Bejött a Telekomnak és a Telenornak a közös 4G
Közel egy éve működteti közösen a mobiladat-hálózat egy szegmensét a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország: a két cég az LTE800-as blokkok megosztásával az eltelt időben rendkívül gyorsan tudta bővíteni a hálózat elérését. Leültünk a szakemberekkel, hogy az elmúlt egy év tapasztalatairól és a jövőről beszélgessünk.
Tavaly februárban mindeddig példa nélküli együttműködés jött létre két magyarországi mobilszolgáltató, a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország között. A két cég ekkor indította el a 2014-es frekvenciapályázaton elnyert 800 MHz-es blokkokra épülő rádiós hálózat közös üzemeltetését. Az operátorok így összesen 2x20 MHz-nyi duplex blokkot felhasználva biztosítanak ügyfeleiknek LTE-szolgáltatást a 800 MHz-es sávban, ami mind a hálózat lefedettségére, mind a kapacitásra rendkívül jó hatást gyakorolt.
Megtérülő barátság
Egy ilyen együttműködés minden résztvevő fél részéről komoly koordinációt és minden eddiginél szorosabb együttműködést igényel annak érdekében, hogy az összekapcsolásból gyakorlatilag semmit ne vegyenek észre az ügyfelek. A két szolgáltató szakemberei szerint az együttműködés eddig gyakorlatilag minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a rohamosan terjedő 4G azonban új kihívások elé állíthatja a hálózattervező és üzemeltető szakembereket a szolgáltatóknál.
"Egy ilyen közös üzemeltetésű rendszerhez folyamatos és elég szoros együttműködésre van szükség, adatokat kell cserélnünk egymással folyamatosan, ahogy indulnak az állomások, de ha az adatokat időben kicseréljük és megfelelően paraméterezzük a hálózatokat, akkor nincs semmilyen probléma" - mondja Kiss Tamás, a Telekom vezetéknélküli ágazatvezetője. "Mi is az előnyeit látjuk leginkább, vagyis nagyon gyorsan kiépült a lefedettség - olyan ez, mintha magunk építettük volna a hálózatot, csak kétszeres sebességgel" - tette hozzá Csaba Tamás, a Telenor műszaki tanácsadója.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A két cég közti megállapodás értelmében a Magyar Telekom a kelet-magyarországi régióért felel, a Telenoré pedig Nyugat-Magyarország, Budapesten pedig mindkét cég saját lefedettséget nyújt. A két szolgáltató továbbra is saját tulajdonban tartja az infrastruktúrát, a közösködés abban nyilvánul meg, hogy a készülékek fel tudnak csatlakozni a versenytárs infrastruktúrájára, de csakis az adott frekvenciasávra vonatkozóan. Az erőforrások megosztása amúgy mondhatni kézenfekvő az LTE800-as sávban, hiszen az ezzel a spektrummal lefedni kívánt területeken volt korábban a legtöbb vakfolt. Ma már egyébként az együttműködésnek köszönhetően a kültéri lakossági lefedettség mindkét érintett szolgáltatónál meghaladja a 97%-ot.
LTE-szektorsugárzók egy hidroglóbuszon: egyszerre szolgál ki telenorost és telekomost
A szolgáltatók úgy látják, hogy az előfizetők az elmúlt egy év közös munkájából lényegében csak a hálózati lefedettség bővülését vehették észre, visszatérő műszaki problémákat nem okozott a hálózatmegosztás. Ahogy a szakemberek elmondták, a két cég közti együttműködés az esetleges műszaki problémák megoldása érdekében is gyors és zökkenőmentes, hiszen hiába versenytársak, mindkét félnek érdeke, hogy a közösen használt hálózat megfelelő minőségben üzemeljen. Ennek érdekében a két operátor NoC-jai (Network Operation Center - tulajdonképpen hálózati irányítóközpont) között gyakorlatilag állandó forródrót-kapcsolat van - árulták el a szakemberek.
Hangos LTE
A szakértők szerint idén minden esély megvan rá, hogy az LTE-alapú mobilhálózat ellátottság szorosan megközelítse, illetve elérje a 900 MHz-es GSM-hálózat lefedettségét, bár a két technológia bizonyos átfedések dacára sem feltétlenül hasonlítható egymáshoz. Ezzel együtt is a szakembereket már régóta foglalkoztatja, hogy az LTE technológiát hogyan lehetne hangszolgáltatásra is használni: "A GSM-be később jött be a GPRS, amit kvázi utólag fejlesztettek rá, most pedig pont fordított a helyzet, hiszen az LTE-t adatforgalomra találták ki, és utólag jöttek rá, hogy hangszolgáltatásra is használható" - mondta el Kiss.
A hangátviteli célú LTE-használat technológiai alapjai egyébként már régóta rendelkezésre állnak, ez a Voice Over LTE, vagy rövidítve a VoLTE, melyet Észak-Amerikában és Ázsiában már több szolgáltató is bekapcsolt a hálózatán, Európában azonban még csak elvétve használják a technológiát, mivel az LTE-s alaphálózat a legtöbb országban csak mostanra épült fel megfelelő mértékben.
"A technológia ugyan adott, de a core hálózati oldalon ez egy jelentős architekturális módosítást igényel. Jelenleg áramkörkapcsolt hangátvitelt használunk, a VoLTE viszont csomagalapú. Nem olyan egyszerű bekapcsolni, megvannak a megfelelő lépései, és ami a legfontosabb, biztosítani kell a mobilitást a 2G és a 3G irányába, ami megint csak egy új dolog. Foglalkozunk vele, de hogy mikor tudunk piacra lépni a VoLTE-vel, még nem tudjuk" - árulta el a Telekom szakértője.
Az LTE-alapú hangátvitelnek emellett természetesen elengedhetetlen feltétele, hogy az előfizetőnél lévő készülék VoLTE-képes legyen, a technológiát azonban egyelőre jobbára csak a csúcskategóriás okostelefonok támogatják. "Nagyon fontos, hogy a hívó és a hívott félnek is VoLTE-képes készülékkel kell rendelkeznie, ahhoz, hogy a technológia nyújtotta összes előny megjelenjen. Bár a 4G készülékek elterjedtsége már jelentős, a VoLTE-képes készülékek aránya még alacsony. Ezért a CS-fallbackből eredő esetleges problémák nem szűnnek meg teljesen" - emelte ki Csaba Tamás.
A VoLTE az ügyfél számára egyébként a tovább javuló hangminőség mellett (jóllehet hálózaton belül a HD-hang-hoz képest nem várható kiugró különbség) elsősorban a hívásfelépítési idő drasztikus csökkenésében lesz majd látható. Míg jelenleg egy mobilhívás felépülése több másodperc is lehet, addig VoLTE-alapokon gyakorlatilag másodpercen belüli a kapcsolat kiépülése - nagyjából úgy, mint ahogy a legtöbb VoIP-platformnál, ami nem véletlen, hiszen a VoLTE önmagában is egyfajta VoIP-platform.
Mindegy, hogy adat vagy hang
Egy másik, kevésbé kézenfekvő előny azokat az okostelefon-tulajokat érintheti majd, akik olyan szolgáltatásokat használnak a készülékükön, melyek folyamatos, jó minőségű adatkapcsolatot igényelnek a háttérben. A telefonok nagy része ugyanis bejövő vagy kimenő híváskor visszavált a 2G-alapú hálózatra, és mivel nem tudják párhuzamosan fenntartani a 2G és 4G adatkapcsolatot, ezért a hívás ideje alatt gyakorlatilag megszűnik a készülék összeköttetése az internettel, vagy minimálisra csökken a rendelkezésre álló sávszélesség. Ezt a problémát szintén kiküszöböli majd a csomagalapú VoLTE-szolgáltatás.
A 4G megállíthatatlan terjedése, valamint az adat mellett beszédcélú felhasználása kapcsán ismét előtérbe kerülhet a kérdés, hogy a meglévő technológiák közül melyik kerül belátható időn belül a süllyesztőbe. "Mi úgy látjuk, hogy a 3G fog a leghamarabb kikopni. Úgy látjuk, hogy akik adatot használnak, előbb-utóbb migrálnak majd 4G-re" - vélik a Telekomnál. A 2G-szolgáltatás további fennmaradását ezzel együtt nem feltétlenül az ősrégi, csak 2G-t támogató mobilok, sokkal inkább a régi technológián, GPRS-sel vagy legfeljebb EDGE-dzsel kapcsolódó gépek (riasztók, távoli adatgyűjtésre használt rendszerek stb.) indokolják, melyeknél a rádiós egység cseréje, modernizálása semmilyen hozzáadott értéket nem képvisel.
Attól egyelőre senkinek sem kell azért tartania, hogy egyik napról a másikra megszűnik a hálózat a kizárólag 2G/3G-képes készüléke alatt, a szakemberek szerint erre legkorábban az évtized végén, a következő évtized elején kerülhet sor. A 2020-as esztendő amúgy más szempontból is meghatározó lehet a mobiladat-szolgáltatások számára, hiszen vélhetően ebben az évben vehetik használatba a mobilszolgáltatók a Digital Dividend 2-es sávot, ami további kapacitásbővítést eredményezhet az alsó sávtartományban.
Addigra már biztosabban körvonalazódhat majd az is, hogy a 4G után érkező 5G milyen keretek közt vethető be, és hogyan használható arra, hogy a meglévő, illetve addig felszabaduló spektrumokat egységesítve egy teljesen transzparens, szupergyors adathálózatot biztosítson a jövő (okos)eszközeinek. És az sem kizárt, hogy addigra a mobilszolgáltatók a további költségcsökkentés érdekében még szorosabbá, az infrastruktúra még nagyobb részére kiterjedően integrálják kapcsolatukat, melynek egyik fontos kezdeti mérföldköve éppen az egy éve megkezdett LTE800-as megosztás volt.