Szerző: Voith Hunor

2015. augusztus 3. 17:00

Kína korlátozza a szuperszámítógép- és drónexportot

Az intézkedés elemzők szerint inkább politikai erőfitogtatás, mint tényleges gazdasági korlátozás, mert ténylegesen egyelőre egyik területen sem lesz valódi kereskedelmi hatása.

Augusztus közepétől Kína korlátozni fogja bizonyos pilóta nélküli repülő járművek (drónok) és szuperszámítógépek exportját – jelentette be a döntést a kínai Kereskedelmi Minisztérium. (Itt jegyezzük meg csendben, hogy a Google fordítója mostanra ijesztően magas minőségben fordít angolra kínait, még műszaki szöveget is).

Az új kereskedelmi szabályozás augusztus 15-én lép hatályba, értelmében az országból külön engedély nélkül nem lehet majd exportálni 8 teraflopsot meghaladó teljesítményű számítógépet – ezt meghaladó nyers számítási kapacitással rendelkezik például egyetlen darab R9 Fury X videokártya is az AMD nemrég piacra dobott Fury termékcsaládjából, tehát egyáltalán nem a csúcs HPC-k és szuperszámítógépek kategóriájáról van szó.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az új szabályozás a drónok kivitelének is korlátokat szab, így a hónap dereka után külön engedélyeztetés nélkül nem lehet majd exportálni az egyórás repülésnél nagyobb üzemidővel rendelkező, vagy extrém magasságban (15 420 méter felett) is repülni képes gépeket. Szintén engedélykötelesek lesznek a szeles időben (legalább 46,3 km/h-s széllökések mellett) legalább fél, de legfeljebb egy órát repülni képes drónok.

Gazdaságpolitikai elemzők szerint a kínai lépés inkább erőfitogtatásnak, mint valódi, komoly hatással járó kerekedelmi korlátozásnak minősül. Bár a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeket felsoroló Top 500-as listát két éve vezeti a 33,86 petaflops teljesítményre képest Tianhe-2 (Tejút-2), Kína szuperszámítógép-exportőrként a globális IT piacon egyelőre nem tényező. Szakértők szerint ez egyrészt az amerikai kormányzat egyik korábbi rendelkezésére lehet válasz, melynek értelmében az Intel csak külön engedéllyel szállíthat kínai szuperszámítógépekbe Xeon és Xeon Phi processzorokat (amit természetesen nem kap meg), másrészt Barack Obama nemrég bejelentett rendelkezésére, ami 2025-re egy világverő amerikai szuperszámítógép építését írja elő.

Konzumer piacra szánt kínai drónok egyébként az elmúlt hónapokban több politikai incidens forrásai is voltak a The Wall Street Journal szerint. A legnagyobb kínai drónexportőr DJI Technology által gyártott géppel repültek a japán miniszterelnök irodájának tetejére és a Fehér Ház területére is, a pakisztáni hadsereg pedig egy látszólag szintén DJI gyártmányú, indiai kémdrónnak minősített gépet lőtt le néhány hete. Érdekesség, hogy a most bejelentett korlátozások a gyártó gépeinek kivitelére egyáltalán nincsenek hatással, műszaki paramétereik ugyanis nem ütik meg a jellemzően (fél)katonai célú felhasználásra szánt drónokra szabott feltételeket. A China Daily lap szerint kínai gyártók az év első öt hónapjában mintegy 160 ezer civil felhasználásra szánt drónt exportáltak 120 millió dollár értékben, ami éves szinten 70 százalékos forgalomnövekedésnek felel meg.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról