Szerző: Gálffy Csaba

2015. március 20. 16:50

Jönnek az OpenPower gépek

Megérkeztek az első, vállalati bevetésre kész OpenPower gépek - jelentették be a gyártók a héten zajló OpenPower Summiton. A rendezvény, amely az Nvidia-féle GDC mellékleteként zajlott, ezektől a hardverbejelentésektől volt hangos, a nagyobb volumenű kereskedelmi rajtra azonban még további negyedéveket kell várni.

Mint ismeretes, az IBM még 2013 nyarán jelentette be, hogy licencelni fogja Power processzoros technológiáit. Ennek kereteként létrejött az OpenPower konzorcium, amely a különböző gyártók és partnerek közötti együttműködések, illetve közös szabványok kidolgozásának fóruma lett. A kezdeményezés kimondott célja létrehozni egy ökoszisztémát a megnyitott Power-technológiák körül, ehhez az IBM rengeteg kapcsolódó szellemi termékét licencelhetővé tette az utasításkészlettől a processzormagokig és a firmware-ekig. A bejelentés óta eltelt szűk két évben a fejlesztések gőzerővel folytak, az első gyümölcsöket leplezték le most a partnervállalatok.

Az már elsőre látszik, hogy az OpenPower licencelésben minden cég más és más lehetőségeket látott meg. Egyesek a licencelhető magokhoz szupergyors interconnectet illesztenének, amellyel a GPU teljesítménye még jobban kiaknázható lesz szuperszámítógépes feladatok alatt (Nvidia), mások olyan testreszabott processzorokat építenének, amelyek egyes specializált feladatok alatt akár nagyságrendekkel gyorsabbak lennének, mint a ma elérhető általános célú Xeonok (Google). Külön említésre érdemes a kínai gyártók érdeklődése, akik végre eszközt kaptak a kezükbe ahhoz, hogy az Intel processzorait valami hasonlóan gyors, de hazai fejlesztésként eladható termékkel váltsák ki - ezt a sokszínűséget az IBM viszonylag laza licencelési konstrukciója tette lehetővé.

Tyan, megint első

A rendezvényen leplezte le a Tyan saját, TN71-BP012-es modelljét. Az egyfoglalatos, Turismo kódnevű processzor köré épülő gép 32 gigabájt ECC RAM-ot, 14 cserélhető merevlemezt és 4 PCI Express csatolót kapott, a hálózati kapcsolatért pedig négy darab 10 gigabites vezérlő felel. A barebone kiszerelésben (tehát processzor és egyéb kiegészítők nélkül) értékesített szerver maximum 190 wattos fogyasztású CPU-t tud kiszolgálni, a pontos modellt a vásárló választhatja ki - nagy kérdés, hogy ki fogja ezeket szállítani. A rendszer a gyártó bejelentése szerint 2015 harmadik negyedévében lesz elérhető általános forgalomban, az egyik első megrendelő az IBM lesz, a cég saját SoftLayer infrastruktúraszolgáltatásában fogja majd ezeket a dobozokat alkalmazni.

Az első, kereskedelmi forgalomban kapható OpenPower rendszert egyébként a Tyan dobta piacra még tavaly. A rendszert a gyártó elsősorban teszteléshez és fejlesztéshez, referenciaeszközként kínálta, ennek megfelelően az ideális specifikációkhoz képest igencsak butított képességekkel került piacra. Az egyfogalatos, egyetlen memóriavezérlővel szerelt gépről a gyártó keveset árult el, inkább az architektúrával való ismerkedés célját szolgálta - az árát is ehhez a feladathoz, nagyon alacsonyra lőtte be a Tyan.

Jön a kínai áradat

Az IBM kezdeményezésére látványosan ráharaptak a kínai gyártók, a kisebb-nagyobb szervergyártók szinte egyként léptek be az OpenPower konzorciumba és jelentették be, hogy POWER-architektúrás gépet fejlesztenek. A törekvés érthető, a kínai vásárlók, bankok, állami intézmények hagyományosan IBM-rajongónak számítanak, rengeteg IBM-ökosztisztémához tartó, de facto lecserélhetetlen szoftverrel. Az amerikai gyártmányú gépek vásárlását azonban a kormány már nem támogatja, a nagy szereplőktől ezek elkerülését kéri.

Ezzel megnyílt a lehetőség a helyi gyártók előtt, hogy saját POWER8-as gépekkel nyúljanak alá a vásárlók igényeinek. Nem csoda, hogy több nagy szereplő is lát potenciált ebben a piacban - ezekre a szerverekre ugyanis a vevők a Power-kompatibilitás okán viszonylag könnyen át tudják migrálni meglévő DB2 adatbázisaikat és IBM middleware-en futó alkalmazásaikat. Az Inspur már tavaly nyáron bejelentette, hogy az IBM-mel fejleszt saját POWER8-as gépet, ennek azonban még nincs kézzel fogható eredménye.

A Google POWER8-as prototípusa

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Akár idén nyáron elérhető lesz azonban egy másik fejlesztés. A Suzhou PowerCore Technology bejelentette például új, Power-alapú processzorát, a C1 névre keresztelt lapka először a szintén kínai Zoom Netcom RedPower sorozatú szervereiben fog majd feltűnni. A processzorról egyelőre gyakorlatilag semmilyen információ nem érhető el, így nem tudni, hogy koncentrál-e valamilyen speciális felhasználási területre, vagy általános kiszolgálókba szánja azt a gyártó. "A kulcsfontosságú iparágak igényei szerint fejlesztjük a processzort" - mondta a Wall Street Journalnak Adam Zhu, a Suzhou PowerCore elnöke. A tervek szerint a lapkára épülő rendszerek a telekommunikációs szolgáltatóktól az energetikáig számos területet megcéloznak majd, a piaci rajt a tervek szerint júniusra várható.

A Summiton a Google, a Rackspace és az Inspur is kiállította prototípus rendszereit, a cégek azonban a sorozatgyártás beindulásáról, illetve a Power-alapú gépek felhős implementálásáról egyelőre még nem nyilatkoztak. Aaron Sullivan, a Rackspace igazgatója elmondta, hogy a POWER8-as architektúra ma már nem olyan megközelíthetetlen, köszönhetően a Linux "mindenevő" voltának a legfontosabb szerveres terhelések ma már könnyen hordozhatóak architektúrák között.

OpenPower + Open Compute

Izgalmas oldalhajtása az OpenPower kezdeményezésnek az Open Compute mozgalommal való összefonódás. Ez utóbbi a hatalmas adatközpontokat működtető online óriások által indított mozgalom, amely szuperolcsó, fapados tömegszerverek előállítását célozza, szabványosított alapokon. Ebbe a vízióba az OpenPower egyes implementációi is beleillenek, nem véletlen, hogy a Google és a RackSpace is ilyen, ezresével-tízezresével beszerelhető szerverek tervezését tűzte ki célul.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról