Mi lesz a felvásárolt adatokkal - az unió keményíthet?
Továbbra is probléma, hogy mi történik a felhalmozott adatvagyonnal a felvásárlásokat követően. Ez a szempont végre megjelent az uniós hatóságok látókörében is, vizsgálhatják a kérdést a felvásárlások elbírálásánál.
Az adatvagyont is a nagyobb felvásárlásokat, egyesüléseket megelőző hatósági vizsgálat egyik szempontjává emelné a német antitröszt felügyelet elnöke. A Sueddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Andreas Mundt szerint ez a tényező jelenleg nem számít az ellenőrzés lefolytatásakor, mert közvetlenül nem termel bevételt, megfelelő és egyértelmű jogi keretek nélkül pedig könnyű megtámadni egy erre alapozott korlátozó döntést. A felügyelet ezért egy hatfős bizottságot bízott meg a törvénymódosítások kidolgozásával, melyek jó eséllyel később egy uniós szabályozás alapjául is szolgálhatnak.
A téma egyrészt azért kerülhetett megint előtérbe, mert az Európai Bizottság tavaly meglehetősen aktívan, nagy hírverés mellett kezdte újra vizsgálni néhány piacvezető amerikai nagyvállalat (Amazon, Google, Qualcomm) európai ténykedését, de a távközlési szolgáltatók egyesüléseit is közelről követik a hatóságok. Margrethe Vestager versenyügyi biztos már egyértelművé tette, hogy egyik kiemelt feladatának tekinti a felvásárlások kontrollját és az egyes piacokon már domináns szereplők megregulázását, nemrég pedig külön is kitért az egy-egy kézben összpontosuló fogyasztói adatbázisokban rejlő veszélyekre.
Az adathalmozás egyre aggasztóbb, látványosabb méreteket ölt, ahogy a nagyok rendre vásárolják fel a kisebb, de rengeteg felhasználói adattal rendelkező cégeket. Startupok, eladásra játszó vállalkozások körében egyébként is megfigyelhető az adatvagyonra "gyúrás", mert sokszor nem is a kifejlesztett technológiáért, szolgáltatásért fizet a vevő, hanem a remekül hasznosítható felhasználói adatokért. Így van ez a nemrég felvásárolt SwiftKey esetében is, és így lesz akkor is, ha valamely cég végre megveszi a Foursquare-t.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A problémát az jelenti, hogy ez a terület viszonylag szabályozatlan, vagyis nem mindig tiszta, hogy mi történik felvásárláskor az addig összegyűjtött adatokkal. Az uniós szabályozás szerint a már megszerzett adatok továbbra is csak arra és úgy használhatóak, ami a gyűjtéskor érvényes adatvédelmi szabályzatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy implicit tilos például a megszerzett adatok összefűzése másik adatbázissal, az adatvédelem elvben csak szigorodhat, de nem lazulhat. Az új tulajdonos persze léptethet életbe új, módosított adatvédelmi szabályzatot, ezt azonban nem teheti retroaktívan, az csupán az újonnan gyűjtött adatokra lesz érvényes. A sztorit tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokban ezzel szemben rendkívül laza szabályozás érvényesül, ott gyakorlatilag a cégek saját belátására bízzák a hatóságok az adatvédelmi kérdéseket.
Ezzel a problémával egyébként a Google is szembesült, a cég korábban külön adatvédelmi szabályzatot tartott fenn különböző szolgáltatásai számára, és más-más elvek mentén gyűjtött információt a kereső és a YouTube például. Ezek az adatok az uniós szabályok szerint nem is vonhatóak össze, így amikor a Google mégis összefésülte az adatbázisokat, több tagországban is vizsgálat indult a cég ellen.
Persze tény, hogy az adataival fizető ember korában a többséget egyáltalán nem érdekli az információ koncentrálódása – az a lényeg, hogy a használni kívánt valami ingyen legyen. A probléma viszont az, hogy a tíz vagy százmillió, esetleg milliárdnyi ember által folyamatosan generált információfolyam és az ebből épülő adathalmaz egyrészt legyőzhetetlen versenyelőnyt, másrészt akár durva piacbefolyásolási lehetőséget is magában rejt.