Fujitsu DX200 S3 – középvállalati tárolóbajnok
A japán cég megoldása a teljesítmény, adatbiztonság és megfizethetőség egyedi kombinációját nyújtja. A tervezés során nem az egyedi hardveres kialakítás, hanem a standard felépítés mellett elérhető legmagasabb funkcionalitás volt a fő vezérelv.
A Fujitsu az ETERNUS DX S3 sorozatú, hibrid (flash és hagyományos lemezes meghajtókat kombináló) tárolókat tavaly év végén mutatta be. A kínálatban a hivatalosan kis-és középvállalatoknak szánt DX200 S3 az egyik legjobb ár/érték arányú modell. A cég ezt úgy érte el, hogy egyedi architektúra helyett nagyteljesítményű, de standard felépítés mellett döntött, így alacsonyan tudta tartani az árakat, miközben a sebességen és az üzemeltetés egyszerűségén nem esett csorba.
A teljesítményadatok a japán mérnököket igazolták, a tárológyártók által életre hívott Storage Performance Council szervezet SPC-1 benchmarkjában a DX200 S3 all-flash kiépítésben (28 db 400 gigabájtos meghajtót használva) 200 ezer IOPS felett teljesített az eszköz - pár éve ezt a teljesítményszintet a csúcskategóriás diszkes tárolók hozták csak. A cég a berendezést elsősorban a nagy IO-igényű alkalmazások alá ajánlja - tipikusan ilyenek a virtualizált környezetek, a nagymennyiségű adaton végzett analitika, illetve a klasszikus értelemben vett vállalati informatikán kívül a mérnöki-tudományos feladatok.
A tároló minden alkatrésze redundáns, üzem közben cserélhető (kontrollerek, tápegységek, ventilátorok, stb). A DX200 S3 legfeljebb 264 meghajtóig bővíthető (és mindegyik lehet SSD), a fiókok egyenként 24 meghajtót képesek fogadni, a maximális tárolókapacitás 1584 terabájt lehet. A tároló egy vagy két kontrolleres kiépítésben is rendelhető, és természetesen utólag is bővíthető a kétvezérlős opcióra. Az eszköz 12 Gbps SAS interfész segítségével próbálja meg elérni, hogy ne legyen a belső adatutakon "forgalmi dugó", a külső csatlakozás pedig 16 Gbps FC, 10 Gbps FCoE vagy 10 Gb Ethernet lehet.
Mivel a modellben szabadon keverhetőek a flash és merevlemezes tárolók, értelemszerűen lehetőség van a tieringre is, ami lehet manuális vagy akár automata is. A storage tiering, vagy tárolórétegzés logikája egyszerű, de hatékony: egy modern tárolóban változatos sebességű, kapacitású, késleltetésű, árú egységek vannak, ezek közül a szoftver választja ki, hogy milyen adat milyen meghajtóra kerül. Így más rétegre kerülnek a biztonsági mentések, a céges dokumentumok és az adatbázisok, attól függően, azokra milyen gyakran és/vagy milyen céllal van szükség.
Az ETERNUS DX200 S3 fontos jellemzője, hogy a többi ETERNUS DX-sorozatú tárolóval azonos felépítésű és a szoftverezettsége is azonos, így az üzemeltetőknek nem szükséges semmit újratanulni, új felületeket vagy felügyeleti rendszerek kezelését elsajátítani. Támogatott a thin provisioning (vagyis a tényleges kapacitás logikai túlfoglalása), a beérkező adatok on-the-fly, a szerverek számára teljesen transzparens módon történő titkosítása (AES-128 vagy AES-256 használatával), a konszolidált adatközponti szemléletben nélkülözhetetlen alkalmazáspriorizálást (QoS, Quality of Service). A DX200 S3 SAN-ként (Storage Area Network) és SAN NAS-ként (Network Attached Storage) is használható - utóbbi opcionális, de utólag is kérhető.
Klaszterezés az adatbiztonságért
Van, amikor a "szimpla" biztonsági mentés nem elég, és az üzleti kritikus folyamatok az elsődleges tároló kiesése (például hardveres meghibásodás vagy áramszünet miatt) esetén sem állhatnak le a hiba elhárításáig. Az ETERNUS DX200 S3 erre a tárolóklaszterezés (storage clustering) által nyújt megoldást.
Így egy második tároló és egy klasztervezérlő beiktatásával valós idejű adattükrözés valósítható meg úgy, hogy az adattükrözés során megmaradnak a beállított szolgáltatási szintek (QoS, quality of service) és tárolórétegek (storage tiering). A szükség esetén automatikusan végrehajtott failover (feladatátvétel) az alkalmazások számára teljesen transzparens módon történik, utólagos manuális beállításmódosításra (például elérési útvonalak) egyáltalán nincs szükség az elsődleges tároló helyreállása esetén a failback hasonló módon megy végbe. Természetesen ezeket a folyamatokat manuálisan is el lehet indítani (például tesztelés vagy karbantartás miatt).
A valós idejű tükrőzésre legfeljebb 10 ms válaszidő (RTT) mellett van lehetőség, efelett aszinkron, késleltetett tükrözés valósítható meg, automata failover nélkül. Ha a költséghatékonyság fontos, a klaszterkontroller virtuális gépként, dedikált hardver nélkül is üzemeltethető.
[A Fujitsu Technology Solutions Kft. megbízásából készített anyag.]