthrie szerint "a lépés lehetővé teszi, hogy az SQL Server konzisztens adatplatform legyen Windows Serveren és Linuxon, helyben (on-premise) és a felhőben egyaránt", de úgy fest, funkcióparitás nem lesz: egy szóvivő szerint a linuxos SQL Server csak bizonyos funkciókat kap meg a windowsos kiadásból, néhány képesség marad Windows-exkluzív.
Miért?
Jó kérdés. Azon kívül, hogy egy újabb nagy lépés a linuxos világ irányába, nehéz megfogni a döntés valódi célját és potenciálját. Linuxon számos nyílt forrású és kereskedelmi alternatívája létezik az SQL Servernek (például PostgreSQL, MySQL, MariaDB, MaxDB, Oracle Database, IBM DB2), és az eddigi információk alapján úgy tűnik, a Microsoft nem feltétlenül funkcionális felsőbbrendűséggel akar felhasználókat szerezni ezen a területen.
A Microsoft természetesen nagyvállalati szintű terméktámogatást nyújt a linuxos SQL Server mellé is. De ez sem tudja megkülönböztetni a mezőnyben, ilyennel rendelkezik szinte az összes fent említett adatbázis-kezelő mellé vásárolható profi támogatás, így ez sem lehet különösebben fontos érv az SQL Server mellett.
A legvalószínűbb az lehet, hogy a Microsoft észleli a linuxos ökoszisztéma nyomasztó fölényét felhős környezetben, ebből pedig jelenleg a windows-exkluzív SQL Server automatikusan kizárja magát. A cég az exkluzivitás megtartásával azt kockáztatja, hogy felhős környezetben az SQL Server (pusztán Windows-kötöttsége révén) versenyhátrányba kerül, és átadja a terepet az alternatív adatbázis-kezelőknek.
A megoldás a problémára a platformfüggőség meglazítása (analóg módon a cég desktopos és mobilos stratégiájával). A megközelítés egyébként nem friss, a vállalat az Azure-rel már jó ideje halad ebbe az irányba, bőven lehet válogatni a linuxos VM-ajánlatok között, de a linuxos szerverek részesedése még viszonylag alacsony (valahol 25 százalék körül), itt még bőven van növekedési lehetősége a Microsoftnak.
Néhány funkció biztosan elérhető lesz Linuxon is. De melyek?
A linuxos SQL Server feltételezésünk szerint elsősorban azoknak az ügyfeleknek lehet érdekes, amelyek már komplex belső linuxos ökoszisztémát építettek ki, rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, szakértelemmel, menedzsment-megoldással a platform kezeléséhez. És ugyan az SQL Server néhány megoldása miatt szívesen váltanának, a Windows Servert nem (vagy csak nagyon nehezen) tudnák beilleszteni a saját infrastruktúrába. A függőség megbontásával azonban már ezek a potenciális ügyfelek sem kényszerülnek az alternatívák használatára.
Egy másik potenciális piacot a jelenleg is SQL Servert használó cégek képezhetnek. Számukra megnyílik immár a lehetőség, hogy (a mindig fájdalmas) adatbázis-migráció nélkül költözzenek Windows Serverről Linuxra. Vagyis a lépés lehetővé teszi, hogy a Microsoft megtartsa ezeket az SQL Server-vásárlókat még abban az esetben is, ha azok operációs rendszert váltanak. A Windows Server és az SQL Server közötti árkülönbséget tekintve ez még a kisebbik rossz, az utóbbi ugyanis (kiviteltől függően) sokszoros bevételt hoz a Windows Serverhez képest.
Az adatbázis is platform
Végső soron úgy tűnik itt is az új generációs platform-logika érvényesül a Microsoftnál. A cég immár nem az operációs rendszert és a szorosan kötődő futtatókörnyezetet tekinti az egyetlen fontos platformnak, a cég egyre erősebb pozíciókat építi ki egy szinttel "feljebb" is. Ennek tudható be például, hogy az Office-kliensek már keresztplatformosak: nem a rendszert, hanem az ernyőként fölé húzott Office platformot erősíti már a cég.
Az SQL Serverre is egész ökoszisztéma épül, a különböző üzletiintelligencia-megoldásokkal, U-SQL nyelvvel, a sor hosszan folytatható. Ez a platform középtávon hatalmasat profitálhat az SQL Server függetlenedésével, mivel az ökoszisztéma sikere elképzelhetetlen a linuxos hídfőállás nélkül.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A szakmai fórumokat és a Twittert böngészve a bejelentés finoman szólva is megosztotta a szakembereket. Információink szerint a fejlesztés körüli titoktartás nagyon erős volt, a hír a hagyományosan jól értesült MVP-ket (most valuable professional) is meglepte. Az üzleti vonatkozás mellett természetesen rengeteg műszaki kérdés is felmerült, és mivel a Microsoft lényegében a semmiből lépett elő ezzel, válaszok nem nagyon vannak, legfeljebb érdekes találgatások.
Ha funkcióparitás nem is, de közös menedzsmentfelület vajon lesz-e? Lesznek-e platformközi migrációs lehetőségek, ehhez szükséges Microsoft-eszközök, vagy ezeket esetleg az egyes disztribúciók gazdái fogják biztosítani? A puszta marketingfogáson felül egyáltalán van-e az egésznek tényleges haszna? Kíváncsian várjuk a zárt teszt nyomán megjelenő első tapasztalatokat, ahogy a hétvégi konferenciát is - az biztos, hogy a Microsoft jó érzékkel kavarta fel az adatbáziskezelők viszonylagos állóvizét.