A Foxconn megvenné a Sharpot
A világ legnagyobb elektronikai bérgyártója 5,3 milliárd dolláros ajánlatot tett a nagy múltú, de évek óta nehézségekkel küzdő japán vállalatra.
Miután évek óta kerülgeti a Sharp LCD-gyártó üzletágát, a Foxconn most mindent bele alapon inkább a japán vállalat egészét vinné - értesült belsős forrásokból a The Wall Street Journal (WSJ) és a Bloomberg is. Az ajánlat 625 milliárd jen, azaz 5,3 milliárd dollár, valamint a cég tetemes adósságállományának finanszírozása. A lapok információi szerint a Foxconn február elejéig, a Sharp esedékes pénzügyi jelentéséig szeretné döntésre vinni az ügyet.
A dolog pikantériája, hogy a Sharpra egy másik vevő, a japán állami hátterű Innovation Network Corporation of Japan (INCJ) befektetési alap is bejelentkezett. Ez nem meglepő - a szigetország politikai vezetése 2011-ben az INCJ révén nyúlt a Sony, a Toshiba és a Hitachi hóna alá, és a csökkenő forgalmú és az anyavállalatoknak egyre nagyobb terhet jelentő kijelzőüzletágakat egyesítve létrehozta a Japan Displayt.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Japánban nem szokás fejlett technológiával és komoly kutatás-fejlesztéssel rendelkező, hazai tulajdonú cégeket külföldi, és főleg más ázsai vevőknek eladni. Az INCJ ajánlata jól mutatja, hogy az ügy mennyire politikai színezetű: az állami befektetési alap csak a Foxconn által ajánlott összeg felét kínálja, az adósságrendezést pedig valószínűleg nem, vagy csak részben vállalná. A Bloomberg úgy tudja, a Sharp vezetése hajlik arra, hogy a vállalatot továbbra is japán kézben tartsa, így a Foxconn nem először maradhat hoppon a Sharppal való alkudozásban.
2012-ben sokáig úgy tűnt, hogy a bérgyártó 10 százalékos részesedést szerez a japán vállaltban, de az üzlet végül kútba esett - a Foxconn alapítója és vezérigazgatója szerint azért, mert a Sharp vezetése megvezette a cég valódi anyagi helyzetét és értékét illetően. Terry Gou végül magánbefektetőként vásárolta be magát a Sharp Sakai-i tévékijelző-gyárába, azonban minden jel arra mutat, hogy inkább teljes irányítást szeretne az Apple-nek és a Xiaominak is beszállító kijelzőgyártó divízió felett.
A Foxconn ugyanis bevételének jelentős részét az iPhone-ok és iPadek összeszereléséből és a népszerű eszközökhöz szükséges komponensek gyártásából szerzi. Az anyagköltségben legnagyobb értéket (még a processzoroknál is többet) képviselő kijelzőpanelek viszont nem tőle kerülnek ki, hanem a Sharptól, az LG-től és a Japan Displaytől. Ezek fejlesztése és gyártása viszont nagyon komoly kutatás-fejlesztést és gyártástechnológiát kíván, ezek a kompetenciák jelenleg hiányoznak a Foxconn repertoárjából, és nem valószínű, hogy a bérgyártó ezt saját kútfőből a belátható jövőben pótolni tudná vagy akarná.
Az akvizíciós alternatíva viszont szintén nem egyszerű. Japán forrásból a fent vázolt politikai vonatkozás miatt nehéz lesz bevásárolnia, a Samsung és az LG pedig irdatlan összegeket költ saját technológiái és gyárai fejlesztésére, azokat a két dél-koreai vállalat egyáltalán nem szándékozik eladni.
Tény viszont, hogy a Sharp nyaka körül nagyon szorul a hurok. A vállalat az elmúlt négy pénzügyi évben mintegy 9,5 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett el, a működés finanszírozására felvett hitelállományból pedig idén márciusban jár le egy 4,5 milliárd dolláros (belpiaci) kötelezettség.