Megjelent az Exchange Server 2016

Néhány hónapos nyilvános tesztidőszakot követően október elsején megjelent az Exchange Server 2016. A szoftver új kiadását a Microsoft még júliusban tette elérhetővé tesztverzió formájában, mostantól pedig a vásárlók mennyiségi licencszerződés keretében, teljes támogatással is hozzájuthatnak. A vállalat egyúttal egy ingyenes, bárki által letölthető és 180 napig szabadon próbálgatható változatot is elérhetővé tett, a letöltést ezen az oldalon lehet elindítani.

Fejlettebb motor

A Microsoft gyakorlatilag lecsorgatta a felhős változat "jóságait" az on-premise változatba, üzemeltetők és felhasználók (már ami az asztali Outlook 2016-os illetve webes levelező funkcióit illeti) számára egyaránt. A két említett termék mellé a vállalat az Office Web Apps Server szeptemberben kiadott új változatát, az egyelőre még előzetesként elérhető Office Online Servert (OOS) is erősen ajánlja.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Az Exchange 2016-ból kikerült a Client Access Server (CAS) role, azt a Microsoft a Mailbox Server role-ba integrálta, amely így egyrészt elvégzi a protokollkérelmek megfelelő végponthoz történő irányítását, másrészt tartalmazza az összes, adatfeldolgozáshoz, -tároláshoz és -rendereléshez szükséges komponenst. A fejlesztők szerint a különálló CAS szerepkör eltávolítása a szerverek közötti kommunikációt nem érinti, az továbbra is a protokollszinten zajlik, így az izoláció változatlanul biztosított. A kliensek nem kapcsolódhatnak közvetlenül a Mailbox szerver kiszolgáló végpontjához, csak a Client Access szolgáltatásokhoz. Ezt követően egy helyi vagy távoli proxy irányítja a lekérést ahhoz a Mailbox szerverhez, amely az érintett postafiókhoz társított adatbázist kezeli.

A magas rendelkezésre állás biztosítására természetesen megmaradt az Exchange Server 2010-ben bevezetett Database Availability Group (DAG) funkció – röviden, az Exchange szerver egy ideje már nem biztonsági mentést (backup) használ, hanem egy vagy több adatközponton tárolt adatbázis-másolatokat (node-ot), melyek közül az egyik lehet időben eltolt (lagged copy). Ha valami rendszerszintű "katasztrófa" üt be, ez utóbbi szolgálhat stabil visszaállítási pontként.

Az Exchange Server 2016-ban ezen a téren több fejlesztést is beépített a Microsoft. Alapbeállításban a failover fürt (amire hiba esetén megtörténik az "átköltözés", a feladatátvétel) adminisztrátori hozzáférési pont nélkül jön létre, a DatabaseAvailabilityGroupIpAddresses beállítás a Microsoft ajánlása szerint nem szükséges.

Szintén alapesetben bekapcsolttá vált a Replay Lag Manager (RLM), amely aktív állapotban percenként ellenőrzi az adatbázis-másolatok egészségi állapotát, és ha a jelek alapján úgy ítéli meg (például háttértár-hiba vagy karbanartás esetén), automatikusan elindítja a pufferidőszakban felhalmozott logfájlok "lejátszását" (play down) az eltolt másolatra, ezzel naprakészre hozva azt. Miután az aktivációra szolgáló helyzet elmúlt, az RLM visszaállítja a megszokott rendet, és az eltolt másolat újra elkezdei felhalmozni a logokat. Egy jövőbeli kumulatív frissítés (cumulative update, CU) részeként a lemezkésleltetéshez is lehet majd igazítani az eltolt másolat esetében a lejátszást (így csökkentve az éppen aktív felhasználók által érezhető teljesítménycsökkenést), és szintén egy majdani CU részeként az Exchange 2013-hoz képest harmadával felgyorsult majd a failover sebessége.

Az Exchange Server 2016 a közeljövőben egy frissítéssel megkapja a REST API-támogatást – az Exchange Web Services alapon működő alkalmazások működni továbbra is működni fognak a szoftverrel, de a Microsoft ezentúl a sokkal szélesebb interoperabilitást és kompatibilitást biztosító modellre fog fókuszálni.

A Microsoft a passzív adatbázis-másolatok indexelését is egy kumulatív frissítéssel fogja bevezetni, a cég szerint az aktív és passzív példányok közötti sávszélesség-igény a korábbi 60 százalékára fog csökkenni. Említésre méltó változás, hogy az RFS (Resilient File System) lett az alapesetben ajánlott fájlrendszer, és alapértelmezésűvé vált az immár felhasználónként is szabályozható MAPI/HTTP protokoll. A Microsoft által ajánlott Exchange Server 2016 architektúráról (PA, preferred architecture) itt lehet megnézni a témába vágó Ignite-előadást.

A kiadással az Exchange Server történetében először nem kell az új kiadás bevezetésekor átmozgatni a névteret (namespace) az új verzióra, az Exchange Server 2013 Client Access szerepköre képes proxyként továbbítani a kéréseket a 2016-os változat felé. A terheléselosztó rétegben is lehet keverni a 2013-as és 2016-os változatokat – a két lehetőség kombinációjával könnyebbé válik az áttérés ütemezése és lebonyolítása.

Az Exchange Server a 2010 SP3 RU11 és a 2013 CU10 verziókkal tud együtt élni, és telepítéséhez legalább Windows Server 2012, 2012 R2 vagy a jövőre megjelenő 2016 szükséges. Az Exchange Server 2016 műszaki követelményeinek részletes leírása ezen az oldalon olvasható.

A sokszor említett kumulatív frissítésekre háromhavonta lehet majd számítani, az első a jelenlegi tervek szerint 2016 első negyedévében fog megjelenni.

Könnyebb közös munka

Ami a "látható" változásokat illeti, ezekből is akad szép számmal. A Microsoft sokat fejlesztett a webes Outlookon: például megjelent a Sweep (adott feladóra kiadható speciális törlési műveletek) és a Pin (a fontos leveleket a bejövő postafiók tetejére lehet rögzíteni), az osztott ablakos és az ablakon belüli előnézet, a fájlletöltés nélküli és böngészőn belüli dokumentumszerkesztés.

Az asztali Outlook 2016-ban és az Exchange Server 2016-hoz kötött webes Outlookban is lehetőség van SharePoint 2016-on vagy OneDrive for Businessben tárolt Office-dokumentumokat hivatkozásként csatolni, így a közös szerkesztés és a verziókövetés is leegyszerűsödik, miközben a hálózati adatforgalom is jelentősen csökken. Természetesen küldéskor be lehet állítani a jogosultságokat is. Az új Exchange Serverben egyébként 30 új, egyes régiókra vagy felhasználási területekre célzott adattípus jelent meg az adatszivárgás elleni hatékonyabb védelem érdekében, valamint az Exchange DLP-képességeit a Sharepoint 2016 és a OneDrive for Business is megkapta.

A keresőben megjelent a fuzzy matching, azaz akkor is kapunk eredményjavaslatokat, ha (mint például egy webes keresőben) nem emlékszünk pontosan a keresett szóra. A webes Outlookban végre lehet keresni a naptárakban (és nem csak a sajátban, hanem másokéban is), az Outlook 2016-ot használók pedig gyorsabb és teljesebb keresésekkel találkozhatnak, mert az új kiadásban a művelet már első körben is a szerveren fut le, nem a helyben felépített gyorsítótáron.

Fontos változás, hogy jelentősen bővültek a harmadik féltől származó kiegészítők integrációs lehetőségei, így azokat a fejlesztők az eddiginél jóval több helyre húzhatják be az Outlook 2016 felületére (például a szalagmenüre egy gomb vagy legördülő menü formájában).

Érdeklődőknek az Exchange Server 2016 és az Outlook 2016 / webes Outlook további újdonságaiért ezt és ezt az összefoglalót érdemes áttanulmányozni.

Itthon nem ma lesz

Az új szerverre a Microsoft által kiemelt újdonságok alapján egyértelműen azon cégeknek ér(het)i meg váltani, melyek az Outlook 2016-ot is mellé tudják tenni – számos funkció ugyanis csak a levelezőkliens nemrég kiadott, legfrissebb változatával használható ki. Sőt, összességében talán nem járunk messze az igazságtól, ha az Exchange 2016-Outlook 2016 kapcsolást kvázi mézesmadzagnak tekintjük a redmondi cég által preferált felhős változatok (Exchange Online, Office 365) irányába, hiszen ott rögtön minden azonnal és zökkenőmentesen működik együtt, miközben a halasztott bevételes üzleti modell miatt a Microsoft üzletileg azt amúgy is jobban preferálja.

Az új kiadásról az általunk megkérdezett elismert Exchange-szakértőnek, Petrényi Józsefnek is felemás véleménye van. Szerinte az új kiadásra még kevésbé lesznek vevők azok, akik eddig még az Exchange 2013-ra sem akartak átálláni korábbi verziókról. Megjegyezte, hogy tapasztalata szerint Magyarországon egyáltalán nem ritka, hogy cégek a levelezőszerver 2003-as változatát használják – ahogy a kapcsolódó Office-programok esetében is sokszor hasonló mértékű a lemaradás, tesszük már mi hozzá. Ráadásul a 2003-as Exchange-ről egy lépésben nem is lehet 2013-ra vagy újabbra váltani, műszaki okok miatt közbe kell iktatni egy Exchange 2010-es állomást is (ha nem használunk harmadik féltől származó, drága segédeszközt), ami szintén hátráltató tényező. Petrényi szerint itthon 2020-ra várható az Outlook 2016 "tömeges" elterjedése.