Többen és gyakrabban internetezünk
Az Európai Unió erősen megosztott közösség, drámai az egyes országcsoportok közötti digitális szakadék. A fejlődés egyértelmű és folytonos, az egyes országok között azonban akár évtizedesnél is nagyobb eltérések vannak. És még csak az internethasználat gyakoriságáról beszéltünk.
Publikálta új, az uniós internethasználatra vonatkozó számait az Eurostat. A központi európai statisztikai hivatal által kérdőíves felmérésen gyűjtött adatok szerint nagyon jól halad az internetes penetráció növekedése az egész Unióban, az egyes tagországok között azonban továbbra is drámai különbségek vannak.
Többen, gyakrabban
A felmérés kulcsmegállapítása, hogy az EU lakossága túlnyomó többségben már napi rendszerességgel használja az internetet. A 16 és 74 év közötti lakosok 65 százaléka napi felhasználó, ami látványos növekedés a 2006-os évben mért 31 százalékos adathoz viszonyítva. Ugyanezen periódus alatt az internetet soha nem használók aránya 43 százalékról 18 százalékra zsugorodott.
Az átlagos számok mögött azonban drámai eltérések rejtőznek, a tagállamok között valódi digitális szakadék van. Míg Romániában a populáció 39 százaléka nem használ soha internetet, ez az adat a másik végpontot képező Dániában mindössze 3 százalék (Magyarország az erős középmezőnyben szerepel 22 százalékkal, Spanyolország és Szlovénia között). A fejlődés jelentős és folyamatos, Románia esetében ez az arány 2006-ban még 74 százalék volt, de itthon is 60 százalékot mutatott 2005-ben, a lemaradás a Finnország-Svédország-Egyesült Királyság-Dánia-Hollandia csoporttól még ma is évtizedes. Érdekes módon ebben a metrikában Ausztria kifejezetten közel áll hozzánk, Olaszország pedig egyértelműen a kelet-európai államok közé tartozhatna - utóbbi tagállamban a lakosság harmada nem használt soha internetet.
De nem csak az internethasználók aránya növekszik, a használat rendszeresebbé, gyakoribbá is válik. A felmérés szerint az uniós polgárok 78 százaléka használt internetet a felmérést megelőző három hónapban, ezzel a Digital Agendában kitűzött 75 százalékos értéket egy évvel korábban, 2015 helyett már 2014-ben sikerült elérni. Ennél is érdekesebb, hogy a 28 uniós tagállam 16-74 év közötti polgárainak majdnem kétharmada, 65 százaléka napi szinten használja a netet. Ez elképesztő ütemű növekedésnek felel meg, 2006-ban ez az arány még 31 százalék volt - és pontosan mutatja, hogy néhány szűk év alatt mekkorára nyílt a digitális szolgáltatások felvevőpiaca az Unióban.
Magyarországi rendszeres (legalább háromhavonta csatlakozó) internetes felhasználók aránya (az évi növekedés külön)
A napi felhasználók arányát tekintve a lista nagyjából azonos az előbbivel, a sereghajtó Románia (39 százalékkal) és Bulgária (37 százalék), az élen pedig Dánia (85 százalék) és Luxemburg (87 százalék). Magyarország 66 százalékos arányával ismét a középmezőnyben található, nem lemaradva a régiós versenytársaktól és szépen veri a déli illetve keleti országokat. A felmérés szerint egyébként a napi használók aránya itthon több, mint megduplázódott 2006 óta, 29 százalékról 66 százalékra emelkedett. Az adatok szerint egyébként a napi felhasználók száma minden tagállamban legalább 20 százalékponttal nőtt 2006 óta, ami jól illusztrálja, milyen gyorsan alakul át a társadalom információfogyasztási struktúrája.
Legalább heti rendszerességgel internetezők aránya, magyarországi régiókra bontva (vigyázat, nem nulláról indul)
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Megnéztük egyébként a magyarországi régiók közötti eltéréseket is az Eurostat szabadon hozzáférhető adatbázisában. Eszerint a rendszeresen (legalább hetente) internetezők legmagasabb arányban a Közép-Magyarország régióban vannak, arányuk 2010 óta 70-ről 83 százalékra emelkedett. A másik végletet az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország (tehát a Magyarország teljes keleti fele) képezi, ahol 51-57 százalékról 68-69 százalékig nőtt ez az arány. Eszerint az országon belül "csak" 5-6 éves lemaradásban vannak egymáshoz viszonyítva a régiók - az élen nyilván Budapesttel.
A digitális szolgáltatások felvevőpiacára a felhős tárhelyszolgáltatások példáját használva az Eurostat külön is rákérdezett. Az adatok szerint ilyen, Dropbox vagy OneDrive típusú szolgáltatást a polgárok 21 százaléka vett igénybe (az említett 16-74 éves korosztályban), a legnépszerűbbnek pedig a 16-24 évesek körében bizonyult (35 százalékuk használt idén ilyen felhős szolgáltatást). Érdekes ugyanakkor, hogy a használók körében csak 11 százalék azok aránya, akik fizetnek is a tárhelyért, vagyis a konverzió, a szolgáltatások általánossá válása még csak korai fázisban van. Az országok közötti különbségek ebben a tekintetben is látványosak, a digitális koronát most is Dánia viszi, a polgárok 42 százaléka használ felhős tárhelyet, míg a másik végletet (újra) Románia adja (holtversenyben Litvániával és Lengyelországgal) 8 százalékos aránnyal.
Felmérés, de tétje van
A lista struktúrája egyébként jól mutatja, hogy a keleti és déli országok ugyan gyorsan fejlődnek sok tekintetben, az újdonságok adoptálásában sokéves (akár évtizedes) különbség van az élenjárókhoz képest, amit az internetezés széles körű elterjedtsége sem tud érdemben zsugorítani. Például míg az Egyesült Királyságban az 55-74-es korosztály 22 százaléka használ Dropbox-szerű szolgáltatásokat, a másik végleten (Lengyelország) ez mindössze egy százalék.
Polgárok aránya, akik még soha nem használtak internetet.
Hogy ennek mi a magyarázata, arra legfeljebb spekulálni lehet. A tény, hogy a déli államok, Spanyolország, Olaszország vagy Görögország hasonlóan vagy még rosszabbul áll, mint Magyarország, és a sort Lengyelország, Románia és Bulgária zárja, arra utal, hogy a különbségeket nem elsősorban gazdasági differenciák okozzák, hanem sokrétű, társadalmi, életmódbeli eltérések is szerepet játszanak. Ráadásul ezek a különbségek időben viszonylag állandóak, generációk között pedig öröklődnek, így a néhány éves digitális "késleltetés" akár hosszabb távon is fennmaradhat.
A felmérés eredménye azért nagyon fontos, mert az Eurostat adatai képezik az uniós döntéshozás, erőforrás-elosztás alapjait. Ennek megfelelően a most lemaradóként, hátrányos helyzetűként kategorizált országok extra támogatást, különös odafigyelést kapnak az európai Digital Agenda végrehajtása során.