Panasonic: A vállalati szektor jelenti a jövőnket
A japán cég bevételének többségét már így is a vállalati eladások adják. A konzumer üzletágak útmutatóként fognak szolgálni az igények, trendek felmérésére.
Okosvárosok, okosotthonok (és az azokat vezérlő, mindent integráló platform), akkumulátorok, ipari megfigyelési rendszerek, nagy közösségi terekbe (stadionok, koncerttermek) szánt audiovizuális eszközök, autóipari és avionikai alkatrészek - elsősorban ezekre a területekre fókuszálva kíván több mint 10 százalékos éves forgalomnövekedést elérni a Panasonic 2019-re. Ugyan a japán vállalat elsősorban szórakoztatóelektronikai eszközeiről és háztartási berendezéseiről ismert, bevételének kétharmadát ma már a vállalati értékesítések adják.
A cég a Las Vegas-i CES-en (Consumer Electronics Show) vázolta a következő évekre vonatkozó üzleti stratégiáját, amely a vállalati szektor, nem pedig az otthoni felhasználók igényeinek kiszolgálását helyezi előtérbe. A Panasonic sem az Internet of Things (IoT), sem az erre épülő okosváros-/okosotthon-forradalomból, sem az elektromos autók térnyeréséből nem akar kimaradni, ráadásul az optikai adattárolásban felhalmozott tudását és tapasztalatát az adatközponti archiválásban is kamatoztatná. A vállalat a bővüléshez szükséges esetleges kompetenciahiányt "stratégiai egyesülésekkel és akvizíciókkal" tervezi pótolni, ehhez mintegy 5 milliárd dollárnyi készpénztartalék áll rendelkezésére.
A konzumer üzletágakat nem fogja leépíteni, de a jövőben a fogyasztói szektor szerepe a vállalatnál indikátor jellegű lesz - az onnan érkező visszajelzések, értékesítési eredmények alapján (is) fogja felmérni a Panasonic, hogy a jóval magasabb nyereséghányaddal és hosszú távú, stabilabb üzletekkel kecsegtető vállalati szektort hogyan "vegye be".
Okosotthon, okosváros
A Panasonic okosváros-fejlesztései keretében mérföldkőnek szánt megállapodást jelentett be Denverrel - Colorado állam fővárosának "okosítása" referenciaként szolgál majd a japán cég számára a jövőben, ahogy például Hamburg és a milánói világkiállítás is a Cisco esetében. Az amerikai nagyváros gyakorlatilag a teljes csomagot megkapja, a fontosabb közszolgáltatásokat valós időben lehet majd monitorozni és a teljesítményszinteket az így kapott adatokhoz igazítani (természetesen automatizálva).
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Analitikai rendszer segíti majd a jelenlegi forgalmi és parkolási helyzet felmérését és jövőbeli optimalizálását, az Xcel Energy bevonásával pedig napelem- és akkumulátoralapú töltőrendszer is létrejön az elektromos autóknak. A modernizált szolgáltatások között a "távgyógyászat" is megjelenik, a lakosok a One4Care rendszeren keresztül számos alapvető diagnosztikát is elvégezhetnek magukon az otthonukban, az adatokat pedig azonnal továbbíthatják a háziorvosukhoz.
A Panasonic saját okosotthon-platformját is bejelentette. Az ORA a cég szerint operációs rendszertől és gyártótól függetlenül mindenféle okos háztartási berendezést, kamerát, érzékelőt és vezérlőt képes integrálni és egyetlen közös felületről vezérelhetővé tenni. Sajnos a vállalat a platformról lényegében semmilyen műszaki részletet nem közölt, így egyelőre nem tudni, az ORA mikortól válik legalább a külső fejlesztők számára elérhetővé, és a Panasonic eddig mely cégekkel kötött már együttműködési megállapodást.
Freeze-ray
A japán cég egy számára új területre, az optikai alapú adatközponti archiválás piacára is belép. A freeze-ray névre keresztelt tárolórendszer fejlesztésében aktívan részt vett a Facebook is, a közösségi oldalnak ugyanis az egyik legégetőbb problémája az elképesztő mennyiségű felhasználói adat hosszú távon is megbízható, olcsó és energiahatékony tárolása.
A Facebook projektjéről néhány hónapja már írtunk - a cég akkor már szorosan együttműködött a Panasonickal, és nélkülözhetetlen, éles üzemben szerzett tapasztalatokkal szolgált, továbbá a rendszer tervezésében és üzemeltetési felületének kialakításában is szerepet vállalt. A Panasonic a lemezeket, meghajtókat, a robotizált mozgatómechanikát és a vezérlésükhöz szükséges szoftvert is biztosította.
A Facebook első körben 100 gigabájtos Blu-ray lemezeket fog használni rendszerében, később viszont fokozatosan átáll majd a Sony és a Panasonic által 2014 elején bemutatott Archival Disk (AD) formátum 300 gigabájt kapacitású lemezeire. Az AD keretein belül a formátum fejlesztői 500 gigabájtos és 1 terabájtos lemezeket is ígérnek, így az egyes freeze-ray archiváló rendszerekben az adatsűrűség és a költséghatékonysági mutató a jövőben rendkívül kedvezővé válhat a merevlemezes és szalagos alternatívákhoz képest.
A Facebook egyébként saját megoldását az Open Compute keretében minden érdeklődő számára elérhetővé fogja tenni - a közösségi oldal freeze-ray rendszere a merevlemezes hidegtároláshoz képest 80 százalékkal fogyaszt kevesebbet, feleakkora költség mellett.